Az olimpiai baráti körök 2000. október 23-ai országos találkozóján Gyöngyösön jelentette be Printz János Márton a Sikátori Olimpiai Kör megalakulását, amelyről október 1-én, a sydney-i olimpia zárónapján hoztak döntést az alapítók. Az azóta eltelt két évtized alatt változatos és tartalmas pályát futott be a kezdeményezés, amelynek kezdettől fogva deklarált célja annak elősegítése, hogy a kis települések is jobban bekerüljenek az olimpiai eszme terjedésének vérkeringésébe.
A baráti társaság annak idején fiatalos lendülettel kezdte meg programjainak, tevékenységének szervezését. A kör tagjai rendszeresen részt vettek a Magyar Olimpiai Akadémia vándorgyűlésein, rendezvényein, vetélkedőkön, baráti körök találkozóin, s a MOA tanulmányútjain néhányan Olümpiába és Lausanne-ba is eljutottak. Sőt, két alkalommal az alapítók közül került ki a Nemzetközi Olimpiai Akadémia Nemzetközi Ifjúsági Táborába delegált magyar küldöttség egyik tagja.
A több helyen „olimpiai klub” megjelöléssel emlegetett kör holdudvarába tartozók, fanatikus szurkolói csoport tagjaiként, ugyanúgy megtalálhatóak voltak a fűtött légkörű körmendi kosárlabdacsarnokban, mint az athéni olimpia vagy más világversenyek lelátóin.
Működésének első „korszakában” a sikátori székhelyű csoport, amely egy-két évig mosonmagyaróvári címen is jegyezte magát, megmaradt laza „szövetű”, de komoly kapcsolatrendszerrel bíró szervezetként, egy tucat esztendő elteltével azonban „a hogyan tovább”-ot illetően válaszút elé került.
A nagy változást az egyesületté alakulás hozta, amely egybeesett olimpiai bajnok kalapácsvetőnk, Zsivótzky Gyula nevének felvételével. Mindez 2012 végén történt, s hivatalos bejegyzésére 2013-ban került sor. Az új minőség együtt járt a kör mozgásterének bővülésével a Bakonyalja térségében, különös tekintettel bajnokunk gyermekkorának helyszínére, Kisbérre.
A Magyar Olimpiai Akadémia 2000. évi és tavalyi évkönyveinek jegyzéke egyaránt huszonegy olimpiai baráti kört tartalmaz. A sikátoriak büszkék arra, hogy mindkét rangos lista részesei lehettek. A két évtized „mérföldkövei” között számos élménnyel, sikerrel gazdagodtak, persze nem egyszer nehézségekkel is küzdöttek. Ez idő alatt olyan „védjegyeket” is ismertté tettek, mint a Zsivótzky-futás vagy a – közben Veszprém megyéből Győr-Moson-Sopron megyéhez került – kis faluban megrendezett olimpiatörténeti konferenciák, amelyek 2024-ig évről évre meghatározott tematika mentén zajlanak.
A mostani jubileumi időszak körülményei sajnos nem nyújtanak lehetőségeket a tervezett nagyobb ünnepi rendezvényekre, a visszaemlékezésekről azonban nem kell lemondani. Talán torta is akad majd, legalábbis „virtuálisan”, s a szülinapi meglepetés sem marad el…
(MOA/PJK; fotó: MOB/Szalmás Péter)