1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

55 év innovációja – technológiai forradalom a tokiói olimpiákon

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail


Műholdas televíziós közvetítés világszerte, üvegszálas rudak a rúdugrásban, érintő panelek a medencében, valamint az utolsó atlétikaversenyek salakos pályán – az 1964-es tokiói olimpia technológiai forradalma hatalmas lépés volt az ötkarikás játékok számára, hatásai pedig 2020-ban is érzékelhetőek lesznek.

A műholdak forradalma

1957-ben a Szovjetunió Föld körüli pályára állította az első műholdat, a Szputnyikot. Az eszközben rejlő kommunikációs lehetőségek hamar felkeltették a világ érdeklődését. Ezen célra az amerikaiak kezdték el alkalmazni őket először az 1950-es évek végén, majd 1963 júliusában az első geoszinkron műholdat, a Syncom II-t is üzembe helyezték. Céljuk egy globális telekommunikációs hálózat létrehozása volt. Közben az 1964-es tokiói olimpia szervezőinek fejében számtalan ötlet keringett arról, hogyan tehetnék a játékokat minél innovatívabbá. A szatellit láttán egy merész ötlettől vezérelve kapcsolatba léptek Washingtonnal, majd feltették a kérdést, hogy lehetséges-e az eszközök segítségével televíziós jeleket is továbbítani, ez ugyanis lehetővé tenné a játékok azonos idejű, globális közvetítését.

„Meleg üdvözletben részesültek" – mondta az esetről John Slater, a Western Carolina University professzora. „A két kormány kölcsönös támogatásával, és több ügynökség közös munkájával a Japán Közvetítő Társaság felállított egy jeladó központot Tokiótól északra, az amerikai haditengerészet pedig Point Muguban épített fogadó állomást. A NASA a tesztelés céljából a Csendes-óceán felé vezényelte a Syncom II-t, majd 1964 augusztusában fellőtte és pályára állította a Syncom III-at, hogy az feleljen a közvetítésekért. Ehhez az amerikai külügyminisztérium biztosította a szükséges rádiós frekvenciákat. A rendszer pedig működött..."

Amerikától Európán át Ázsiáig, az olimpia szurkolói a világ minden táján figyelemmel követhették tévéiken a játékokat. Ami ma, a 21. században, a kommunikációs érában már hétköznapinak tűnik, 55 évvel ezelőtt óriási dobás volt.

Hatalmas lépés a rúdugróknak

A rúdugrás emberemlékezet óta az atlétikai programok részét képezte. Pierre de Coubertin ragaszkodott hozzá, hogy a versenyszám már 1896-ban az olimpiai program része legyen, fejlődése pedig ezáltal rohamosan felgyorsult: megjelentek többek között a landoló matracok és a modern pályakialakítás, valamint a fa vagy bambusz helyett fémből készült ugrórudak is.

Az amerikai Don Bragg ilyen körülmények között, az 1960-as római játékokon 4,7 méterig jutott. Ekkor kezdett új fejlesztésekbe a NASA, melynek köszönhetően megjelentek az üvegszálas rudak. Ezek jóval rugalmasabbak voltak, és sokkal nagyobb kinetikus energiával rendelkeztek, mint bármely korábbi variánsuk. Amíg Bragg fémből készült rúdja 45 fokos elhajlásra volt képes, napjaink rúdugrói a 90°-ot igyekeznek elérni addig a pontig, amikor az kiegyenesedni kezd. Bragg honfitársa, Fred Hansen ennek köszönhetően 5,18-as eredményt ért el az amerikai válogatón, júliusban 5,28 méteres világcsúcsot állított fel Los Angelesben, Tokióban pedig három 5 méter feletti ugrással, magabiztosan szerezte meg az aranyérmet. A japán főváros olimpiája során a technológia globálisan is elterjedt, napjainkra pedig minden profi ezt használja. A világrekord azóta egészen 6 méter fölé emelkedett.

„Megérintő" változások a medencében

Miután 1960-ban Rómában egy hibás döntés következtében John Dewitt tizedre azonos idővel szerezte meg az aranyérmet Lance Larson előtt a 100 méteres gyorsúszás döntőjében, a tokiói játékok szervezői úgy vélték, elérkezett az idő a versenyeket eldöntő emberi hibák megszüntetésére.

Tokióban átalakított nyomásérzékelők kerültek a medencék falába. Az eszköz debütálását hosszas finomhangolás követte, melynek eredményeként az 1967-es Pánamerikai Játékoktól kezdve minden jelentős sporteseményen e rendszer váltotta fel a manuális időmérést.

Búcsú a salaktól

Az 1964-es olimpia volt az utolsó alkalom, hogy az atlétika ötkarikás futamait salakon rendezték. A talajt hasonlóképp kell elképzelni, mint amit a Roland Garros tenisztornáján a mai napig használnak. A pályákat kezdetben kötelekkel választották el, Tokióban viszont már műanyag vonalakról beszélhettünk. A változás már ezzel elkezdődött.

„A salak mindig egyenetlen volt és hosszú stoplik kellettek hozzá, melyek belefúródtak a pályába, az anyag pedig ráragadt a cipőnkre. Ez jóval nehezebbé tette a haladást" – emlékezett vissza Ollan Cassell, a világcsúcsot felállító amerikai 4x400 méteres váltó tagja.

A verseny után elterjedtebbé váltak a szintetikus anyagból készült pályák, melyek már teljesen más tulajdonságokkal rendelkeznek. „Az időjárás hatásait minimalizáló pályán szükségünk lett a jóval kisebb szegecsekkel rendelkező cipőkre, melyek a lehető legkevésbé sértik fel a talajt" – mondta Cassell. Mexikóvárosban már szintetikus pályán, elektromos időmérő rendszerrel állhattak rajthoz a felek – az amerikai Jim Hines 9.95-ös világrekorddal koronázta meg az atlétikai forradalmat.

Folytatás jövőre

Ahogyan 1964-ben, úgy 2020-ban is különös hangsúlyt fektetnek a japán szervezők a játékok minél modernebbé tételére. A helyszínek és az olimpiai falu energiahasználatát kizárólag megújuló energiaforrásokból (szél- és napenergiából) fedezik majd, az érmeket elhasznált mobiltelefonokból kinyert nemesfémekből készítik, a játékok során felhasznált anyagok 99%-át újrahasznosítják, a sportolókat károsanyag-kibocsájtás nélküli önvezető autók fuvarozzák majd, a lebonyolítást robotok egész garmadája segítheti, és így tovább. Ahogy 1964-ben, úgy 2020-ban is új korszak kezdődik el az ötkarikás időszámításban.

(olympic.org; fotók: Getty Images)

TOKIÓ 2020 HIVATALOS JEGYÉRTÉKESÍTÉS

Primo Nebiolo-díjat kapott dr. Kamuti Jenő a FISU-tól

Újonnan alapított díjjal tüntette ki dr. Kamuti Jenőt a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU). A nemzet sportolójának is megválasztott vívó az els...

Primo Nebiolo-díjat kapott dr. Kamuti Jenő a FISU-tól

Tokió kivirágzik: íme a 2020-as olimpia hivatalos csokrai

Bemutatták a tokiói játékok virágcsokrait a japán szervezők. Az olimpia dobogósai Japán földrengés sújtotta területeiről származó különleges virágokat...

Tokió kivirágzik: íme a 2020-as olimpia hivatalos csokrai

Történelmi játékok előtt – Szenegálban járt Thomas Bach

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach Dakarba látogatott, ahol a 2022-es ifjúsági olimpia (YOG) előkészületeit tekinthette meg. Szenegál...

Történelmi játékok előtt – Szenegálban járt Thomas Bach

Kulturális fesztivál az ifjúsági olimpián

A 2020-as téli ifjúsági olimpia nem csak a sportról szól majd. Lausanne a közönség bevonását különleges kulturális programokkal is igyekszik majd el...

Kulturális fesztivál az ifjúsági olimpián

Évet értékelt az Orvosi Bizottság, de már Tokióra tekintenek

Eseménydús időszakon vagyunk túl, hiszen rövid időn belül egymást követték a jelentős nemzetközi sportesemények, így a MOB negyedévente ülésező Orvo...

Évet értékelt az Orvosi Bizottság, de már Tokióra tekintenek

Anyanyelvünkkel a sportért

Levélben kapott meghívást Kistarcsáról a Magyar Olimpiai Bizottság a Simándy József Általános Iskola „Anyanyelvünkkel a sportért, sporttal az anyanyel...

Anyanyelvünkkel a sportért

Alapszabály-módosítást is tárgyalt a MOB elnöksége a paksi ülésén

Az olimpiai bajnok judós dr. Kovács Antal meghívására Pakson tartotta ülését szerdán a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége. A grémium alapszabály-módo...

Alapszabály-módosítást is tárgyalt a MOB elnöksége a paksi ülésén

Fenntarthatóságért díjazták a pekingi olimpia szervezőit

A 2022-es téli játékok szervezőbizottsága nagy presztízsű nemzetközi elismerést vehetett át, mellyel működési folyamataik kiemelkedő fenntarthatóságát...

Fenntarthatóságért díjazták a pekingi olimpia szervezőit

Sportolói szemmel – ülésezett a MOB Sportolói Bizottsága

Sinkó Andrea vezetésével ülésezett a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Sportolói Bizottsága szerdán a szervezet székházában. A megbeszélésen a bizotts...

Sportolói szemmel – ülésezett a MOB Sportolói Bizottsága

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


177 151 174



Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Gyémánt fokozatú támogatók

Arany fokozatú támogatók

Scitec Institute

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Facebook
Instagram
Rss
YouTube