A MOB rövid története
A nemzetközi olimpiai mozgalom 1994-beli centenáriuma után alig egy esztendővel a Magyar Olimpiai Bizottság is ritka jubileumhoz érkezett, 1995. december 19-én ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját. Különleges jubileum volt ez, mind hazai, mind pedig nemzetközi vonatkozásban. Az 1881-ben létrejött Magyar Szent Korona Országainak Vöröskeresztes Egylete után ez a második legidősebb hazai társadalmi egyesület, amely a Francia, a Görög, az Amerikai, a Német és az Ausztrál Olimpiai Bizottság után hatodiknak alakult meg.
A testület 2005-ben már megalakulásának 110 éves jubileumát ünnepelte. A megemlékezésre a Budapesten rendezett birkózó világbajnokság idején, szeptember végén került sor. A Nemzeti Színházban tartott ünnepségen Jacques Rogge, a NOB elnöke és Juan Antonio Samaranch, a NOB örökös tiszteletbeli elnöke is jelen volt.
Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöki tisztét 21 éven át (1980-2001 között) betöltő spanyol sportvezető több ízben kijelentette:
"Magyarország az olimpiai mozgalom egyik legbiztosabb bástyája. Ebben a sportszerető kis országban sokat tettek az olimpiai eszme terjesztéséért és népszerűsítéséért. A magyar sport nemzetközi hírneve, kiváló versenyzőik sikereinek köszönhetően fokozatosan emelkedett."
Kemény Ferenc, az alapító atya
Az Olimpiai Játékokat Előkészítő Magyar Bizottság megalakulásában Kemény Ferenc, egri reáliskolai igazgató örökké elévülhetetlen érdemeket szerzett. A nyolcvanas években, Párizsban a Sorbonne egyetemen folytatta tanulmányait. Ekkor került kapcsolatba, majd szoros barátságba Pierre de Coubertin báróval. Nézeteik megegyeztek az olimpiai gondolat felelevenítésének szükségességéről és a nevelés eszközeként való felhasználásáról. Amikor Coubertin 1894 júniusában zászlót bontva, meghirdette az ókori játékok felújítását, s megalakította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, természetes volt, hogy a távolmaradásra kényszerült magyar barátját, harcostársát is felkéri a közreműködésre. Így Kemény Ferenc személyén keresztül a magyar sport az ötkarikás mozgalom alapítóinak egyike.
A NOB első tagjai 1896.:(balról, ülnek): P.de Coubertin (francia), D.Vikelasz (görög), Butovszkij tábornok (orosz). (Állnak):W.Gebhardt (német), J.Guth-Jarkowsky (cseh), Kemény F. (magyar) V.Balck tábornok (svéd).
Széchenyit is foglalkoztatta
Az olimpiai gondolat első magyarországi írásos nyoma Sárospatakra vezet. Szalkai László, a későbbi esztergomi érsek és hercegprímás az 1489-90-es tanévben írt latin nyelvű feljegyzései arra utalnak, hogy az Olymposz hegyének oldalában egykor rendezett versenyjátékok mély benyomást tettek a fiatal diákra. Ettől kezdve számtalan pedagógus, orvos, történész, költő, író és nem utolsósorban politikus törekvéseiben jelentkezett - Balassi Bálinttól kezdve Zrínyi Miklóson át Széchenyi Istvánig - a harmonikus fizikai és szellemi nevelés fejlesztésének, az olimpiai játékok felújításának gondolata. Éppen ezért Coubertin báró világtörténelmi jelentőségű kezdeményezése hamar megértésre talált Magyarországon. Nem véletlen, hogy még a kiegyezés előtt, 1863-ban alapított és alapszabályát elsőként magyar nyelven megfogalmazó Nemzeti Torna Egylet, amelynek Kemény Ferenc is tagja volt, Berzeviczy Albert az elnök, a későbbi kultuszminiszter vállalta az előkészítés feladatait. A tekintélyes Magyar Atlétikai Club vezetői kezdeti tartózkodás után végül csatlakoztak az alakuló bizottsághoz. A két említett, meghatározó szerepet betöltő egyesület mellett a Budapesti (Budai) Torna Egylet, a híres BBTE, továbbá az MTK, a Nemzeti Hajós Egylet, a III. ker. TVE, a BTC és a Neptun Evezős Egylet küldöttei kerültek a testületbe, amelynek elnöke Berzeviczy Albert, társelnöke dr. Gerendai György, a MAC képviselője lett. Titkára pedig Kemény Ferenc, akit azonban sajnálatos módon fokozatosan háttérbe szorítottak.
Az alapító háttérbe szorul
Olyannyira, hogy az 1906-ban, Athénben rendezett jubileumi - de a NOB által olimpiának soha el nem ismert - versenyek körüli viták nyomán lemondásra késztették a derék sportembert. És az 1908-ban tartott újjáalakuló közgyűlésre meg sem hívták.
Az alapítót azután szinte egy csapásra elfelejtették. A fővárosba került, a sporttól igencsak elszakadt, címzetes tankerületi főigazgatóvá nevezték ki. A testnevelés ügyének általános kérdéseivel, a pacifizmus vonatkozásaival foglalkozott. Elkeseredése később félelemmel párosult, és a nyilas hatalom átvétel után az újabb zaklatások elől feleségével együtt 1944 novemberében (81 évesen) a halálba menekült. Ezt követve évtizedeken át mély hallgatás övezte életútját. Csak a hetvenes évek végén lehetett ismét hallani róla, amikor előbb az egri sportcsarnok vette fel a nevét, és a TF szoborparkjában felállították emlékművét. Napjainkban azután már iskola őrzi nevét, s valóban megérdemelt tisztelet öleli körül emlékét, s munkásságát. A Magyar Olimpiai Bizottság vezetését pedig fokozatosan az atléták és a tekintélyes MAC vette át.
Három súlyosabb válság
A testület és ezzel a mozgalom a későbbiek folyamán három alkalommal került súlyosabb válságba. Először még 1920-ban, amikor az első világháborúban vesztes hatalomként versenyzőink nem indulhattak az 1920-as antwerpeni olimpián. Majd később, 1928-ban, amikor a Kultuszminisztérium - már német mintára - megszüntette a testület önállóságát, hivatali apparátussá, az Országos Testnevelési Tanács egyik szakbizottságává degradálta. Harmadszor 1948 tavaszán, amikor az Országos Sporthivatal megalakulása után az ország vezetését átvevő kommunista párt utasítására - ezúttal szovjet példa nyomán - megszüntette a háború után újjá alakult MOB önállóságát. A bizottság ezt követve a mindenkori állami sportvezetés fiókintézménye lett, elnöki tisztét a sportvezetés elsô embere látta el, tagjait pártszempontok szerint gondosan összeállított listák alapján egyszerűen kinevezték, négy évtizeden át tulajdonképpen csak papíron létezett.
Schmitt és Kovács összefog
A Magyar Olimpiai Bizottság életében 1989 júniusában következett ismételt kedvező fordulat, amikor a testület visszanyerte önállóságát és függetlenségét. Az olimpiai mozgalom, ha úgy tetszik, megelőzte, sőt lekörözte a politikát. Bár igaz, hogy akkor az országot moszkvai parancsszóra lezüllesztő állampárt diktatórikus hatalma már gyengült, megkezdődött a demokratizálódás folyamata. Sorra alakultak a politikai pártok, de a demokratikus jogállamba való átmenet politikai és jogi feltételeit kialakító, a szabad választásokat előkészítő Nemzeti Kerek asztal tárgyalásokat csak 1989 őszén kezdték meg. Ám a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése már hónapokkal korábban, titkos szavazással, szabadon választhatta meg tisztségviselőit.
E döntő lépés előkészítése és megvalósítása két kiváló sportember nevéhez fűződik. Az egyik a Hold utcai székházban leváltott elnökhelyettes, a rövid működés után 24 óra alatt a Stadion Szálló szűk szobájába száműzött Schmitt Pál NOB-tag, akkori főtitkár, a másik pedig a nemzetközi sportélet egyik kiemelkedő, s itthon is komoly tekintélynek örvendett személyisége, Kovács Pál, hatszoros olimpiai bajnok kardvívó volt. Schmitt Pál a sikeres szöuli olimpiát követő decemberi közgyűlésen tett javaslata alapján a szükséges alapszabály-változtatásra és újjáalakulásra előkészítő bizottságot hozott létre, amelynek vezetésére Kovács Pált kérték fel. Akkor legfeljebb ők ketten tudták, mit is akarnak. Az események túl gyorsan követték egymást. Az akkori állami sportvezetésnek sem ideje, sem ereje nem maradt a közbeavatkozásra.
Az önállóság visszanyerése
Elkészült az alapszabály tervezete, az újjáalakítást előkészítő Olimpiai Fórum összeült a TF aulájában. Jóváhagyta a tagság mai napig érvényes delegálási elvét, és júniusban sor kerülhetett a titkos szavazással lebonyolított tisztújításra, a szabad választásra. A társadalmi szervezet, amely negyven éven át a mindenkori állami sportvezetés árnyékában működhetett, tisztségviselői az állami sportvezetők voltak, most az önállóság útjára lépett, a Kongresszusi Központ Mátyás termében tartott lelkes hangulatú közgyűlésen.
Az önállóság mellett azonban az "új" MOB Samaranch elnök első számú jó tanácsát követve, miszerint csakis az állami sportirányítással kialakított, gyümölcsöző, korrekt együttműködéssel lehet sikeres egy-egy ország olimpiai mozgalma, a testület ennek megfelelően a mai napig jó munkakapcsolatokra törekedett.
A megválasztott Schmitt- Aján kettős 2005 őszéig élvezte a tagság bizalmát. A bizottság négy évenkénti újjáalakulása során Barcelona, Atlanta és Sydney után egyaránt megőrizték elnöki illetve főtitkári tisztségüket.
Folyamatos átalakulás
Legutóbb 2005 májusában Schmitt Pál egyedüli jelöltként indulva ellenszavazatokat (39) is kapott. Aján Tamásnak azonban vetélytársa is akadt Kamuti Jenő személyében, de végül (79:58 szavazati aránnyal) megőrizte főtitkári tisztségét. Dávid Imre olimpikont, az evezős szövetség elnökét pedig a harmadik ciklusra erősítették meg a megnövekedett hatáskört kapott Felügyelő Bizottság elnöki székében.
A közvetlen vezetésben kialakult állandósággal szemben a tagság, az elnökség összetétele a négy évenkénti újjáalakulások során lényegesen változott. Az 1989-ben delegált tagok közül 2005-ben alig húszan maradtak meg hírmondónak. A jelenlegi tagságban is 46 új delegált került a négy évvel korábbihoz képest. A hölgyek száma 18, ugyanennyi olimpikon, valamint 18 olimpiai bajnok tagja a testületnek. Az elnökség munkájában Schmitt Pál és Aján Tamás mellett 1989 óta megszakítás nélkül csak Kamuti Jenő, az olimpiai ezüstérmes vívó, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke vesz részt.
A 2005 májusában megválasztott új elnökségben hat személyi változás történt. Konrád János, Kulcsár Győző és Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok mellett Bakonyi Tibor alelnökként, valamint Sinka László és Szabó Tamás került a vezetésbe, amelynek az olimpiai bajnok Hegedűs Csaba, az alelnökké előlépet Gyárfás Tamás, a két eddigi alelnök Császári Attila és Gémesi György, valamint Faragó Judit, Berkes István, Csötönyi Sándor és Vass Károly tagja maradt.
Aján Tamás a személye körül kialakult bizalmatlan légkör következtében bejelentette visszavonulását, s a közgyűlés az elnökség javaslatára új főtitkárt választott.
A tagság választása Kamuti Jenő olimpiai ezüstérmes tőrvívóra, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnökére esett. Az alapszabály változásával Aján Tamás tiszteletbeli főtitkári címet kapott és felkérték arra, hogy továbbra is a Magyar Olimpiai Akadémia elnöke maradjon.
A Peking utáni 2009 januárjában rendezett tisztújítás során több változás történt az elnökségben, Schmitt Pált hatodszor is ujjá választották és Molnár Zoltán eddigi ügyvezető igazgató került a főtitkári székbe. Előretörtek az egykori bajnokok és jelenleg már nyolc egykori aranyérmes és további két ezüstérmes tagja a testületnek, a nők száma is megduplázódott. Tudós és a Nemzet Sportolója, szakszövetségi vezető és önkormányzati képviselő, orvos professzor és üzletember, média képviselő került a testületbe. Egyedül Gyárfás Tamás, az úszó szövetség elnöke tartotta meg alelnöki tisztségét, Borkai Zsolt és Gyulay Zsolt két olimpiai bajnok, valamint Szabó Tamás, a NUSI igazgatója lett a másik három alelnök. Az elnökség tagja maradt Aján Tamás, Bakonyi Tibor, Berkes István, Faragó Judit, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Konrád János, Kulcsár Győző és Sinka László. Uj tag lett Kovács István és Magyar Zoltán olimpiai bajnokok, valamint Regőczy Krisztina ezüstérmes. A megnövekedtt hatáskört kapott Felügyelő Bizottság vezetőjévé ismét Dávid Imrét választották meg.
Schmitt Pált 2010 májusában előbb az Országgyülés elnökévé, majd a Köztársaság elnökévé választották. Augusztus 6-án kezdte meg Államelnöki munkáját és ezzel egy időben 21 éves sikeres tevékenység után leköszönt a MOB elnöki tisztségéről. Az elnöki jogkörből fakadó teendők ellátásával a következő elnök megválasztásáig –az elnökség egyetértésével –Molnár Zoltán főtitkárt kérte fel.
A 2010 novemberében tartott közgyűlésen Borkai Zsolt olimpiai bajnokot, Győr város polgármesterét, az addigi alelnököt választották elnökké. Schmitt Pál a köztársaság elnöke pedig a Magyar Olimpiai Bizottság örökös tiszteletbeli elnöke lett . A főtitkári teendőket és a MOB iroda vezetését továbbra is Molnár Zoltán látta el 2012-ig. Ekkor a kétszeres olimpiai bajnok Szabó Bence váltotta ezen a posztón.
A szervezett egyre több feladatot kapott az állami vezetéstől.
Nagyobb mozgástér 2001 és 2004 között
A testület 2001. január 1-jén életbe lépett sporttörvény alapján lényegesen nagyobb mozgástérhez jutott. A MOB Közhasznú Köztestületté alakult, a Magyar Tudományos Akadémia mellett második civil szervezetként kapott ilyen minősítést. Az olimpiai sportágak szakszövetségeinek munkáját felelősen koordináló, az állami támogatás döntő részét elosztó, a sportösztöndíjak ügyét intéző, valóban döntéshozó testületté lépet elő. Az állami támogatás elosztásaira kidolgozott rendszert, amelynek alapját az eredményesség jelentette minden érdekelt igazságosnak tartva egyhangúan elfogadta. A szigorú kincstári előírások betartása mellett a szövetségek két-három napon belül hozzájutottak a támogatáshoz. A MOB rendkívüli esetekben előleget biztosított számukra . Az elosztás technikai lebonyolítása, a közmegegyezéssel elfogadott igazságos rendszer alkalmazásával, jól, zökkenőmentesen működött.
Az újabb 2004 január elején életbe lépett , lényegében a sport visszaállamosítását elrendelő sporttörvény a MOB-ot jogosítványainak többségétől megfosztotta, a végrehajtását azonban az általános tiltakozásnak köszönhetően az olimpiai felkészülés zavartalansága érdekében egy évvel 2005 elejére halasztották.
Eddig mindent kibírt a magyar olimpiai mozgalom
A Magyar Olimpiai Bizottság megalakulásától kezdve, az eltelt több mint 110 év alatt alapvető feladatának tekintette és tekinti az olimpiai eszme népszerűsítését, terjesztését, a mozgalom erősítését és az olimpiai játékokon való szereplés előkészítését, a szakmai munka összehangolását, a részvétel szervezését. A 110 év alatt elért eredmények azt bizonyítják, hogy mindez sikerrel járt. . Az a tény, hogy minden nyári olimpiai részvételünk alkalmával felcsendülhetett nemzeti Himnuszunk önmagáért beszél. 160 arany, 145 ezüst és 164 bronzérmünkkel méltán vívtuk ki a sportvilág elismerését, olykor csodálatát. Nagyon sok magyar embernek szereztünk örömet és büszkeséget határainkon innen és túl... Még több sikert arathattunk volna, de a politika kétszer is közbeavatkozott. 1920-ban mint vesztes a háborúban vesztes állam képviselői nem kaptunk meghívást, 1984-ben pedig nagyhatalom tiltott el bennünket, bojkottra szólítva az akkor még szocialistának nevezett országokat. Az elmúlt 110 évben két vesztes világháborút, gazdasági válságot, levert forradalmat és szabadságharcot, a tragikusan megcsonkított ország megszállását, önkényuralmat kellett elszenvednünk. Ilyen körülmények között valóban csoda, hogy az olimpiai és sportmozgalom megannyiszor képes volt megújulni, felvenni a versenyt a lényegesen jobb feltételeket élvező a világ legjobbjaival. Mégis, mai napig sikerült megőrizni helyünket a nemzetközi élmezőnyben.
Súlyosbodó anyagi gondok
A sport a rendszerváltás óta nem találja igazi, méltó, helyét a megváltozott társadalmi viszonyok között. A költségvetés bizony eléggé mostohán kezeli a sportot, az olimpiai mozgalmat. Amíg az Európai Unióhoz tartozó országok döntő többségében a sport támogatása az éves költségvetés 1 százalékánál is többet tesz ki, addig nálunk ez a 0.3 %-ot sem éri el. Így a MOB vezetése kezdettől fogva igen nagy súlyt helyezett a saját bevételek növelésére, hogy ezzel is segíthesse a súlyos helyzetben lévő szövetségeket, szakosztályokat. Az elmúlt másfél évtizedben az eredményes marketing tevékenységnek köszönhetően a szponzori támogatások készpénzbeli összege jóval meghaladta az 5 milliárd forintot, amihez még igen jelentős pénzben nehezen kifejezhető szolgáltatás járult. Az elmúlt másfél évtizedes időszakban a MOB költségvetésének közel egyharmadát a marketing tevékenység biztosította. A marketing szerepe különösen megnőtt 2005-től, hiszen a MOB működési költségeire csupán 50 millió forintos állami támogatást szántak.
Harc a dopping ellen
Az önállóságát visszanyert testület a "becsületes játék az egyetlen út" jelszavát hirdetve kezdettől fogva harcot igyekezett folytatni a mai sportvilág legnagyobb ellenségének tartott dopping ellen. A küzdelem a felvilágosító, nevelő munka ellenére sajnos nem járt sikerrel. Athénben öt különböző doppingvétség következményeként két arany és egy ezüstérem veszett el, Mindez váratlanul érte a magyar olimpiai mozgalmat és sokkolták a bennünk bízó, sportszerető magyar embereket. A megtörtént eseményeken változtatni már nem tudunk.. A tanulságokat azonban kötelesek vagyunk levonni. Egyetértünk a NOB elnökével akkor, amikor a zéró tolerancia elvét és gyakorlatát hirdette meg. E célkitűzés érvényre juttatása széleskörű társadalmi összefogást,, az állami sportvezetéssel való szoros együttműködést igényel. Ennek köszönhetően valamint a versenyzők körében végzett széleskörű felvilágosító, nevelő munka eredményeként Pekingből dopping vétség nélkül emelt fővel térhetett haza a magyar csapat. Továbbra is feltétlenül szükségesnek tartjuk azonban hogy az évek óta hangoztatott kérésünk, nevezetesen, hogy a dopping vétségek megfelelő feltárására és szankcionálására végre törvényben előirt lehetőségek nyíljanak.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökei
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Berzeviczy Albert dr. 1895-1904 |
Széchenyi Imre dr. 1904-1905 |
Teleky Sándor gróf 1905 -1908 |
Andrássy Géza gróf 1908 -1928 |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Muzsa Gyula 1928 -1941 |
Prém Lóránd dr. 1941 -1944 |
Jámbor Alajos 1946 -1948 |
Sebes Gusztáv 1948 -1950 |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Hegyi Gyula 1950 -1964 |
Egri Gyula 1964 -1969 |
Beckl Sándor dr. 1969 -1979 |
Buda István 1979 -1987 |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Deák Gábor 1987 -1989 |
Schmitt Pál 1989 - 2010 |
Borkai Zsolt 2010 - 2017 |
Kulcsár Krisztián 2017 - |
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkárai, titkárai
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
dr. Kemény Ferenc. 1895-1899 |
Krepelka Béla 1899-1904 |
Stankovics Szilárd 1904 -1908 |
Lauber Dezső 1908 -1914 |
![]() |
![]() |
![]() |
|
Mártonffy Miklós 1914 -1933 |
dr. Misángyi Ottó 1934 -1941 |
dr. Verebes Jenő 1947 -1948 |
Kemény Gábor 1948 -1951 |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Kunsági Viktor 1951 -1954 |
Sebes Gusztáv 1954 -1958 |
Gyenes András 1958 -1962 |
Csanádi Árpád 1962 -1964 |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Kutas István 1964 -1966 |
Terényi Imre 1966 - 1968 |
Bíró Mihály 1968 - 1969 |
dr. Csanádi Árpád 1969 - 1983 |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Schmitt Pál 1983 -1989 |
dr. Aján Tamás 1989 - 2005 |
dr. Kamuti Jenő 2005 - 2008 |
Molnár Zoltán 2009 - 2012 |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Szabó Bence 2012 - 2016 |
dr. Bartha Csaba 2016 - 2017 |
Fábián László 2017 (megbízott) |
Vékássy Bálint 2017 - |
Megjegyzés: A MOB 1928 és 1941 között az Országos Testnevelési Tanács (OTT) IV. számú szakbizottságaként mûködött.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) magyar tagjai
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
dr. Kemény Ferenc 1894 - 1907 |
Andrássy Géza gróf 1908 - 1938 |
Muzsa Gyula 1909 - 1946 |
ifj. Horthy Miklós 1939 - 1948 |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
dr. Mező Ferenc 1948 - 1961 |
dr. Csanádi Árpád 1964 - 1983 |
Schmitt Pál 1983 - |
dr. Aján Tamás 2000 - 2010 (tiszteletbeli tag 2010 - 2020) |
![]() |
|||
Gyurta Dániel 2016 - |
Keresés