1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

A MOB rövid története

A nemzetközi olimpiai mozgalom 1994-beli centenáriuma után alig egy esztendővel a Magyar Olimpiai Bizottság is ritka jubileumhoz érkezett, 1995. december 19-én ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját. Különleges jubileum volt ez, mind hazai, mind pedig nemzetközi vonatkozásban. Az 1881-ben létrejött Magyar Szent Korona Országainak Vöröskeresztes Egylete után ez a második legidősebb hazai társadalmi egyesület, amely a Francia, a Görög, az Amerikai, a Német és az Ausztrál Olimpiai Bizottság után hatodiknak alakult meg.


A testület 2005-ben már megalakulásának 110 éves jubileumát ünnepelte. A megemlékezésre a Budapesten rendezett birkózó világbajnokság idején, szeptember végén került sor. A Nemzeti Színházban tartott ünnepségen Jacques Rogge, a NOB elnöke és Juan Antonio Samaranch, a NOB örökös tiszteletbeli elnöke is jelen volt.

 

Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöki tisztét 21 éven át (1980-2001 között) betöltő spanyol sportvezető több ízben kijelentette:
"Magyarország az olimpiai mozgalom egyik legbiztosabb bástyája. Ebben a sportszerető kis országban sokat tettek az olimpiai eszme terjesztéséért és népszerűsítéséért. A magyar sport nemzetközi hírneve, kiváló versenyzőik sikereinek köszönhetően fokozatosan emelkedett."

 

Kemény Ferenc, az alapító atya


Az Olimpiai Játékokat Előkészítő Magyar Bizottság megalakulásában Kemény Ferenc, egri reáliskolai igazgató örökké elévülhetetlen érdemeket szerzett. A nyolcvanas években, Párizsban a Sorbonne egyetemen folytatta tanulmányait. Ekkor került kapcsolatba, majd szoros barátságba Pierre de Coubertin báróval. Nézeteik megegyeztek az olimpiai gondolat felelevenítésének szükségességéről és a nevelés eszközeként való felhasználásáról. Amikor Coubertin 1894 júniusában zászlót bontva, meghirdette az ókori játékok felújítását, s megalakította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, természetes volt, hogy a távolmaradásra kényszerült magyar barátját, harcostársát is felkéri a közreműködésre. Így Kemény Ferenc személyén keresztül a magyar sport az ötkarikás mozgalom alapítóinak egyike.

 

A NOB első tagjai 1896.:(balról, ülnek): P.de Coubertin (francia), D.Vikelasz (görög), Butovszkij tábornok (orosz). (Állnak):W.Gebhardt (német), J.Guth-Jarkowsky (cseh), Kemény F. (magyar) V.Balck tábornok (svéd).

 

Széchenyit is foglalkoztatta

Az olimpiai gondolat első magyarországi írásos nyoma Sárospatakra vezet. Szalkai László, a későbbi esztergomi érsek és hercegprímás az 1489-90-es tanévben írt latin nyelvű feljegyzései arra utalnak, hogy az Olymposz hegyének oldalában egykor rendezett versenyjátékok mély benyomást tettek a fiatal diákra. Ettől kezdve számtalan pedagógus, orvos, történész, költő, író és nem utolsósorban politikus törekvéseiben jelentkezett - Balassi Bálinttól kezdve Zrínyi Miklóson át Széchenyi Istvánig - a harmonikus fizikai és szellemi nevelés fejlesztésének, az olimpiai játékok felújításának gondolata. Éppen ezért Coubertin báró világtörténelmi jelentőségű kezdeményezése hamar megértésre talált Magyarországon. Nem véletlen, hogy még a kiegyezés előtt, 1863-ban alapított és alapszabályát elsőként magyar nyelven megfogalmazó Nemzeti Torna Egylet, amelynek Kemény Ferenc is tagja volt, Berzeviczy Albert az elnök, a későbbi kultuszminiszter vállalta az előkészítés feladatait. A tekintélyes Magyar Atlétikai Club vezetői kezdeti tartózkodás után végül csatlakoztak az alakuló bizottsághoz. A két említett, meghatározó szerepet betöltő egyesület mellett a Budapesti (Budai) Torna Egylet, a híres BBTE, továbbá az MTK, a Nemzeti Hajós Egylet, a III. ker. TVE, a BTC és a Neptun Evezős Egylet küldöttei kerültek a testületbe, amelynek elnöke Berzeviczy Albert, társelnöke dr. Gerendai György, a MAC képviselője lett. Titkára pedig Kemény Ferenc, akit azonban sajnálatos módon fokozatosan háttérbe szorítottak.

 

Az alapító háttérbe szorul

Olyannyira, hogy az 1906-ban, Athénben rendezett jubileumi - de a NOB által olimpiának soha el nem ismert - versenyek körüli viták nyomán lemondásra késztették a derék sportembert. És az 1908-ban tartott újjáalakuló közgyűlésre meg sem hívták.

Az alapítót azután szinte egy csapásra elfelejtették. A fővárosba került, a sporttól igencsak elszakadt, címzetes tankerületi főigazgatóvá nevezték ki. A testnevelés ügyének általános kérdéseivel, a pacifizmus vonatkozásaival foglalkozott. Elkeseredése később félelemmel párosult, és a nyilas hatalom átvétel után az újabb zaklatások elől feleségével együtt 1944 novemberében (81 évesen) a halálba menekült. Ezt követve évtizedeken át mély hallgatás övezte életútját. Csak a hetvenes évek végén lehetett ismét hallani róla, amikor előbb az egri sportcsarnok vette fel a nevét, és a TF szoborparkjában felállították emlékművét. Napjainkban azután már iskola őrzi nevét, s valóban megérdemelt tisztelet öleli körül emlékét, s munkásságát. A Magyar Olimpiai Bizottság vezetését pedig fokozatosan az atléták és a tekintélyes MAC vette át.

 

Három súlyosabb válság


A testület és ezzel a mozgalom a későbbiek folyamán három alkalommal került súlyosabb válságba. Először még 1920-ban, amikor az első világháborúban vesztes hatalomként versenyzőink nem indulhattak az 1920-as antwerpeni olimpián. Majd később, 1928-ban, amikor a Kultuszminisztérium - már német mintára - megszüntette a testület önállóságát, hivatali apparátussá, az Országos Testnevelési Tanács egyik szakbizottságává degradálta. Harmadszor 1948 tavaszán, amikor az Országos Sporthivatal megalakulása után az ország vezetését átvevő kommunista párt utasítására - ezúttal szovjet példa nyomán - megszüntette a háború után újjá alakult MOB önállóságát. A bizottság ezt követve a mindenkori állami sportvezetés fiókintézménye lett, elnöki tisztét a sportvezetés elsô embere látta el, tagjait pártszempontok szerint gondosan összeállított listák alapján egyszerűen kinevezték, négy évtizeden át tulajdonképpen csak papíron létezett.

 

Schmitt és Kovács összefog


A Magyar Olimpiai Bizottság életében 1989 júniusában következett ismételt kedvező fordulat, amikor a testület visszanyerte önállóságát és függetlenségét. Az olimpiai mozgalom, ha úgy tetszik, megelőzte, sőt lekörözte a politikát. Bár igaz, hogy akkor az országot moszkvai parancsszóra lezüllesztő állampárt diktatórikus hatalma már gyengült, megkezdődött a demokratizálódás folyamata. Sorra alakultak a politikai pártok, de a demokratikus jogállamba való átmenet politikai és jogi feltételeit kialakító, a szabad választásokat előkészítő Nemzeti Kerek asztal tárgyalásokat csak 1989 őszén kezdték meg. Ám a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése már hónapokkal korábban, titkos szavazással, szabadon választhatta meg tisztségviselőit.
E döntő lépés előkészítése és megvalósítása két kiváló sportember nevéhez fűződik. Az egyik a Hold utcai székházban leváltott elnökhelyettes, a rövid működés után 24 óra alatt a Stadion Szálló szűk szobájába száműzött Schmitt Pál NOB-tag, akkori főtitkár, a másik pedig a nemzetközi sportélet egyik kiemelkedő, s itthon is komoly tekintélynek örvendett személyisége, Kovács Pál, hatszoros olimpiai bajnok kardvívó volt. Schmitt Pál a sikeres szöuli olimpiát követő decemberi közgyűlésen tett javaslata alapján a szükséges alapszabály-változtatásra és újjáalakulásra előkészítő bizottságot hozott létre, amelynek vezetésére Kovács Pált kérték fel. Akkor legfeljebb ők ketten tudták, mit is akarnak. Az események túl gyorsan követték egymást. Az akkori állami sportvezetésnek sem ideje, sem ereje nem maradt a közbeavatkozásra.

 

Az önállóság visszanyerése


Elkészült az alapszabály tervezete, az újjáalakítást előkészítő Olimpiai Fórum összeült a TF aulájában. Jóváhagyta a tagság mai napig érvényes delegálási elvét, és júniusban sor kerülhetett a titkos szavazással lebonyolított tisztújításra, a szabad választásra. A társadalmi szervezet, amely negyven éven át a mindenkori állami sportvezetés árnyékában működhetett, tisztségviselői az állami sportvezetők voltak, most az önállóság útjára lépett, a Kongresszusi Központ Mátyás termében tartott lelkes hangulatú közgyűlésen.
Az önállóság mellett azonban az "új" MOB Samaranch elnök első számú jó tanácsát követve, miszerint csakis az állami sportirányítással kialakított, gyümölcsöző, korrekt együttműködéssel lehet sikeres egy-egy ország olimpiai mozgalma, a testület ennek megfelelően a mai napig jó munkakapcsolatokra törekedett.
A megválasztott Schmitt- Aján kettős 2005 őszéig élvezte a tagság bizalmát. A bizottság négy évenkénti újjáalakulása során Barcelona, Atlanta és Sydney után egyaránt megőrizték elnöki illetve főtitkári tisztségüket.

 

Folyamatos átalakulás


Legutóbb 2005 májusában Schmitt Pál egyedüli jelöltként indulva ellenszavazatokat (39) is kapott. Aján Tamásnak azonban vetélytársa is akadt Kamuti Jenő személyében, de végül (79:58 szavazati aránnyal) megőrizte főtitkári tisztségét. Dávid Imre olimpikont, az evezős szövetség elnökét pedig a harmadik ciklusra erősítették meg a megnövekedett hatáskört kapott Felügyelő Bizottság elnöki székében.


A közvetlen vezetésben kialakult állandósággal szemben a tagság, az elnökség összetétele a négy évenkénti újjáalakulások során lényegesen változott. Az 1989-ben delegált tagok közül 2005-ben alig húszan maradtak meg hírmondónak. A jelenlegi tagságban is 46 új delegált került a négy évvel korábbihoz képest. A hölgyek száma 18, ugyanennyi olimpikon, valamint 18 olimpiai bajnok tagja a testületnek. Az elnökség munkájában Schmitt Pál és Aján Tamás mellett 1989 óta megszakítás nélkül csak Kamuti Jenő, az olimpiai ezüstérmes vívó, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke vesz részt.


A 2005 májusában megválasztott új elnökségben hat személyi változás történt. Konrád János, Kulcsár Győző és Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok mellett Bakonyi Tibor alelnökként, valamint Sinka László és Szabó Tamás került a vezetésbe, amelynek az olimpiai bajnok Hegedűs Csaba, az alelnökké előlépet Gyárfás Tamás, a két eddigi alelnök Császári Attila és Gémesi György, valamint Faragó Judit, Berkes István, Csötönyi Sándor és Vass Károly tagja maradt.


Aján Tamás a személye körül kialakult bizalmatlan légkör következtében bejelentette visszavonulását, s a közgyűlés az elnökség javaslatára új főtitkárt választott.
A tagság választása Kamuti Jenő olimpiai ezüstérmes tőrvívóra, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnökére esett. Az alapszabály változásával Aján Tamás tiszteletbeli főtitkári címet kapott és felkérték arra, hogy továbbra is a Magyar Olimpiai Akadémia elnöke maradjon.


A Peking utáni 2009 januárjában rendezett tisztújítás során több változás történt az elnökségben, Schmitt Pált hatodszor is ujjá választották és Molnár Zoltán eddigi ügyvezető igazgató került a főtitkári székbe. Előretörtek az egykori bajnokok és jelenleg már nyolc egykori aranyérmes és további két ezüstérmes tagja a testületnek, a nők száma is megduplázódott. Tudós és a Nemzet Sportolója, szakszövetségi vezető és önkormányzati képviselő, orvos professzor és üzletember, média képviselő került a testületbe. Egyedül Gyárfás Tamás, az úszó szövetség elnöke tartotta meg alelnöki tisztségét, Borkai Zsolt és Gyulay Zsolt két olimpiai bajnok, valamint Szabó Tamás, a NUSI igazgatója lett a másik három alelnök. Az elnökség tagja maradt Aján Tamás, Bakonyi Tibor, Berkes István, Faragó Judit, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Konrád János, Kulcsár Győző és Sinka László. Uj tag lett Kovács István és Magyar Zoltán olimpiai bajnokok, valamint Regőczy Krisztina ezüstérmes. A megnövekedtt hatáskört kapott Felügyelő Bizottság vezetőjévé ismét Dávid Imrét választották meg.


Schmitt Pált 2010 májusában előbb az Országgyülés elnökévé, majd a Köztársaság elnökévé választották. Augusztus 6-án kezdte meg Államelnöki munkáját és ezzel egy időben 21 éves sikeres tevékenység után leköszönt a MOB elnöki tisztségéről. Az elnöki jogkörből fakadó teendők ellátásával a következő elnök megválasztásáig –az elnökség egyetértésével –Molnár Zoltán főtitkárt kérte fel.


A 2010 novemberében tartott közgyűlésen Borkai Zsolt olimpiai bajnokot, Győr város polgármesterét, az addigi alelnököt választották elnökké. Schmitt Pál a köztársaság elnöke pedig a Magyar Olimpiai Bizottság örökös tiszteletbeli elnöke lett . A főtitkári teendőket és a MOB iroda vezetését továbbra is Molnár Zoltán látta el 2012-ig. Ekkor a kétszeres olimpiai bajnok Szabó Bence váltotta ezen a posztón.


A szervezett egyre több feladatot kapott az állami vezetéstől. 

 

Nagyobb mozgástér 2001 és 2004 között


A testület 2001. január 1-jén életbe lépett sporttörvény alapján lényegesen nagyobb mozgástérhez jutott. A MOB Közhasznú Köztestületté alakult, a Magyar Tudományos Akadémia mellett második civil szervezetként kapott ilyen minősítést. Az olimpiai sportágak szakszövetségeinek munkáját felelősen koordináló, az állami támogatás döntő részét elosztó, a sportösztöndíjak ügyét intéző, valóban döntéshozó testületté lépet elő. Az állami támogatás elosztásaira kidolgozott rendszert, amelynek alapját az eredményesség jelentette minden érdekelt igazságosnak tartva egyhangúan elfogadta. A szigorú kincstári előírások betartása mellett a szövetségek két-három napon belül hozzájutottak a támogatáshoz. A MOB rendkívüli esetekben előleget biztosított számukra . Az elosztás technikai lebonyolítása, a közmegegyezéssel elfogadott igazságos rendszer alkalmazásával, jól, zökkenőmentesen működött.


Az újabb 2004 január elején életbe lépett , lényegében a sport visszaállamosítását elrendelő sporttörvény a MOB-ot jogosítványainak többségétől megfosztotta, a végrehajtását azonban az általános tiltakozásnak köszönhetően az olimpiai felkészülés zavartalansága érdekében egy évvel 2005 elejére halasztották.

 

Eddig mindent kibírt a magyar olimpiai mozgalom


A Magyar Olimpiai Bizottság megalakulásától kezdve, az eltelt több mint 110 év alatt alapvető feladatának tekintette és tekinti az olimpiai eszme népszerűsítését, terjesztését, a mozgalom erősítését és az olimpiai játékokon való szereplés előkészítését, a szakmai munka összehangolását, a részvétel szervezését. A 110 év alatt elért eredmények azt bizonyítják, hogy mindez sikerrel járt. . Az a tény, hogy minden nyári olimpiai részvételünk alkalmával felcsendülhetett nemzeti Himnuszunk önmagáért beszél. 160 arany, 145 ezüst és 164 bronzérmünkkel méltán vívtuk ki a sportvilág elismerését, olykor csodálatát. Nagyon sok magyar embernek szereztünk örömet és büszkeséget határainkon innen és túl... Még több sikert arathattunk volna, de a politika kétszer is közbeavatkozott. 1920-ban mint vesztes a háborúban vesztes állam képviselői nem kaptunk meghívást, 1984-ben pedig nagyhatalom tiltott el bennünket, bojkottra szólítva az akkor még szocialistának nevezett országokat. Az elmúlt 110 évben két vesztes világháborút, gazdasági válságot, levert forradalmat és szabadságharcot, a tragikusan megcsonkított ország megszállását, önkényuralmat kellett elszenvednünk. Ilyen körülmények között valóban csoda, hogy az olimpiai és sportmozgalom megannyiszor képes volt megújulni, felvenni a versenyt a lényegesen jobb feltételeket élvező a világ legjobbjaival. Mégis, mai napig sikerült megőrizni helyünket a nemzetközi élmezőnyben.

 

Súlyosbodó anyagi gondok


A sport a rendszerváltás óta nem találja igazi, méltó, helyét a megváltozott társadalmi viszonyok között. A költségvetés bizony eléggé mostohán kezeli a sportot, az olimpiai mozgalmat. Amíg az Európai Unióhoz tartozó országok döntő többségében a sport támogatása az éves költségvetés 1 százalékánál is többet tesz ki, addig nálunk ez a 0.3 %-ot sem éri el. Így a MOB vezetése kezdettől fogva igen nagy súlyt helyezett a saját bevételek növelésére, hogy ezzel is segíthesse a súlyos helyzetben lévő szövetségeket, szakosztályokat. Az elmúlt másfél évtizedben az eredményes marketing tevékenységnek köszönhetően a szponzori támogatások készpénzbeli összege jóval meghaladta az 5 milliárd forintot, amihez még igen jelentős pénzben nehezen kifejezhető szolgáltatás járult. Az elmúlt másfél évtizedes időszakban a MOB költségvetésének közel egyharmadát a marketing tevékenység biztosította. A marketing szerepe különösen megnőtt 2005-től, hiszen a MOB működési költségeire csupán 50 millió forintos állami támogatást szántak.

 

Harc a dopping ellen


Az önállóságát visszanyert testület a "becsületes játék az egyetlen út" jelszavát hirdetve kezdettől fogva harcot igyekezett folytatni a mai sportvilág legnagyobb ellenségének tartott dopping ellen. A küzdelem a felvilágosító, nevelő munka ellenére sajnos nem járt sikerrel. Athénben öt különböző doppingvétség következményeként két arany és egy ezüstérem veszett el, Mindez váratlanul érte a magyar olimpiai mozgalmat és sokkolták a bennünk bízó, sportszerető magyar embereket. A megtörtént eseményeken változtatni már nem tudunk.. A tanulságokat azonban kötelesek vagyunk levonni. Egyetértünk a NOB elnökével akkor, amikor a zéró tolerancia elvét és gyakorlatát hirdette meg. E célkitűzés érvényre juttatása széleskörű társadalmi összefogást,, az állami sportvezetéssel való szoros együttműködést igényel. Ennek köszönhetően valamint a versenyzők körében végzett széleskörű felvilágosító, nevelő munka eredményeként Pekingből dopping vétség nélkül emelt fővel térhetett haza a magyar csapat. Továbbra is feltétlenül szükségesnek tartjuk azonban hogy az évek óta hangoztatott kérésünk, nevezetesen, hogy a dopping vétségek megfelelő feltárására és szankcionálására végre törvényben előirt lehetőségek nyíljanak.

 

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökei és társelnökei

1895-1904 Berzeviczy Albert dr.
1904-1905 Széchenyi Imre dr.
1905 -1908 Teleky Sándor gróf
1908 -1928 Andrássy Géza gróf
1928 -1941 Muzsa Gyula
1941 -1944 Prém Lóránd dr.
1946 -1948 Jámbor Alajos
1948 -1950 Sebes Gusztáv
1950 -1964 Hegyi Gyula
1964 -1969 Egri Gyula
1969 -1979 Beckl Sándor dr.
1979 -1987 Buda István
1987 -1989 Deák Gábor
1989 - 2010 Schmitt Pál
2010 - Borkai Zsolt

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkárai, titkárai

1895 -1899 Kemény Ferenc dr.
1899 - 1904 Kemény Ferenc dr. és Krepelka Béla
1904 -1908 Stankovits Szilárd
1908 -1914 Lauber Dezsõ
1914 -1933 Mártonffy Miklós
1934 -1941 Misángyi Ottó dr.
1947 -1948 Verebes Jenõ dr.
1948 -1951 Kemény Gábor
1951 -1954 Kunsági Viktor
1954 -1958 Sebes Gusztáv
1958 -1962 Gyenes András
1962 -1964 Csanádi Árpád
1964 -1966 Kutas István
1966 -1968 Terényi Imre
1968 -1969 Bíró Mihály
1969 -1983 Csanádi Árpád dr.
1983 -1989 Schmitt Pál
1989 -2005 Aján Tamás dr.
2005 -2008 Kamuti Jenõ dr.
2009 -2012 Molnár Zoltán
2012-          Szabó Bence

Megjegyzés: A MOB 1928 és 1941 között az Országos Testnevelési Tanács (OTT) IV. számú szakbizottságaként mûködött.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) magyar tagjai

1894-1907 Kemény Ferenc dr.
1908-1938 Andrássy Géza gróf
1909-1946 Muzsa Gyula
1939-1948 Horthy Miklós ifj.
1948-1961 Mezõ Ferenc dr.
1964-1983 Csanádi Árpád dr.
1983 - Schmitt Pál
2000 - dr. Aján Tamás

Ökölvívás: riói olimpikonunk kihagyja az ob-t

Az eddigi nevezések alapján nagy mezőny, 126 bokszoló vesz részt a férfi ökölvívó országos bajnokságon, melyet szerdától szombatig a Gerevich Aladár N...

Ökölvívás: riói olimpikonunk kihagyja az ob-t

Konferencia: A 160 riói olimpikon 77 százaléka volt érintett utánpótlásprogramban

"Egy nap az utánpótlásért" címmel rendeztek sportszakmai konferenciát az Utanpotlassport.hu szervezésében hétfőn a MOB és a Decathlon támogatásával a ...

Konferencia: A 160 riói olimpikon 77 százaléka volt érintett utánpótlásprogramban

Hosszú Katinka lett az Év úszónője!

Hosszú Katinka egymás után harmadszor, Michael Phelps 2012 után másodszor lett az év úszója – a trófeákat a windsori Ceasars Hotel Colosseum nevű rend...

Hosszú Katinka lett az Év úszónője!

A melbourne-i olimpia tizenharmadik napja: Keleti Ágnes három aranyérme

A melbourne-i olimpia tizenharmadik napján minden figyelem a női tornászokra irányult, hiszen több számban is éremesélyekkel léptek a szerekhez a magy...

A melbourne-i olimpia tizenharmadik napja: Keleti Ágnes három aranyérme

A MOB sportmagazinja is bemutatja a Sport 2016-ot

Kedden 13:45-től ismét jelentkezik a Sport1 televízió műsorán a MOB utánpótlás-magazinja, A sport mindenkié. A gazdag és aktuális tartalomba az elmú...

A MOB sportmagazinja is bemutatja a Sport 2016-ot

Szatmári András bronzérmes, Szilágyi Áron ötödik a győri világkupán

Szatmári András bronzérmes lett a győri Gerevich-Kovács-Kárpáti férfi kard egyéni Világkupa-versenyen. Pástra lépett kétszeres olimpiai bajnokunk, Szi...

Szatmári András bronzérmes, Szilágyi Áron ötödik a győri világkupán

Miklós Edit világkupa-harmadik lett Lake Louise-ban

Miklós Edit a harmadik helyen végzett a női alpesi síelők világkupa-sorozatának szombati lesiklóversenyén a kanadai Lake Louise-ban.A 28 éves magyar s...

Miklós Edit világkupa-harmadik lett Lake Louise-ban

A melbourne-i olimpia tizenkettedik napja: Újra olimpiai bajnok a kardcsapat

Az olimpiai bajnokság tizenkettedik versenynapján a vívók, birkózók, úszók, tornászok és sportlövők versenyein voltak érdekeltek a magyarok. A legnagy...

A melbourne-i olimpia tizenkettedik napja: Újra olimpiai bajnok a kardcsapat

Földi Imre a Prima Primissima a sport-kategóriában

A 14. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Művészetek Palotá...

Földi Imre a Prima Primissima a sport-kategóriában


                                                                                       HIRDETÉS

Sportnaptár

Hírlevél feliratkozás

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


176 151 174



Platina fokozatú támogatók

 

 

Olympic Worldwide partners

Gyémánt fokozatú támogatók

Partnerek

Arany fokozatú támogatók

Facebook
Rss
YouTube