1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

A NEMZET SPORTOLÓI: DR. SÁGINÉ REJTŐ ILDIKÓ

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail



Rejtő Ildikó: A veterán vb csapataranya még hiányzik!


Kivételesen üde színfoltot jelentenek élsportolóink között a női tőrvívók. Most a több mint félévszázada olimpiai bajnoki címet szerzett csapat tagjait és a körülöttük lévőket szeretném dicsérni. Egyenesen megható, ahogyan ez az immár „erősen hetvenes” társaság összetart, ahogyan minden fontosabb rendezvényen megjelennek és következetesen egy csoportot alkotnak.

 Feltehetően a feltétlen összetartásnak is része volt abban a nagy, 1964-ben volt tokiói sikerben, a magyar női tőrvívó válogatott olimpiai győzelmében, amelyet az együttes legjobbja, Rejtő Ildikó ugyanott egy egyéni aranyéremmel is megerősített. Amikor az Újpesti Dózsa egykori kiválóságát, a Nemzet Sportolóját meglátogatni készültem, előbb megkerestem a kedvességben, közvetlenségben, segítőkészségben nehezen megelőzhető tokiói bajnokok egyikét, Sákovicsné Dömölky Lídiát, aki felsőfokon dicsérte bajnoktársát.  

 „Ildikóról tényleg csak szépet és jót tudok mondani! Egyszerűen csodálatos volt, ahogyan vívott. Fantasztikus technikai tudás birtokában volt, amihez legalább olyan fontos tényezőként csatlakozott kivételes nyugalma. Amikor őt küldhettük fel a pástra, mi is nyugodtak voltunk. Egyébként mi már együtt gyerekeskedtünk, így igencsak jól ismertük egymást. Az 1955-ös ifjúsági világbajnokságon együtt indultunk, kivételes képességeit bizonyítva, a következő két évben, 1956-ban és 1957-ben már mindkét vb-n ő állhatott a dobogó legfelső lépcsőjén.”

 „1958-ban, 19 évesen márt a felnőtt bajnoki aranyérem is a nyakába került – folytatta Lídia – és onnan kezdve kihagyhatatlan lett a magyar női tőrvívó válogatottból. Az évek során olykor változó összetételben is, de mindig a legszűkebb élvonalban szerepeltünk, ahol a Rejtő, Juhász Katalin és jómagam által alkotott trió adta a válogatott gerincét. A sok erőfeszítés nagy örömünkre Tokióban meghozta gyümölcsét, amelyben Ildikónak elévülhetetlen érdemei vannak,.”

 A kortárs-csapattárs maximális elismeréseivel a tarsolyomban látogattam meg ezután Rejtő Ildikót romantikus környezetben lévő, a nagyobb házak között szinte eldugott, óbudai családi házukban.  Ildikót nem volt könnyű táncba vinni, más szóval beszélgetésre bírni, de azért csak belevágott. Először arról szólt, milyen véletlen folytán került egyáltalán kapcsolatba a vívással.

 „Már nyolcadik osztályos voltam a Budapest VIII. kerületében levő, Vajda Péter utcai általános iskolában, amikor édesanyám – aki a szülői munkaközösség tagjaként minden tanárt elég jól ismert – megkérdezte Kovácsné Nyári Magda testnevelő tanárnőtől, a kitűnő vívónőtől, hogy mi is legyen ezzel a szerencsétlen gyerekkel, akinek elég komoly gerincferdülése volt. Édesanyám már a majdani púposságomat vizionálta és nagyon szerette volna, ha valami érdemi történik ez ügyben. A tanárnő az addigi gyógytornától függetlenül azt javasolta, kezdjek el vívni. A ferdülés korrigálásához a balkezességet tartotta szükségesnek. Az érdekesség az egészben az, hogy én eredetileg balkezes voltam, de az iskola kezdetén átállítottak a jobb kézre. A visszarendezés elég jól sikerült, így lettem végül balkezes vívó, ami az esetek jelentős részében előnyt jelentett számomra a páston. Az első lépéseket egyébként a kerület egy másik iskolájában meghirdetett tanfolyamon, a Csobánc utcában tettem meg. Amikor pedig vége lett a szezonnak, a tanárnő azt mondta, akinek kedve van tovább vívni, menjen el vele abba az egyesületbe, ahol ő is vív.

 - Mi volt a következő állomás?

 „Néhányan vele mentünk a Budapesti Petőfibe, ahol először Gellért Alfréd, a Frédi bácsi foglalkozott velem, majd később Nagy Árpád vett kezelésbe. Az már komoly kitüntetésnek számított, amikor felkerültem Hatz József, a közismert nevén Szepi bácsi csoportjába.

Ő már kimondta, hogy engem komoly tehetségnek tart és fogadott is erre Jekkelfalussy Piller György, a nagy kardvívó ellenében, aki Szigeti Rózsára tett. Az 1955-ös, Budapesten megrendezett ifjúsági világbajnokság el is döntötte a vitát, mivel bejutottam a döntőbe és ott hatodikként végeztem. A verseny érdekessége az volt, hogy Dömölky Lidi itt csak harmadik lett, majd még abban az évben megnyerte a felnőtt egyéni világbajnokságot.”

 - És mi mindenre volt szüksége ahhoz, hogy ezeket a szakmailag megalapozott jóslatokat beteljesítse?

 „Hát mire is? Tehetségre minden esetre. Egy csipetnyi észre, jó ütemérzékre, jó idegekre, amit csak megörökölni lehet, fejleszteni nem. És többek között egy nagy adag szorgalomra. Meg is kellett erősödnöm, mert egy vézna kislány voltam, megáldva ezzel a bizonyos gerincferdüléssel, ráadásul a térdeim sem voltak a legjobbak ehhez a sportághoz. Azután azokra a komoly vívóleckékre is szükség volt, amelyeket a Petőfi Sportkör Eötvös utcai termében megkaphattam. Minden nap lejártam, olykor még akár kétszer is, mert szerencsére magát a vívást egyenesen imádtam. És persze kellettek az idejében érkezett sikerélmények is. Mert nekem annak idején az is sikernek számított, hogy az első, ottani gyakorlásokat követően egy évvel később már megszereztem a III. osztályú minősítést. És azt is nagy szerencsémnek tartom, hogy egy rövid időszakot leszámítva, egészen 1978-ig Szepi bácsival készülhettem. Sokat jelentett például az, hogy ő mindkét kézzel tudott iskolákat adni, így sokoldalúbbá nevelt. Annak is szerepe lehetett a későbbi sikereimben, hogy balkezesként az asszimetrikusan vezetett támadásaim sokakat megzavarhattak.”

 - És azokkal, akik szintén balkezesek voltak, hogyan ment a vívás?

 „Természetesen nekem is voltak olyan ellenfeleim pályafutásom során, akikkel szemben kimondottan zavarban voltam, ha szembekerültünk egymással. Ilyen volt például az 1976-os montreali olimpia győztese, Tordasi Ildikó, aki szintén balkezes volt, ráadásul lerohanó stílusban vívott, amit én kimondottan nem szerettem. Hozzá talán csak a szovjet Bjelovát tudnám hasonlítani. A lényeg az, hogy nekem sokkal jobban feküdtek a technikás ellenfelek.”

 - Miután 1956-ban mát ifjúsági világbajnoknak mondhatta magát, a Melbourne-i olimpiára is csaknem kijutott.

 „A sportvezetők csakugyan fontolgatták, hogy engem is beválogatnak a csapatba. A dolog azonban a sok adminisztráció miatt nagyon körülményesen ment volna, ezért végül ezt elejtették. 1956-tal kapcsolatosan az is érdekes, hogy a korábban már visszavonult Elek Ilona és húga, Margit – a melbourne-i utazás reményében - reaktiválták magukat. Örömömre, én is vívhattam ellenük. Sokáig úgy is volt, hogy ők is repülnek az ötödik földrészre, de az utolsó pillanatban őket is leírták.”

 - Így várnia kellett négy esztendőt, de még akkor is igen fiatalon jutott ki Rómába.

 „Így igaz, 23 éves voltam akkor, és az ott második helyen végzett válogatottunkban többek között egykori tanárnőmmel, Kovácsné Nyári Magdával is együtt vívhattam. A későbbi olimpiai bajnok együttes lassan formálódott, de a gerinc – Dömölky Lidi, Juhász Kati és én – már akkor is ott voltunk. Két évvel később, 1962-ben a magyar szempontból egyébként is sikerekben gazdag, Buenos Aires-i világbajnokságon már mi lettünk az elsők.”

 - Érdekes sorrendiséget lehetett akkoriban megfigyelni.

 „Igen, ismételten előfordult, hogy aki az előző évben megnyerte a világbajnokságot, az a következő esztendőben az olimpián is nyerni tudott. Ez alól sajnos éppen Dömölky Lidi jelentette a kivételt, aki 1955-ben felnőtt Vb-n győzött, Melbourne-ben viszont nem jutott túl a középdöntőn. Az én szerencsémre ez a tendencia nálam is bejött, hiszen 1963-ban egyéni Vb-n nyertem, egy év múlva pedig egyéni olimpiai bajnok is lehettem”.

 - Emlékezne egy kicsit részletesebben élete legnagyobb egyéni sikerére?                 

 „Tíz páston rendezték meg a versenyt, harminckilenc egyéni induló részvételével. A csoportmérkőzések során csaknem búcsúra kényszerültem; holtversenyes újravívás mentett meg ettől a szégyentől. Az egyenes kiesésnél már jobban ment a vívás, s be is jutottam a négyes döntőbe. Ott megismétlődött a selejtezőben volt szituáció, a holtverseny. Hárman kellett tovább vívjunk. Itt az olasz Ragno és a nemzetközi mezőnyben sem előtte, sem utána nem mutatkozó német Mees ellen is nyerni tudtam.”

 - Az ebben a fegyvernemben Elek Ilonát követő újabb magyar aranyérem megszerzését nem sokáig ünnepelhette, hiszen másnap jött a csapatverseny.

 „Ez jelentette a legszebb ráadást: az ott kiharcolt újabb első hely! Az olimpiák történetében második alkalommal megrendezett csapatversenyen ismét a szovjetek voltak az egyértelmű favoritok. Ráadásul a vívó babona azt mondja, akinek egyéniben jól megy, az a csapatban rosszul fog szerepelni. Szerencsére ez esetben a kivétel erősíthette a szabályt. A döntő körmérkőzése során rendkívül szoros küzdelem alakult ki. Végül az utolsó asszó döntött a bajnoki címről. Dömölky Lídia és Sisova állt fel egymással szemben, 3:3–as részeredmény után jött a minden eldöntő találat. Lidi bevitte a tust, de a bíró érvénytelennek nyilvánította azt. A következőt viszont már elfogadták, s megszületett a magyar győzelem, amely egy kis politikai felhangot is kapott. Ezzel persze mi nem törődtünk, hanem önfeledten ünnepeltük a közösen kiharcolt sikert!

 - 1960-ig az Elektromos SE tagjaként, majd az Újpesti Dózsa vívójaként érte el sikersorozatát és nem sok hiányzott ahhoz, hogy harmadik aranyérmét is átvehesse.

 „Mexikóvárosban, az 1968-as olimpián címvédőként bejutottam a női tőr körmérkőzéses döntőjébe. Hogy nyugodtan tudjak készülni, egy órával a hivatalos busz indulása előtt, taxival mentem a vívócsarnokba. Sajnos a taxis a maratoni futás útvonalán akart eljutni oda, amely természetesen le volt zárva, így majdnem lekéstem a döntőt.  Bemelegítés nélkül, kapkodva vettem fel a vívóruhát. Ilyen előzmények után annak is örülnöm kellett, hogy tusaránnyal bronzérmes lettem.”

 - Végül is öt olimpiára eljutott, amelyekről két arany-, három ezüst- és két bronzérmet hozhatott haza. Hol érezte magát a legjobban?

 „Egyértelműen Tokióban és nem azért, mert ott lettem kétszeres olimpiai bajnok. A japánok ugyanis szerintem a vendéglátásban egyszerűen verhetetlenek.”

 - Húsz évig tartotta helyét a válogatottban, majd 1978-ban – már negyven fölött – úgy vonult vissza, hogy a hazai Ob-n csapatban első, egyéniben második tudott lenni. Utána milyen kapcsolata volt sportágával?

 „Rövid ideig edzősködtem a Honvédban, de hónapokkal később visszahívtak a Dózsába technikai vezetőnek. Ott dolgoztam az 1988-ban volt nyugdíjazásomig. Az utolsó, érdemi esemény egyébként a korosztályomban 1999-ben kivívott masters világbajnoki cím. Bár már mindjárt 80 éves leszek, még mindig foglalkoztat, hogy az egyetlen, hiányzó győzelem, a veterán csapatbajnoki aranyérem még hiányzik a gyűjteményemből. A +80-as korosztályban Lidivel és még valakivel elképzelhető, hogy utoljára fegyvert fogok…”

Rejtő Ildikó búcsúzóul elmondta, rengeteget foglalkozik a dísznövényeivel, a televíziót laza kikapcsolódásként nézi, a magyar olimpiai részvevőknek pedig kivétel nélkül drukkolni fog. Nagy megtiszteltetés számára, hogy 2007-ben, Zsivotzky Gyula halálát követően őt választották a Nemzet Sportolói közé. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a szép, nyári hónapokat Fonyódon töltheti és az egykori vívótársnőivel – Dömölky, Juhász, Bóbis Ildikó, Marosi Paula - változatlanul jó és rendszeres a kapcsolata.”


Rejtő Ildikó

Született: 1937. május 11. Budapest

Fegyverneme: tőr

Klub

Bp. Bástya (1951–1956)
Bp. Elektromos (1956–1960)
Újpesti Dózsa (1960–1978)

Edző

Gellért Alfréd
Hatz József

Sporteredményei

  • kétszeres olimpiai bajnok:
    • 1964, Tokió:
      • egyéni
      • csapat (Ágoston Judit, Juhász Katalin, Marosi Paula, Dömölky Lídia)
  • háromszoros olimpiai 2. helyezett:
    • 1960, Róma: csapat (Juhász Katalin, Nyári Magda, Dömölky Lídia, Marvalics Györgyi)
    • 1968, Mexikóváros: csapat (Bóbis Ildikó, Gulácsy Mária, Marosi Paula, Dömölky Lídia)
    • 1972, München: csapat (Bóbis Ildikó, Rónay Ildikó, Szolnoki Mária, Tordasi Ildikó)
  • kétszeres olimpiai 3. helyezett:
    • 1968, Mexikóváros: egyéni
    • 1976, Montréal: csapat (Bóbis Ildikó, Kovács Edit, Tordasi Ildikó, Maros Magda)
  • ötszörös világbajnok:
    • 1959, Budapest: csapat (Dömölky Lídia, Juhász Katalin, Morvay Zsuzsa, Nyári Magda, Marvalics Györgyi)
    • 1962, Buenos Aires: csapat (Gulácsi Mária, Juhász Katalin, Marosi Paula, Nyári Magda)
    • 1963, Gdańsk: egyéni
    • 1967, Montréal: csapat (Bóbis Ildikó, Gulácsi Mária, Dömölky Lídia, Juhász Katalin)
    • 1973, Göteborg: csapat (Bóbis Ildikó, Maros Magda, Szolnoki Mária, Tordasi Ildikó)

      hétszeres világbajnoki 2. helyezett:

      háromszoros világbajnoki 3. helyezett:

      BEK győztes (1970)
  • magyar bajnok
    • egyéni: 1958, 1961, 1962, 1969, 1970, 1972
    • csapat: 1961, 1963, 1965, 1966, 1967, 1969, 1970, 1971, 1974, 1977, 1978, 1980

Díjai, elismerései

  • Az év magyar sportolója (1963, 1964)
  • Az év magyar vívója (1964, 1968, 1969, 1970, 1971)
  • MOB Olimpiai Érdemérem (2000)
  • A Nemzet Sportolója (2007)

Éremtervező-versenyt hirdettek a Buenos Aires-i ifjúsági olimpiára

Éremtervező-versenyt hirdetett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a III. Nyári Ifjúsági Olimpiai Játékokra. A győztes dizájnnal gyártott medálokat kapják...

Éremtervező-versenyt hirdettek a Buenos Aires-i ifjúsági olimpiára

December elején dönt a NOB az oroszok phjongcshangi szerepléséről

Következő, lausanne-i végrehajtó bizottsági ülésének első napján, december 5-én határoz majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) arról, hogy orosz s...

December elején dönt a NOB az oroszok phjongcshangi szerepléséről

A női váltó olimpiai kvótája már megvan, a férfiak nagyon közel az olimpiai részvételhez

A 4. olimpiai kvalifikációs rövidpályás gyorkorcsolya világkupa második selejtezőnapján Szöulban mindkét magyar váltó bejutott az elődöntőbe. Az 1000m...

A női váltó olimpiai kvótája már megvan, a férfiak nagyon közel az olimpiai részvételhez

A 120 éves MAFC története során több mint harminc olimpikont adott

Alapításának 120. évforulója alkalmából rendezett díszközgyűlést és fogadást a Műegyetemi Atlétikai és Football Club november 16-án. Az eseményen ünne...

A 120 éves MAFC története során több mint harminc olimpikont adott

Tokióban elindították az olimpiai visszaszámláló-órát

Leleplezték azt a három méter magas órát Tokióban, amely a 2020-as nyári olimpiáig hátralévő időt mutatja.Az ünnepélyes ceremóniára a japán főváros Gi...

Tokióban elindították az olimpiai visszaszámláló-órát

Videó: Így fog kinézni Buenos Aires-ben az ifjúsági olimpiai falu

Nem egészen egy év múlva, 2018 októberében rendezik Buenos Aires-ben a 3. nyári ifjúsági olimpiát. A szervezők a honlapjukon és közösségi olodalukon l...

Videó: Így fog kinézni Buenos Aires-ben az ifjúsági olimpiai falu

Thomas Bach az olimpiai fegyverszünetért szólalt fel az ENSZ közgyűlésén

A phjongcshangi téli olimpiához közeledve fegyverszünetre szólított az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i kongresszusán Thomas Bach, a Nemzetk...

Thomas Bach az olimpiai fegyverszünetért szólalt fel az ENSZ közgyűlésén

Nemzetközi témák a MOB Sportolói Bizottságának ülésén

A szöuli olimpiai 6. helyezett ritmikus gimnasztikázó Sinkó Andrea elnökletével, megalakulása óta másodszor ülésezett kedden a MOB Sportolói Bizottság...

Nemzetközi témák a MOB Sportolói Bizottságának ülésén

Az atléták elsőként írták alá az együttműködést a Tocsigi Prefektúrával a tokiói olimpia jegyében

A tokiói olimpiai felkészülés jegyében Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke - a MOB elnökségének tagja - és Tocsigi tartomány kormányzój...

Az atléták elsőként írták alá az együttműködést a Tocsigi Prefektúrával a tokiói olimpia jegyében

Sportnaptár

Hírlevél feliratkozás

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


176 151 174



Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Gyémánt fokozatú támogatók

Partnerek

HOMM

Arany fokozatú támogatók

  

 

Facebook
Rss
YouTube