A NOB-nak helyet kell szorítania a rögbi és a golf kvótásainak

A NOB-nak helyet kell szorítania a rögbi és a golf kvótásainak

2013. 02. 26.
Megosztás

A MOB főmunkatársa a 2016-ban bekövetkező átrendeződésekre figyelmeztet.

Miközben a világ sportját, de legfőképpen a céltáblává vált birkózósport vezetőit és versenyzőit a derült égből villámcsapásként érkezett „lenni vagy nem lenni” kérdés foglalkoztatja, más szóval az az eshetőség, hogy a 2020-as nyári olimpián már nem mutathatják be a tudásukat, alig esik szó azokról az elkerülhetetlen változásokról, amelyek már a következő ötkarikás versenyeket érintik. Medvegy Iván, a Magyar Olimpiai Bizottság nagy tapasztalatú főmunkatársa ez utóbbiakra figyelmeztetett a Telekom Sporthír Szolgálat munkatársának adott nyilatkozatában.

„Úgy gondolom, hogy ideje volna felkészülni a NOB Végrehajtó Bizottságának közelgő ülésére, ahol a szervezet vezérkarának a szó szoros értelmében helyet kell szorítania a 2016-os Rió de Janeirói olimpián először szereplési lehetőséghez jutó rögbi és golf sportágak kvótát szerző képviselőinek. A résztvevői létszámot nem lehet bővíteni, mert az olimpiai mozgalom döntéshozói három keretszámot kőbe véstek. A sportolók száma a jövőben sem lehet 10500-nál magasabb, ahogy a versenyszámoké sem haladhatja meg a megszabott 302-es limitet. Londonban 26 nemzetközi szövetség képviseltethette magát, közülük néhány több sportággal is. Ezzel a lehetőséggel élhetett a FINA, amelynek kötelekébe tartozik az úszáson kívül a vízilabda, a műugrás, a szinkronúszás és a nyílt vízi úszás „tagozata” is. De például szolgálhat a több szakágat magába foglaló kerékpár-, röplabda-, torna- és kajak-kenusport is.

A 2016-os olimpián csatlakozhatnak az olimpikonok nagy családjához a rögbizők és a golfozók, így a mezőny létszáma újabb két sportág játékosaival, illetve versenyzőivel gyarapodik , és ez bizony csak az után történhet meg, hogy a NOB Végrehajtó Bizottsága egy vagy több sportágtól elvesz annyi versenyszámot és kvótát, amennyire az új „családtagoknak” szüksége lesz.

Medvegy Iván tájékoztatása szerint a 12-12 férfi és női rögbi csapat várhatóan összesen 288 játékost szerepeltethet Rió de Janeiróiban, míg a golfozók a két nem képviseletében az előzetes jelzések szerint 100-120 játékost indíthatnak. Mivel az összes olimpikon száma az említett 10500-as keretet nem törheti át, az újonnan érkezetteknek körülbelül négyszáz kvótát és négy versenyszámot kell biztosítani, mégpedig a társszereplők kárára.

„Egészen biztos, hogy a 2016-os játékok felé vezető úton több sportágban is megváltozhat a kvalifikációs rendszer és ennek hullámai a magyar sportot is elérhetik. A legutóbbi nyári olimpia versenyszámai közül négynek egészen biztos búcsúznia kell, mert a szükséges kvóták csak így állhatnak a rögbizők és a golfozók rendelkezésre. Ezt a feladatot a NOB Végrehajtó Bizottságának kell magára vállalnia, a Közgyűlés ugyanis nem a versenyszámokról, hanem a sportágak sorsáról, azoknak a programban maradásról, újak csatlakozásáról, vagy a régiek távozásáról dönt. Találgatásra senkinek sem szabad vállalkoznia, egyes bennfentesek mégis sejtetni próbálják, hogy a gyaloglók és a military lovasok tartózkodnak a veszélyzónában.”

A MOB főmunkatársa feltehetően nincs egyedül azzal a véleményével, hogy a – fergeteges lobbira készülő - birkózásról a NOB Végrehajtó Bizottsága elsősorban azért mondana le, mert távozásával egy csapásra helyet tudna csinálni a sorban állóknak és körülbelül 400 szabad kvótával gazdálkodhatna. Ha ugyanezt az öttusával tennék meg, csupán 64 kvóta szabadulna fel, akkor viszont más sportágak részvételi számát is meg kellene kurtítani…

„Nagyon sokat számít az, hogy milyen marketingértéket képviselnek a sportágak, milyen a televíziós nézettségük, magyarán mondva az eladhatóságuk. A NOB olimpiai ciklusról ciklusra felfelé igyekszik srófolni a közvetítői jogdíjakat, és ezt csak a versenyprogram folyamatos átformálásával tudja megtenni, igazodva a televíziósok igényeihez. Ha arra gondolunk, hogy 1960-ban az amerikaiak 1.200.000 dollárért jutottak a kizárólagos jogokhoz, Pekingben viszont ugyanezért az „árucikkért” már egymilliárd nyolcszázmilliót kellett fizetniük, felesleges tovább fejtegetni, hogy mi áll igazából a döntések hátterében.”

Medvegy Iván szerint a magyar kormány azon döntése, hogy 16 olimpiai sportág az idén 15 milliárd forintos rendkívüli támogatásban részesül, hatalmas segítségnek számít, amelynek köszönhetően a sportágak egy csoportja megőrizheti a helyét a világ élvonalában, egy másiknak a képviselői viszont felzárkózhatnak a legjobbakhoz. Büszke arra, hogy a tavaly Londonban prezentált fejlesztési program kidolgozói közé tartózhatott és sokat érvelt azért, hogy azok a sportágak, amelyek a 2000. évi olimpia óta folyamatosan a legjobban teljesítettek, ennek megfelelően kiemelt támogatásban részesülhessenek. Akkor még 11 sportágról beszéltek, amelyek száma – közmegelégedésre – időközben 16-ra emelkedett.

(Forrás: Telekom Sporthír Szolgálat – Szalay Péter)