Stefanek Gertrúd 1959. július 5-én született Ózdon. Édesapja a helyi kohászati üzemben dolgozott, emellett vívott és színjátszókörbe járt, az ő hatására kezdett el sportolni. Először atletizált, majd fiús, zabolátlan gyerekként - nővére után - őt is a vívóterem felé irányították. Öcsi, ahogy Ózdon hívták, bár kezdetben nem szerette és olykor az edzőterem mellé is járt, az első versenye után végérvényesen a páston ragadt. Olyannyira, hogy érettségi után bár jelentkezett a színművészetire, a felvételivel egyidőben zajló ifjúsági vívóversenyre utazott el inkább.

1977-től az Újpesti Dózsa, ’89-től visszavonulásáig pedig a Budapesti Honvéd színeiben versenyzett, négyszeres magyar bajnok női tőr egyéniben. A címeres plasztront 1979-ben húzta először magára, és még ugyan ebben az évben, a Melboure-ben megrendezett vb-n ezüstérmet szerzett csapatban, egy évre rá pedig bronzéremnek örülhetett társaival a moszkvai olimpián. Négy évvel később a Los Angeles-i játékokról a magyar csapat többi tagjával egyetemben ő is lemaradt. A sors fintora, hogy a „kárpótlásként” megrendezett Barátság Versenyeken mind egyéniben, mind csapatban a dobogó legfelső fokára állhatott fel. Utóbbi kategóriában az 1987-es vb-n is a nyakába akasztották a legfényesebb medáliát. Szöulban ismét bronzérmet szerzett társaival. Lánya születése után még a barcelonai játékokra visszatért, de 1993-ban végleg szögre akasztotta a tőrt.

A civil életben is megtalálta önmagát, volt műsorvezető, vezette saját divatáru-kiskereskedését, de volt a Törekvés SE vívószakosztályának vezetője is.

Gréti az egészséges életmód nagykövete, mely meg is látszik rajta, hiszen legalább tíz évet letagadhatna. Hitvallása, hogy bár fontos a külső karbantartása is, bármilyen korú is az ember, azért a szépség belülről fakad. Az Isten éltesse még sokáig Stefanek Gertrúdot!

(MOB-összeállítás; fotó: MTI)