A Stadion története

A Stadion története

2012. 04. 12.
Megosztás

A Stadion története című kiállításon a Puskás Ferenc Stadion építésének történetét, valamint az elmúlt évtizedekben megrendezett sport- és kulturális események legérdekesebb pillanatait ismerhetik meg a látogatók.

A kiállítás

A Stadion története című kiállításon a Puskás Ferenc Stadion építésének történetét, valamint az elmúlt évtizedekben megrendezett sport- és kulturális események legérdekesebb pillanatait ismerhetik meg a látogatók.

A kiállítás az alagutban

A tárlatot egy olyan különleges helyszínen rendezték be, ami évtizedeken keresztül el volt zárva a nagyközönség elől. A díszpáholy, az egykori sajtóközpont és a „legendás alagút” nyílik most meg az érdeklődők számára, amelyen át a korábbi párt- és sportvezetés tagjai, illetve vendégeik feljuthattak a stadion dísztribünjére.

A látogatókat korhű állapotok fogadják a helyszínen: az alagút ütött-kopott fala, a lépcsőház gyér világítása, az újságírók közvetítőfülkéi az ötvenes-hatvanas évek hangulatát idézik.

Az érdeklődők archív fotók százai segítségével ismerhetik meg a stadion történetét, az egykori mérkőzések legizgalmasabb pillanatait pedig kivetítőkön láthatják.

A VIP terem

A kiállítás napról-napra tovább bővülhet a látogatók által eddig otthon őrizgetett fényképekkel, filmfelvételekkel, dedikált belépőjegyekkel, vagy éppen koncerten szerzett relikviákkal. A Sportmúzeum ugyanis a megfelelő történeti értékkel rendelkező tárgyakat átveszi, feldolgozza és a kiállítást folyamatosan aktualizálva bemutatja.

A tárlat idén őszig lesz látogatható, péntek kivételével a hét minden napján 10-től 15 óráig, óránként indított csoportokban.

Balogh Gábor, Bánki Erik és Czene Attila a Díszpáholyban

Belépődíj:

felnőtt: 1000 Ft
diák és nyugdíjas: 500 Ft, előre bejelentett csoportok esetén 200 Ft/fő
6 éves kor alatt és 70 éves kor felett ingyenes

A Stadion története

Magyarországon egy nagyméretű, 40-50 ezer (vagy több) nézőt befogadó nemzeti stadion építésének szükségessége 1895-ben merült fel. Az anyagi gondokkal küzdő görög kormány hezitálása miatt egy budapesti olimpia rendezésének ötlete is szóba került, s ez elindította a budapesti stadion létesítésének törekvéseit is.

A legismertebb terv, az athéni olimpia magyar úszóbajnoka, az építészmérnöki diplomát szerzett Hajós Alfréd a pesti lóversenytérre (mai Puskás Ferenc stadion) tervezett sportközpontja volt. Hajós terve igazán grandiózusnak mutatkozott, a tervezett létesítményben helyet kapott volna a labdarúgó, atlétikai és kerékpár pálya, egy tornacsarnok, de itt kaptak volna helyet a sportszervezetek és többek között a létesítendő Testnevelési Főiskola épületei is.

Aztán 1945-ben a kommunista magyar sportvezetés már napirendre tűzte a budapesti Népstadion felépítését, az ügy azonban csak 1948-ban a londoni olimpia sikereinek hatására gyorsult fel. Az új stadion tervezésére a megbízást főépítészként ifj. Dávid Károly kapta, akinek a nevéhez fűződött az 1948-ban átadott Ferihegyi repülőtér (I. terminál) fogadó épületének tervezése is.

A tervező a korábbi stadionterveket áttanulmányozása után a régi Lóversenytér beépítése mellett döntött. A magyar politikusok „gigászi” százezres stadionban gondolkodtak, végül azonban egy 70 ezer főt befogadni képes stadion terve valósult meg.

A stadion első atlétikai világcsúcsa, előtérben Béres Ernő

A megnyitó ünnepséget 1953. augusztus 20-án tartották, Avery Brundage, a NOB elnökének a jelenlétében. Az ünnepség fénypontja a Budapesti Honvéd és a Szpartak Moszkva közötti barátságos labdarúgó mérkőzés volt, mely a magyar csapat 3:2-es győzelmével végződött.

Az 1966-os atlétikai EB megnyítója

A továbbiakban a stadion elsősorban az atléták és a labdarúgók otthona volt, eseményein világsztár sportolók sora fordult meg. Többek között megcsodálhatták a magyar sportrajongók Puskás Ferenc és az Aranycsapat, Alfredo di Stefano, Kevin Keegan, Gary Lineker, Lothar Mattheaus vagy a maiak közül David Beckham játékát, Zsivótzky Gyula, Németh Angéla, Carl Lewis, Sebastian Coe vagy Marlene Ottey teljesítményét. Az ötvenes évek legendás salakján világcsúcsok sorát futották a sportemberek Iharos Sándor vezérletével.

Az 1980-as évektől kulturális rendezvények otthona is volt a stadion, a létesítményben adott koncertet többek között a Queen, Tina Turner, a Rolling Stones, Michael Jackson, az Illés és az Omega együttesek valamint a 3 tenor (Pavarotti, Domingo, Carreras) és itt állították színpadra különleges díszletek között az „Aida”-t és az „István a király”-t, is. Vallási eseményeknek is helyszínt adott a létesítmény, több evangelizációs rendezvény mellett a II. János Pál által celebrált misét is itt követhette a több tízezer hívő 1991-ben.

Új Nemzeti Futballstadion – indul az ötletpályázat

A kiállítás megnyitójával egybekötött sajtótájékoztatón Vígh László kormánybiztos bejelentette az új nemzeti futballstadion építészeti ötletpályázatának indulását.

Az új nemzeti futballstadion felépítésével a magyar labdarúgás és a szurkolók régi álma valósul meg. Olyan, nagyjából 65 ezer néző befogadására alkalmas, európai szintű, 5 csillagos UEFA stadion épül meg a következő években a jelenlegi Puskás Ferenc Stadion mellett, amelyik megfelel az Európai Labdarúgó Szövetség legszigorúbb előírásainak, vagyis a legrangosabb nemzetközi mérkőzések megrendezésre is alkalmas lesz. Fontos cél, hogy az új arénában fantasztikus hangulatot tudjanak majd teremteni a szurkolók, ezért a lelátók a lehető legközelebb lesznek a játéktérhez. Ez segít a hazai pályán játszó magyar csapatoknak és nagyobb élményt biztosít a nézőknek is. A tervek szerint a nemzeti futballstadion üzleti alapokon működhet, és a nemzetközi labdarúgó mérkőzések mellett otthont adhat egyéb sport-, illetve kulturális rendezvényeknek is.

Az építészeti ötletpályázat elindulásának bejelentésével hivatalosan is kezdetét veszi a beruházás gyakorlati megvalósítása. Az előkészítő munka természetesen már korábban elkezdődött, a Nemzeti Sportközpontok szakemberei nagy európai stadionok működését tanulmányozták. A magyar állam költségvetése idén 1 milliárd forintot biztosít az építkezés előkészítésére.

Az építészeti ötletpályázat lezárása után, körülbelül két hónap múlva kiderül, hogy milyen lesz az új nemzeti stadion környezete. Következő lépésben indulhat a tervpályázat, aminek eredményeként 2012 őszére konkrét látványtervek születhetnek az új nemzeti futballstadionról. A jelenlegi tervek szerint az építkezés 2014 tavaszán kezdődhet, az létesítmény átadása pedig 2016 első felében lehet.

A már korábban megszületett döntés értelmében a jelenlegi Puskás Ferenc Stadiont sem kell lebontani. A nagy múltú és kultikus hangulatú létesítmény a felújítás után elsősorban atlétikai stadionként funkcionál majd.

Vígh László bejelentése után Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára megerősítette, hogy a Puskás Ferenc Stadion és a körülette működő létesítmények rekonstrukciója tovább nem halasztható. Az ingatlanok sporttechnológiailag elavultak és már nem felelnek meg a nemzetközi elvárásoknak. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a kormány célja a magyar sportolók kimagasló eredményeinek megtartásával hazánk sportnemzet státuszának megőrzése.

Schmidt Gábor, Bánki Erik, Czene Attila, Vigh László,

A kiállítást hivatalosan Bánki Erik nyitotta meg. Az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnöke azt mondta, reméli, hogy a tárlatot minél többen megtekintik, mert fontos, hogy a mostani generáció is lássa, az elmúlt évtizedekben a magyar sportolók milyen sikerekre voltak képesek. Bánki Erik szerint az az összefogás, ami a magyar sportban napjainkban tetten érhető, kellő erőt adhat ahhoz, hogy közösen megvalósítsuk évtizedes álmunkat és felépüljön az új nemzeti futballstadion Budapesten.

Güttler Károly (háttal), Czene Attila és dr. Szabó Lajos a kiállítás anyagának összeállítója

A hajdani telefonközpont a médiát szolgálta ki a versenyeken

Az olimpiai bajnok Dunai II Antal