Balogh Gábor: A legtöbbet az utánpótlásra kell fordítani

Balogh Gábor: A legtöbbet az utánpótlásra kell fordítani

2013. 05. 04.
Megosztás

Nyolcezernél is több diák bevonásával indult útjára a labdarúgók diákolimpiai küzdelemsorozata.

Nacsa Olivér sosem felejti a budapesti döntőn lőtt büntetőjét, Harsányi Levente reméli, hátha most nő fel az a generáció, mely kijut végre világbajnokságra.

A Magyar Diáksport Szövetség tornája egészen júniusig tart, elnökük, a korábbi olimpikon öttusázó Balogh Gábor még emlékszik, milyen élet volt az intézményekben tizenöt évvel ezelőtt.

– A kilencvenes évektől a kétezresig volt egyfajta közösségi élet a klubokban és az iskolákban. Ezek eltűntek, pedig tudom, hogy a felkészülésünk alatt mennyi pluszt jelentettek. Ha lesz megint egy nagy háttérbázis, akkor onnan a tehetségeket elvihetik a klubok, akik majd később válogatottak lehetnek. Idáig fapadosként működött a szervezetünk, de idén sikerült nagyobb szponzorokat bevonni, aminek hála, színes programokat kínálhatunk. A sport egyik legalapvetőbb problémája, hogy szétesik a tömegbázis. A legtöbbet az utánpótlásra kell fordítani. Minél korábban meg kell szerettetni a sportot a gyerekekkel, és erre a lehető legjobb helyszín az iskola, hiszen életvitelszerűen be tud épülni a mindennapjaikba.

Nacsa Olivér több helyszínen is ott lesz a verseny alatt, és maga is szívesen tekintett a múltba, mikor sportélményeiről kérdeztük.

– A sport nekem most új fogalom, pedig nem volt mindig így. Kerületi bajnok lettem fociban iskolás éveim alatt, budapesti döntőre is mehettünk. Az, hogy ott az egyetlen gólunkat büntetőből én lőttem, mindent elmond a csapat teljesítményéről.

Harsányi Levente inkább az asztalitenisznek hódolt, nem is sikertelenül.

– Diákolimpián szerepeltem, és jó eredményt is értem el ping-pongozóként. Kerületek és iskolák között is voltak bajnokságok, amiket mi mindig élet-halál harcként éltünk meg. Utólag ez már megmosolyogtató, de nagyon nagy élményekkel gazdagodtam. A versenyszellem, az akarás megvolt akkoriban, ami mostanra eltűnt a fiatalokból. De az új labdarúgó diákolimpiával hátha visszatér ebből valami. Érezhetik a gyerekek, hogy lehet küzdeni, van értelme, és akkor majd kijutunk egyszer a vb-re.

(Forrás: Helyi Téma)