„A korábban sokkal jobban működő edzőképzés alkalmával magasabb tanulmányi követelményeknek kellett megfelelni. Ennek a minőségi romlásnak számtalan társadalmi negatív hatása valósulhat meg a közeljövőben, ez ellen kellene tenni. A jövőben a MOB és a szakszövetségek közös gondolkodása szükséges a sporttudomány gyakorlati módszereinek beépítéséhez az élsportolók es edzőik mindennapi munkájába” – hangsúlyozta a MOB sportigazgató-helyettese.

„Az OKJ-s képzések tartalma és kimeneti, azaz vizsgakövetelményei rendkívül heterogének. Sem a középfokú, sem pedig a felsőfokú edzőképzés gyakorlati követelményrendszere nem a minőség irányába mutat. Mindez óriási veszélyt rejt magában, hiszen rengeteg utánpótlásedzőt érint, nem mindegy, hogy kik és milyen felkészültséggel foglalkoznak gyermekeinkkel” – fogalmazott a mob.hu-nak dr. Bartha Csaba.

A TF docenseként is dolgozó sportvezető a lehetséges megoldásokról is beszélt. „Vissza kell térni a régi hagyományokhoz egy korszerű sporttudományi alapokra épülő elméleti képzést szem előtt tartva. Gondolok itt például az anatómiára, biokémiára, biomechanikára, élettanra, edzéselméletre, pedagógiára és pszichológiára. Ezt kiegészítve minőségi szakemberek által ellenőrzött speciális, gyakorlatorientált képzést kell megvalósítani, ez alatt a hospitációt, edzésvezetési gyakorlatokat értem. Másik terület az edzők továbbképzése, megint csak leporolva a korábban eredményre vezető hagyományokat. Ki kell alakítani, hogy az alap-, közép-, vagy felsőfokú edzői szintek esetében milyen gyakorisággal és mennyiségben kell az újbóli vizsgakövetelményeket elsajátítani” – magyarázta a MOB sportigazgató-helyettese.

A Testnevelési Egyetemen a Magyar Edzők Társasága által kezdeményezett decemberi kerekasztal-beszélgetésen az edzőképzéssel kapcsolatban elismert oktatók, szakemberek mondták el véleményüket.

Dr. Géczi Gábor, a TF docense azt mutatta be, hogy jelenleg milyen rendszerben működik Magyarországon az edzőképzés, és mit tervez az idei tanévtől ismét önálló Testnevelési Egyetem a jövőre nézve. Mint elmondta, negyven sportággal folytattak öt alkalommal egyeztetést az edzőképzés átalakításáról, illetve új rendszeréről. Jelenleg a legalsó szintet az OKJ-s képzés (sportoktató, sportedző) jelenti. Az elmúlt időszakban nem volt önálló szakedző-képzés, csak a korábbi szakirányú felsőoktatási végzettségre épülő sportági szakedző-képzés és a testnevelő tanár – szakedző párosítás. A sportágak többsége (két sportág kivételével) nem tartja szakmailag megfelelőnek az OKJ-s edzőképzést, ezért felvetődött annak megszüntetése. Ezzel a kerekasztal beszélgetésen résztvevők egyetértettek. Helyette a Testnevelési Egyetem javaslatában egy négy féléves, úgynevezett FOKSZ (Felsőoktatási Szakképzés) szerepelne, mint az edzőképzés alsó szintje. A felvételi követelményeket a Testnevelési Egyetem és a szövetségek határoznák meg. Az érettségi alapkövetelmény lesz, az OKJ-s képzéshez nem kellett érettségi. Erre épülne a kétéves sportági szakedző-képzés. A TF indítana hároméves – hat féléves – nappali sportági szakedző-képzést (BSC) is. Végül az edzőképzés csúcsát az MSC képzés jelentené, amely elsősorban már a sporttudományos ismeretek irányába vinné tovább a képzést és okleveles szakedzői végzettséget adna. Nagyon fontos, hogy a kialakítandó új rendszer eurokonform legyen.

Az EMMI Sportért Felelős Államtitkárságáról Nagy Dóra felvetette, hogy az OKJ-s képzésre elsősorban a szabadidősportban és a fitnesziparban volt és van igény, mert ezeknek a területeknek nagy a munkaerő igénye. A jelenleg működő edzők kétharmada OKJ-s végzettségű. Az OKJ-s edzőképzésre főként magánvállalkozások álltak rá. Véleménye szerint a FOKSZ képzési rendszere mennyiségileg nem tudná kielégíteni alsó szinten a szakemberigényt. Ezért meggondolandó az OKJ-s képzés megtartása, a szövetségek nagyobb ráhatásával, fokozottabb bevonásukkal.

A Magyar Országos Kosárlabda Szövetség szakmai koordinátora, Mészáros Lajos szerint nagyon fontos, hogy az újonnan kialakítandó edzőképzési rendszer szintjei egymásra épüljenek, és az edzőképzésnek legyen egy országos érvényű szabályzata. Az edző pedagógus, így megengedhetetlen, hogy érettségi nélküli edzők foglalkozzanak gyerekekkel, emberekkel. A FOKSZ szerinte is kiválthatja az OKJ-s képzést. Minimum két év képzés után kaphasson az edző működési engedélyt.

Dubecz József, a TF docense szerint az edzőképzés humángazdálkodás, nem lehet képzetlen edzőkre bízni a sportoló gyerekeket. A FOKSZ betereli az embereket a felsőoktatás rendszerébe. A korábbi négyéves szakedző képzés jól működött. Nagyon fontos a jelentkezők sportági, versenyzői gyakorlata, előélete, valamint a szigorú felvételi szűrés. A kreditrendszerrel lehetőleg minimalizálni kell a képzési időt. Az edzőképzés során nagy súlyt kell fektetni a tudomány-gyakorlat ellentét feloldására, mert az edzők gyakran nem tudják a sporttudósok előadásait követni, a sporttudósok pedig gyakran távol vannak a gyakorlattól. A nyugati képzési modellel szemben, ahol a sportszakmai munka egyes területei jobban elkülönülnek és az edzőképzés elsősorban a gyakorlat irányába tolódott el (lásd: UEFA képzési rendszer), Magyarországon globális szakemberképzés folyik, tehát az edzőképzés ismeretanyagába rengeteg tudományterület ismeretei is beépülnek. Meg kell találni az egyes sportágakkal a kompromisszumos megoldásokat a képzésben.

Dr. Szőts Gábor, a Magyar Sporttudományi Társaság főtitkára, a TF biokémia-oktatója a képzés minőségét tartja elsődlegesnek a mennyiségi képzéssel szemben. Kifogásolja, hogy a Testnevelési Egyetemen belül sem történt meg a javasolt új képzési rendszer megfelelő mélységű vitája. Néhány sportágban (pl. labdarúgás) a képzés túlságosan a gyakorlat irányába tolódott el és kevés az elméleti ismeret. Azt javasolja, hogy hagyjunk hosszabb időt az új rendszer vitájára, inkább lassabban haladjunk, de ne rontsuk el! A korábbi edzőképzési rendszert tartja jónak. El kell azt is dönteni, hogy ha az OKJ-s képzés megszűnik, mi legyen az eddig végzett OKJ-s edzőkkel.

A TF tanszékvezetője, dr. Hamar Pál szerint nagyon fontos, hogy a kialakítandó új edzőképzési rendszer illeszkedjen a felsőoktatás rendszerébe. Meg kell azt is tervezni, hogy a Testnevelési Egyetem primátusával a többi testnevelő tanár- és sportszakember-képző intézményt hogy lehet bevonni az új edzőképzésbe. Egyeztetni kell a Rektori Konferenciával és a Testnevelési és Sportszakmai Kollégiummal. Úgy látja, hogy az edzőképzésben, különösen, ahol a szövetségek saját kezükbe vették a képzést, pedagógiai deficit következett be. Az edző pedagógus, ennek az edzőképzésben is meg kell nyilvánulnia. Azt is szabályozni kell, hogy milyen szintű végzettséggel milyen munkát lehet végezni, milyen feladatot ellátni, mit szabad oktatni.

A Testnevelési Egyetem rektorjelöltje, Mocsai Lajos - képünkön a MOB elnöksége előtti szeptemberi meghallgatáson - szerint először el kell dönteni, hogy kik képezhetik az edzőket. A sporttudomány és az edzői gyakorlat legjobbjait kell megnyerni, bevonni, felülvizsgálva az egyes sportágak jelenlegi gyakorlatát. Az egyetemi képzést és a licencrendszert össze kell fésülni - hangsúlyozta. Mi a követelménye annak, hogy az edző kikerülhessen a gyakorlatba? - tette fel a kérdést. Nagyon fontos az edzőképzés folyamatában a kiváló sportági műhelyek és látogatása és a legjobb szakemberek munkájának megismerése, tapasztalataik átvétele. Véleménye szerint a műhelygyakorlatot be kell építeni a képzésbe.

A Magyar Vízilabda Szövetség edzőképzésének koordinátora, Kásás Zoltán nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekekkel képzett edzők foglalkozzanak. Ebben a korban a legfogékonyabbak a gyerekek. Az itt elköveztet hibákat később nagyon nehéz helyrehozni. Szerinte is ragaszkodni kell az edzőképzésben az érettségihez. Felvetette, hogy ma már nagyon sok sportágban a gyerekek bevonása tanfolyamos rendszerben történik, ahol az edző anyagi érdeke azt diktálja, hogy a gyerekeket minél tovább tartsák meg a tanfolyam keretei között. Onnan aztán már nincs átmenet az egyesületekbe. Ezt is szabályozni kell: tanfolyam csak a szövetség engedélyével indulhat, és annak szakmai felügyeletével működhet.

Szalai László, a Magyar Labdarúgó Szövetség Edzőképző Központjának igazgatója elmondta, hogy olyankor vette át az MLSZ-ben az edzőképzést, amikor az sok támadásnak volt kitéve. Mára már változott a helyzet. Az egyetemi képzés jó szakmai alapot jelenthet, amire rá lehet építeni az UEFA szakanyagot. Az UEFA konvenciót nem lehet megkerülni, tehát nem lehet előírni, hogy csak felsőfokú végzettséggel rendelkező személy jelentkezhet UEFA licences képzésre. Ellenkező esetben az UEFA szankciókat léptet életbe. Tehát a két rendszert össze kell fésülni. A labdarúgásban értelmét vesztette az OKJ-s képzés. Az MLSZ edzőtovábbképző sorozatot indított, amelyen egyre több edző vesz részt. A felvételi rendszert megszigorították, ma már komoly szűrőt jelent. Nagyon fontosnak tartja a műhelylátogatást, a műhelygyakorlatot.

Köpf Károly MET-főtitkár - az alsó képen középen - szerint is az edzőképzés minőségére kell a hangsúlyt helyezni. A szövetségek nagyon fontos partnerek az edzőképzésben. Ezért szövetségenként meg kell vizsgálni, van-e alkalmas személy az edzőképzés koordinálására. Ahol nincs, sürgősen hozzá kell fogni a megfelelő káder kineveléséhez. Az utánpótlás-szakemberek képzésében figyelembe kell venni, hogy távlatilag támaszkodjanak a heti öt testnevelésóra nyújtotta alapképzésre. A heti öt testnevelés érdemi megvalósításával a sportot is közelebb lehet hozni az iskolai testneveléshez. Ezt a testnevelő tanárképzésben is figyelembe kell venni.

A Magyar Edzők Társaságának elnöke, a MOB korábbi főtitkára, Molnár Zoltán - a képen balra - javasolta a jelenlegi élsportolók fokozottabb bevonását mind a testnevelő tanár, mind az edzőképzésbe. Jelenleg egyik pálya sem tűnik vonzónak az élsportolók számára. A szervezet első embere az OKJ-s képzés megszüntetését javasolja. A MET elnöke zárszóként kiemelte, azokat a rendeleteket, amelyek az edzők képzésére, továbbképzésére és foglalkoztatásukra vonatkoznak, felül kell vizsgálni, korszerűsíteni és betartásukat szigorúan ellenőrizni kell.

„A Magyar Edzők Társasága támogat minden olyan kezdeményezést, javaslatot, amely az edzőképzés korszerűsítését, színvonalának emelését eredményezi és minden erejével azon van, hogy az edzők képzése, továbbképzése és foglalkoztatása egységes rend alapján történjen” – húzta alá a sportvezető.

(MOB/VF-MET, fotó: MOB/Szalmás Péter)