Berki a leugrásnál hibázott, Hidvégi Vid döntős

Berki Krisztián hiszi, hogy 35 évesen is éremért csatázhat Tokióban

2015. 12. 25.
Megosztás

Nem törte meg, és nem is késztette visszavonulásra Berki Krisztiánt az idei világbajnoki kudarca, amelynek inkább a következménye volt fájó. Szembesülés azzal, hogy London „lovas” bajnokaként Rióban kísérletet sem tehet a „ötkarikás” címének megvédésére.

„Valójában már ott a világbajnokságon - miközben a döntő harmadik számú tartalékjaként még megpróbáltam a fűszálba kapaszkodni – elhatároztam, hogy így, mondhatni dolgavégezetlenül nem zárhatom le a pályafutásomat. Még ha 30 esztendősen, olimpiai aranyérmesként, háromszoros világ- és hatszoros Eb-győztesként az sem lenne szégyen. Ahogy a döntősök szereplését néztem, arra jutottam, hogy teljesen egészségesen, nem fájó vállal, és nem is egy újabb sérülés veszélyének lappangó tudatával, tartani tudtam volna a lépést a mezőnnyel. És nem csak a helyezettekkel, hanem az érmesekkel is. Most először fordult velem elő az, hogy nem 99, hanem csak 50 százalékos esélyt adhattam magamnak. Csak a csodában bízhattam, de a torna nem a csodatételek sportága” - így emlékezett Karácsony napján Berki Krisztián a birminghami világbajnokságon történtekre.

A Telekom Sporthír Szolgálat munkatársának nyilatkozó tornász őszintén és büszkén beszélt arról, hogy a vb után „volt hová mennie”. Az otthonába, ahol vigaszra talált és ott két olyan „hölgyet”, akik mindig képesek jókedvre deríteni.

„Marcsi, a feleségem és Lia, a kislányom az én támaszaim, és ez a jó érzés ilyenkor Karácsonykor még inkább megdobogtatja a szívemet. Tudom, hogy a jövőben is erős hátországot jelentenek majd a számomra, és ők lesznek az első számú szurkolóim is” – folytatta az UTE válogatott sportolója, aki ezek után a terveiről is beszélt.

„Új elemek begyakorlásával egy új és nagyon erős gyakorlatot szeretnék türelmesen felépíteni. Egy igazi „nyerő” lólengésgyakorlatot. Elképzelhető, hogy az előkészületekkel a jövő áprilisi Európa-bajnokságig nem tudok végezni, de lesz türelmen és kitartásom a 2017-es montreali világbajnokságig, ahol szeretnék újra érmet nyerni. Közben remélhetőleg az olimpiai kvalifikációs rendszert is átalakítják, amelynek „tekervényes” forgatókönyve egyszer már keserűséget okozott nekem.”

Elhatározását arra is építi, hogy szép számmal akadnak a sportág elitjében olyanok, akik hozzá hasonlóan már harminc fölött járnak…

„A hozzám hasonlóan „lovas” specialista olasz Alberto Busnari a 37. életévét is betöltötte, honfitársa Matteo Morandi, a gyűrű londoni olimpiai bronzérmese pedig négy évvel idősebb nálam. Mind a ketten azt mondják, hogy maradnak a pályán. Ha őket nem zavarja, hogy „öregfiúk” lesznek 2020-ban Tokióban, akkor miért ne adnám meg magamnak azt az esélyt, hogy szépen és eredményesen zárhassam a tornász pályafutásomat?” – hangsúlyozta Berki Krisztián.

(Telekom Sporthír Szolgálat/Szalay Péter, fotó: MOB/Szalmás Péter)