1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Olimpikonjaink (kereső)

Olimpiai érmeseink - Csermák József

Sportág atlétika
Születési idő 1932-02-14
Születési hely Szenc
Elhalálozás ideje 2001-01-12
Elhalálozás helye Tapolca
Nyughely Tapolcai Régi K2-1/2
Olimpia Helyezés Sportág Versenyszám Egyesület
1952 1 atlétika kalapácsvetés Tapolcai Lokomotív
1956 5 atlétika kalapácsvetés Tapolcai Törekvés
1960 18 atlétika kalapácsvetés MÁV TIAC

Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető 2001, január 12-én, 69 éves korában hunyt el.
A nemesgulácsi kőfejtő csilléseként dolgozott. Dr. Papp Pál tapolcai orvos, az egykori ismert gerelyhajító ismerte fel tehetségét, ösztönözte a sportolásra. majd segítette pályafutását. Az első időkben gerelyhajítással,diszkoszvetéssel próbálkozott, s csak 17 évesen tért át a kalapácsvetésre. A vasutnál kapott állást, s két évvel később már ifjúsági válogatottban szerepelt, a tatai edzőtáborba is meghívták. Rohamos fejlődéssel egyre közelebb került a bűvös hatvan méterhez. Helsinkiben a selejtezőből legjobb eredménnyel (57.28) az esélyesebbek, a címvédő Németh Imre és a német Storch előtt jutott a döntőbe, ahol óriási meglepetésre a világon elsőként szárnyalta túl a hatvan métert (60.34)  világ és olimpiai rekorddal nyerte az olimpiai bajnokságot.

A berni Európa-bajnokságon harmadik lett, a  melbournei olimpia megnyitóján ő vitte a magyar csapat zászlóját. Ismét túldobta ugyan a hatvan métert (60.70), de ez csak az ötödik helyezéshez volt elegendő. Rómában, harmadik olimpiai szereplése alkalmával nem jutott tovább a selejtezőből.. 
Negyvennégy  válogatott viadalon szerepelt, Sport pályafutását 1962-ben fejezte be. Ezt követve  a magyar válogatott dobó edzőjeként tevékenykedett,  utódát  Zsivótzky Gyulát hasznos tanácsokkal segítette  az  olimpiai győzelemhez bajnoki címet nyert. A szükséges iskolai és szakmai végzettséget megszerezve végül a  Tapolcai Fűtőház   vezetőjeként dolgozott, 38 évi  vasutas szolgálat után vonult nyugdíjba a város népszerű, tiszteletben állt polgára volt.
Szívműtétre kényszerült 1997-ben, s azt követve kímélő életmódot kellett folytatnia.


Az aranyérem története

 

 

N. Horváth Erzsébet írása

1952. Csermák József kalapácsvetés

 

 

A finnek sportszeretete még a Kalevala világába nyúlik vissza. Így nem csoda, hogy hatalmas érdeklődéssel kísérték a hazájukban, 1952-ben megrendezett XV. Nyári Olimpiai Játékok eseményeit is.

Július 24-én, az olimpia hatodik napján olyan kivételes pillanatoknak lehetett tanúja a  stadion hetvenezres közönsége, amelyek csak ritkán adatnak meg.

A lelátókon ülők és a rádiók közvetítéseit hallgatók különös figyelmet szenteltek a férfierőt, az ügyességet látványosan bemutató, reneszánszát élő kalapácsvetésnek. A csoda a 956-os számú mezben versenyző Csermák József nevéhez fűződött. Az a 20 éves magyar atléta, aki három évvel azelőtt még a kalapácsvetést sem ismerte, a játékok hatodik napján háromszor javított olimpiai csúcsot, és a 60,34 méteres dobásával a dobogó legfelső fokára állhatott.

Már a délelőtti selejtezőn megjegyezték honfitársunk nevét. A fiatalember Hein 1936-ban felállított, 56,49 méteres olimpiai csúcsát már akkor megdöntötte 57,20 méteres dobásával. A délutáni sorozat előtt Puskás Öcsi próbálta nyugtatni a most már olimpiai csúcstartó fiút: "Mit majrézol, Jóska? Fogod, eldobod 60 méterre, aztán felülsz a dobogó tetejére, hogy el ne lopják!". De ő sem gondolta, hogy az általa nyugtatóként javasolt recept első utasítása majdnem szó szerint megvalósul a verseny végére.
A második sorozatban Csermák József önmagát múlta felül 1,25 méterrel, majd a harmadikban, az utolsóban, 34 centiméterrel dobta túl azt a 60 méteres bűvös határt, amelyet előtte még soha senki nem tudott.

A dobás utáni pillanatban zúgni kezdett a hetvenezres helsinki olimpiai stadion. - Rá, rá, hajrá! - vegyült el a tömeg rivalgásában az "Erős Jóskának" szurkoló, lelkes magyarok kiáltása. Felvillant az érvényességet jelző fehér zászló, rohantak a térmérők, hogy hitelesítsék a pontos távot. Majd a hosszúnak tűnő másodpercek után az eredményjelzőre is felkerült az addig ott még soha nem látott 6-os szám, és mellé a 0, a 3-as és a 4-es. Ujjongva ünnepelt a közönség.

Este 6 órakor volt a kalapácsvetés eredményhirdetése. A verseny nagyszerű pillanataiért hálás nézősereg óriási tapsviharban tört ki, amikor a villanyújságon megjelent Csermák neve és az álomhatárt átlépő eredménye. A dobogóra két magyar atléta - Csermák József és Németh Imre -, illetve egy német versenyző állt, hogy átvegyék az őket megillető érmeket. Storch az 58,84 méteres dobásával a második helyen, Németh Imre az 57,74 méteres eredményével a harmadik helyen végzett. Miközben a középső árbocon a piros-fehér-zöld zászló kúszott a magasba, felcsendült a magyar Himnusz.

- Nem igaz, hogy ott fenn, az emelvényen semmi nem jut az ember eszébe a boldogságon kívül - nyilatkozta az ünneplést szerény mosollyal fogadó, meghatott olimpiai bajnok. - Én az otthoniakra, a tapolcaiakra is gondoltam akkor. Arra, hogy mit gondolnak, örülnek-e az eredményemnek?

- Ki ez a sportoló? Honnan jött? Mi a titka? - kérdezték a világraszóló eredmény után millióan. Bizonyára több ezerre volt tehető azoknak a száma is, akik lázas igyekezettel keresték a térképen annak a magyarországi kistelepülésnek a nevét, ahonnan a bajnok elindult. És miközben Csermák József és Tapolca nevét tanulta a világ, egy olyan sportkarrier hétköznapjaiba is bepillanthatott, amely máig szinte példa nélküli a magyar atlétika történetében.

A Tapolcától néhány kilométerre lévő nemesgulácsi kőfejtőben már tizenöt évesen csillésként dolgozott a családfenntartó szerepét felvállalni kényszerülő, félárva kamasz. "Sportiskolája" az élet diktálta színtér, a bánya volt, ahol azon versenyzett társaival, hogy melyikőjük tudja legmesszebbre ellökni a kővel megrakott csillét. Akaratereje és a hétről-hétre javuló eredménye a felnőttek figyelmét is felkeltette. 1948 őszén a bánya benevezte az MHK-ba, és az a fiú, aki addig még az atlétika szót sem hallotta, 1949 tavaszán Tapolcára indult versenyezni.

A helyi sportpályán figyelt fel rá az atléták edzője, dr. Papp Pál.
A hajdani gerelyhajító válogatott, fogorvos  és edző már az első dobások után meglátta benne az őstehetséget; és megérzett valamit a kőporos kezű kamasz karakteréből és küzdeni akarásából. Tanítani kezdte, de tudta, hogy a fiú 180 cm-es magassága és az alig 68 kg-os testsúlya messze elmarad azoktól a paraméterektől, amelyekkel a kalapácsvetés legjobbjai akkor rendelkeztek, így az a stílus, amellyel ők dobtak, nála nem válhatott be.

Aprólékos felfedező munkával, az anatómiai ismereteire is építve egy olyan dobótechnikát dolgozott ki Csermák József számára, amely aztán 1952-ben a világ tetejére juttatta a versenyzőt. A Csermák-stílus lényege az volt, hogy nagyon alacsonyan, szinte guggolva forgott a középmagas, széles vállú, hihetetlenül erős combokkal rendelkező ifjú, és csak a dobás pillanatában állt fel. Ezzel mintegy rugózva dobta ki magát, löketet adva annak a hét és fél kilós, acéldróton függő vasgolyónak is, amely a kidobás előtt 300 kilogrammos erővel húzta a karját.

A dobótechnika sikerét nemcsak a mester és a tanítvány harmonikus kapcsolata tette teljessé az évek során, de az eredményhez nagyban hozzájárult a sportoló személyisége is. A szerénység és a mosoly mögött egy ragyogóan felépített versenyzőalkat mutatta meg magát. Az általa tudatosan és fokozatosan megtervezett "fülembe öntött ólom"-stratégia segítségével a versenyek során olyan szinten tudta kizárni a külvilágot, hogy az energiái csak a dobásra koncentrálódtak. Úgy tudta kihozni magából a maximumot, hogy a rajtláza is az optimális keretek között maradt. Szeretett szerepelni. Nem csökkent a teljesítménye akkor sem, ha csak néhány százan ültek a lelátón, de nem riasztotta a sok ezres közönség sem. A kalapácsvető verseny hat kísérletből áll. Csermák József energiából és koncentrációból olyan ívvel építette fel ezek pályáját és töltötte ki a dobások közti időt, hogy nem pazarolta feleslegesen az erejét. Soha nem értékelte le ellenfeleit, és ha tehette, a nemes küzdelemre készülve, a dobótechnikájukkal is megismerkedett.

A Tapolcai Lokomotív versenyzője 1950 és 1952 között bejárta a világot. Eredményei, személyiségének kisugárzása egyre több fiatalt vonzott a hazai dobókörökbe is. A magyar kalapácsvetés fénykora így lett sportpályafutásának legszebb három éve is. A korabeli sajtó méltán volt büszke az eredményekre.

- A kalapácsvetés változatlanul férfi atlétikánk legerősebb száma, évről-évre újabb hatalmas fejlődést állapíthatunk meg - írta. - Németh Imre nem a legjobban sikerült idényében is 56,33 méteres átlagot ért el, és kétszer legyőzte Strandlit. Csermák fejlődése szinte példa nélkül áll atlétikánk történetében. Bonyhádi és Petike is világviszonylatban kiváló eredményt ért el. Az 1951. évi világranglistán három magyar szerepel az első tíz között. Hozzájuk hasonló a többiek fejlődése is. Az első harminc közül huszonhatan javították meg az 1950. évi legjobb eredményüket.

Csermák József sikere nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Tapolcán is látványosan megnövekedett az atlétizáló fiatalok száma.

Hogy mi volt a titka ennek a csodálatos tapolcai eredménynek? Nem volt titok. Csak dr. Papp Pál, egy olyan sportszerető ember kellett hozzá, aki személyes példaadással, töretlen hittel és végtelen türelemmel irányította a magukat megmutatni és kipróbálni akaró fiatalok figyelmét az atlétika szépségeire, embert formáló erejére és nem utolsósorban megszerettette velük a célt adó sportot.

Csermák József 1952-es győzelme, a világcsúccsal elnyert olimpiai aranyérme dr. Papp Pál sportpedagógiájának a diadala is. Az elkövetkező években a 20 éves bajnok példája nyomán országszerte százak és ezrek lelték örömüket abban, hogy a sporton keresztül - mint ahogy ő is tette - önmagukkal ismerkedjenek.

Ma már nincs közöttünk sem a mester, sem a tanítvány. Emlékük előtt a Dr. Papp Pál és Csermák József Nemzetközi Atlétikai Emlékversennyel adózik a hálás utókor. A Tapolcán minden évben megrendezésre kerülő rangos esemény kezdetét a Panteon-falon lévő márványtáblájuk koszorúzása jelzi.

A XV. Nyári Olimpiai Játékok hatodik napja óta több mint 53 év telt el, de Csermák József helsinki aranyának fénye a mai napig nem kopott meg. Hirdeti, hogy annak a húsz éves magyar ifjúnak - aki elsőként dobta túl az emberi teljesítőképesség akkor végső határának hitt távolságot - a nevét egy sorban kell említeni azokéval, akik az ismeretlen utakon elsőként jártak.

Tapolca Régi

K2-1/2

TOKIÓ 2020 HIVATALOS JEGYÉRTÉKESÍTÉS

A cél neve Peking – szövetségi konzultáción a snowboardosok

  Téli sportágaink szövetségi konzultációinak sorát a Magyar Snowboard Szövetséggel (MSSz) folytattuk. A jelenlévő Bécsy Balázs elnök, Bordács Mikl...

A cél neve Peking – szövetségi konzultáción a snowboardosok

Teljes nemi egyenlőség és új sportágak Dakarban

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó testülete elfogadta a 2022-es dakari ifjúsági olimpia (YOG) programját. A tervezett 28 sportághoz 5 ú...

Teljes nemi egyenlőség és új sportágak Dakarban

A várható hőséghez igazítják a tokiói olimpia programját

A szervezők a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB) egyetértésben a szapporói maratonfutó és gyalogló versenyek tekintetében, továbbá a Tokióban rend...

A várható hőséghez igazítják a tokiói olimpia programját

„Ezüstgerely 2020 – Sport a kortárs magyar művészetben”

Az Ezüstgerely örökös vándordíj elnyerésére kiírt pályázat több mint fél évszázada ösztönzi mindazokat a tehetséges művészeket, akiknek szemléletmódjá...

„Ezüstgerely 2020 – Sport a kortárs magyar művészetben”

Bemutatták a 2019-es sportévkönyvet

A Magyar Olimpiai Bizottság szerkesztésében és gondozásában megjelent a Sport 2019 évkönyv. A kiadványt kedden sajtótájékoztató keretében mutatták be ...

Bemutatták a 2019-es sportévkönyvet

Rózsaszín-kékbe öltöznek a lausanne-i önkéntesek

A lausanne-i ifjúsági olimpia 3500 önkéntese specifikusan a játékokra tervezett egyenruhát viselhet majd az ötkarikás fővárosban.A svájci tervezők ált...

Rózsaszín-kékbe öltöznek a lausanne-i önkéntesek

December 10-én búcsúztatják Dömötör Zoltánt

December 10-én délután fél háromtól vesznek végső búcsút Dömötör Zoltán olimpiai bajnok vízilabázótól, a KSI korábbi szakosztályvezetőjétől, a Magyar ...

December 10-én búcsúztatják Dömötör Zoltánt

A MOB közgyűlése az Etikai Bizottság összetételéről is döntött

Alapszabálymódosítás mellett multisport-események is szerepeltek a Magyar Olimpiai Bizottság november 30-ai közgyűlésének napirendjén. A Mercure Budap...

A MOB közgyűlése az Etikai Bizottság összetételéről is döntött

A 2022-es ifjúsági olimpián is ott lesz a karate

Újabb ötkarikás sportesemény programjába került be a jövőre a tokiói olimpián bemutatkozó karate, amely ott lesz a következő nyári ifjúsági olimpiai...

A 2022-es ifjúsági olimpián is ott lesz a karate

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


177 151 174



Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Gyémánt fokozatú támogatók

Arany fokozatú támogatók

Scitec Institute

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Facebook
Instagram
Rss
YouTube