1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Olimpikonjaink (kereső)

Olimpiai érmeseink - Gyarmati Olga

Sportág atlétika
Születési idő 1924-10-05
Születési hely Debrecen
Elhalálozás ideje 2013-10-27
Elhalálozás helye Greenfield
Olimpia Helyezés Sportág Versenyszám Egyesület
1948 1 atlétika távolugrás Bp. Vasas
1948 17 atlétika magasugrás Bp. Vasas
1952 10 atlétika távolugrás Bp. Vasas
1952 29 atlétika 200m Bp. Vasas
1952 Kizárták atlétika 4x100m váltó Bp. Vasas
1956 11 atlétika távolugrás Vasas SC
London távolugró bajnoknôje  üstökösként tűnt fel a magyar atlétika egén, ahol fényes állócsillag maradt. Tizenhét éves korában szerezte meg az elsô magyar bajnoki címét. A világháború után Debrecenbôl Budapestre költözött, a Vasas színeiben folytatta pályafutását. Kivételes tehetsége és sokoldalúsága révén a vágtaszámokban, valamint  gáton, távolban és magasban, továbbá  ötpróbában összesen 31 magyar bajnokságot nyert. A szôke, rendkívül csinos atlétanô Londonban az olimpia megnyerésével aratta legnagyobb diadalát. Világraszóló sikerét késôbb nem tudta megismételni. Melbourne után részt vett a Sports Illustrated magazin emlékezetes amerikai túráján, majd Angliában telepedett le. Itt találkozott ismét Aczél Tamás íróval, aki a szabadságharc bukása után ugyancsak az emigrációt választotta. A házaspár a hatvanas évek végén az Egyesült Államokba költözött. A rendszerváltás után több ízben jöttek haza Amherst városából. Férje halála óta a bajnoknô visszavonultan él. Az egyetlen magyar olimpiai aranyérmes, aki nem tartja a kapcsolatot a Magyar Olimpiai Bizottsággal.
Az aranyérem története

 

Szalay Péter írása 

 

1948 Gyarmati Olga női távolugrás

 

 

Bajnoknak született, istenadta tehetségnek. A bajnokok bajnokának. Fél évszázaddal utolsó nagy győzelmei után is minden idők legsikeresebb magyar atlétanőjeként emlegetik, amit senki sem kérdőjelezett meg.

Elképesztő sokoldalúságát hol a távol- és magasugrásban, hol a gátfutásban és a vágtaszámokban, emellett még az ötpróbában, olykor pedig a súlylökésben is megcsillogtatta. Huszonkét magyar bajnokságot nyert, tizennyolcszor javított felnőtt csúcsot, harmincegyszer volt válogatott. Előfordult, egészen pontosan 1951-ben, a Csehszlovákia elleni válogatott viadalon, hogy öt számban is ő képviselte a magyar színeket, no és ráadásképpen negyedmagával a váltóban is. Csapata  57 pontjából huszonhárom az ő nevéhez fűződött. Teljesítménye előtt még a legnagyobbak, a régmúltból Jessee Owens, a közelmúltból pedig Carl Lewis is kalapot emelhettek volna.

Gyarmati Olgának az 1948-as olimpián ugyanakkor egyetlen versenyszám is elég volt ahhoz, hogy megszerezze azt a babért, amiről minden atléta álmodozik. Az aranyérmet. Aki kétségbe vonná, hogy a Debrecenből indult őstehetség nem mindennapi atléta volt, aligha tudja, hogy pályafutásának legnagyobb sikere előtt alig egy esztendővel kóstolt bele a távolugrásba. A pasaréti, 570 centiméteres "teszt" bátorította arra, hogy Londonban ne a 80 méteres gátfutásban, hanem a távolugrásban próbáljon szerencsét. A Wembley stadionban 569 és fél centiméterig jutott, még így is jó tíz centit vert az ezüstérmes argentin de Portelára.

Ízig-vérig sportoló volt, győzelmekre éhes halmozó. És ízig-vérig nő. Akin sok férfi szeme akadt meg és gerjesztett vágyakat. Kabos Gyula idejében bizonyára szívtipróként emlegették volna. Ma viszont, az ellenkező nem képviselői alighanem a "bombázó" minősítéssel fejeznék ki az elismerésüket.

És mint minden szívtipró, vagy bombázó, úgy a sportolói géniusz Gyarmati Olga körül is legendák kerengtek. Érdekessége, titokzatossága csak még vonzóbbá tette. A magyar sport egyik legkülönösebb és legrejtélyesebb alakjaként emlegetik versenyzői pályafutásának bennfentes krónikásai.

Neve először 1941-ben tűnt fel az atlétikai versenyek tudósításaiban. Amikor még Debrecenben élt és csak tizenhét esztendős volt. Ma már ritkaságszámba menően hosszú, másfél évtizedes versenyzői pályafutása első bajnoki címét ünnepelhette, mégpedig a klasszikus vágtaszámban, a 100 méteren, 13.2 másodperces eredménnyel. Három évvel később, amikor a Magyar Atlétikai Szövetség, sok más sportszervezethez hasonlóan, az egyre gyakoribb légiriadók miatt gyakran kényszerült változtatni a versenyek időpontján, Olga már amolyan sportolói polihisztornak számított. A debreceni területi bajnokságon győztes mesterhatost mutatott be. Első és máris nagy jövőt sejtető sikereihez a Debreceni Egyetemi Atlétikai Club híressé vált mestere, Schmidt (Aradi) Gyula segítette hozzá.

A következő három év alatt a pusztító háború a sportban is siralmas kényszerszünetet rendelt el. Gyarmati Olga életében azonban két nagy esemény is történt: fiatalon férjhez ment és Budapestre költözött. Egészen pontosan Pasarétre. Ennek a helymeghatározásnak a későbbiek szempontjából meghatározó szerepe volt. Nem is kis mértékben.

A háborús évek alatt magáról alig hallató, és az atlétika számára már-már elveszettnek vélt fiatalasszony 1947-ben, a kor sportkrónikásai szerint egy hosszú, budai sétája közben találta magát a Vasas pasaréti sportpályája előtt. Kíváncsiságának nem tudott ellenállni, csak úgy benézett, talán ismerősöket keresett, vagy  ismerős hangok vonzották. A séta másnapján már szöges cipőbe bújt és óvatosan, már amennyire Gyarmati Olgát óvatosnak lehet mondani, futott néhány kört, bemutatott néhány sprintet és egy-két gátat is vett. Harmadnap lépni is alig tudott, izomláz kínozta, de kitartott, és néhány héttel később már az erejét próbálgatta a helyi lányokkal szemben.

Gyorsan kiderült, hogy a három éves leállás egyáltalán nem vetette vissza, a reflexek újra működni kezdtek, az izmok feszessé váltak, az "energiaközponttal" pedig neki aztán soha sem volt problémája.

Új klubját, amelynek rövidesen vezéralakja lett, az elkövetkezendő kilenc évben érmek garmadával, csúcsok sokaságával ajándékozta meg. Tarolt a 80 méteres gátfutásban, annál is több sikere volt távolugróként. Pasaréten Balogh Lajos, majd Kereszturi Géza istápolták, alig néhány héttel pasaréti premierje után Bácsalmási Péternek, a válogatott vezetőjének is megakadt rajta a szeme. Meghívást kapott a tatai edzőtáborba, ahol már akkor is tucatnyi sportág olimpiai reménységei gyülekeztek. Egyesek szerint Kereszturi mester, mások emlékezete szerint pedig Bácsalmási beszélte rá arra, hogy Londonban, az olimpián, a távolugrásban kell szerencsét próbálnia és még véletlenül sem a gátfutásban, mert ott a háború utáni időszak legnagyobbjával, Blankers-Koennel találta volna szembe magát.

A Londonban történtek felelevenítése előtt talán megér egy rövid kitérőt azoknak az időknek a felidézése, amelyben a háború utáni első, békés világtalálkozóra készülő magyar sportolók éltek. A legtöbb résztvevő nemzettel együtt Magyarország számára is a legnehezebb feladatot a küldöttség utazásának megszervezése jelentette, arról nem is beszélve, hogy a háború után alig akadt épen maradt versenypálya. Miközben gőzerővel folyt az újjáépítés, a magyar sportéletet alapjában szervezték át. A szövetségek élére magas rangú állami és politikai vezetők kerültek, a Magyar Atlétikai Szövetség vezetését például a később koncepciós per áldozatául esett Rajk László belügyminiszterre bízták. Az új elnökség számára először is az volt a legfontosabb, hogy az atlétika háza tájáról száműzzék a múltat és a Nyugatot idéző "kaszt- és clubrendszert",  az "előkelő" sportból népi, azaz hogy össznépi sportot fabrikálva.

Gyarmati Olgát az 1948 májusában, a Vasason megrendezett nagyszabású – ez annak idején harminckét vendégatléta fellépését jelentette - nemzetközi verseny után kezdték el kimagasló olimpiai esélyesként emlegetni. Kellett ehhez a válogatóversenynek is számító erőpróbán előbb egy 588, majd egy 599 centiméteres magyar rekord.  A remény ugyanakkor kétellyel párosult. Olga minden versenyén, ekkor és később is, csak néhány érvényes ugrást tudott bemutatni. Gyakran lépett be, máskor meg az elugró deszkától 30-40 centiméterre rugaszkodott el. Szertelen volt, olykor csak a szerencse segített rajta.

A csodálatos Wembley Empire Stadionban, ahol az atlétáknak szinte egy percnyi nyugta sem volt, mert a küzdőtéren egymást követték a különféle sportágak eredményhirdetései, a himnuszok és a zászlófelvonások, még a Gyarmati Olgánál rutinosabb versenyzők is alig-alig tudtak összpontosítani. A nagy forgatagban a magyar atlétanő első kísérlete ennek ellenére is sikeres volt, másodikra viszont egy győzelmet sejtető ugrásnál alaposan belépett. Olga gyakran emlegette, hogy a "távolságérzékével" lehet a baj, hiába méricskél, hiába gyakorolja a nekifutást, biztonságán képtelen javítani. Hogy a történet teljes legyen, az első ugrása után ő is "belefutott" egy eredményhirdetésbe, ami csak azért nem bosszantotta, mert éppen szobatársát köszöntötték a dobogó legfelső fokán, Elek Ilonát,  "Csibit", a női tőrvívás bajnokát. Neki szólt a Himnusz és lobogott a piros-fehér-zöld, Kossuth-címeres lobogó. És következett a mindent eldöntő utolsó sorozat, ami előtt Olgának és vetélytársainak fogalma sem volt arról, hogy ki vezet, kinek kell javítania. Akkoriban még nem volt eredményjelző tábla és az egyes ugrások után sem "lapozták össze" az eredményt a versenybírók. Olga roppant lendületesen nekifutott, most az elugródeszkát is eltalálta, ruganyosan a magasba lendült és repült. Messzebbre, mint bárki a vetélytársai közül. Szepes Béla, az amszterdami olimpiai játékok gerelyhajító ezüstérmese, aki Londonban már a Népsportot tudósította és küldött onnan mosolyogtató karikatúrákat, nem győzte cérnával. Odarontott a versenybírósághoz és addig ügyeskedett, míg ki nem szedte belőlük a végső sorrendet. Ő vágtatott elsőként Gyarmati Olgához és tudósított: "Te győztél, te győztél, tied az arany, grati!"

Az "egyszemélyes válogatottként" is emlegetett szuperatlétanő az 1949-es budapesti Főiskolai Világbajnokságon is megnyerte a távolugrást, hozzá még két ezüstöt gyűjtött. Újabb két év elteltével a berlini Főiskolai Világbajnokságról két aranyat is hozott, győzött a távolban és a 200 méteren is.  A csehszlovákok elleni válogatott viadalon bemutatott mesterhatosáról már szó esett, és minden jel arra mutatott, hogy négy évvel London után, Helsinkiben ismét a dobogó legfelső fokára léphet. Ehelyett be kellett érnie a tizedik hellyel, a krónikások szerint meglehetősen prózai okok miatt. Volt rajta néhány kiló felesleg. Rossz nyelvek szerint ennél is nyomósabb ok is akadt: Olga figyelmét már nem csak az atlétika kötötte le.

Erről az időszakról szól az a könyv, ami a Rákosi Mátyásnak címzett, egykor szupertitkosan kezelt leveleket tárja fel. Közülük jó néhány az olimpiai bajnoknőtől származik, mások pedig róla szólnak. Egyszer Gyarmati azért ragadott tollat, hogy a mindenható vezetőtől meglepő bátorsággal külföldi állásvállalásához kapjon zöld utat. Egy másik levélben bolgár atlétaszerelmének kért bebocsátást Magyarországra, itteni megélhetést és minden egyebet, amely kettőjüket boldoggá tehette volna. A legfelsőbb sportvezetést is megjárt levél megütközést keltett az akkori tótumfaktumok körében,  akik utánajártak a dolgoknak és kiderítették, hogy az olimpiai bajnoknő kegyeiért egy magyar atléta is esedezik. Az egyre gyakoribb levélváltások egy másik kapcsolatra is fényt derítettek. Azt sejtették, hogy az atlétanőt titkos kapcsolat fűzi Aczél Tamás Sztálin-díjas íróhoz, az Írószövetség egykori vezéréhez, aki később Olga férje lett. Száz szónak is egy a vége, a bonyodalmakat végül is a magyar sport mélységes kudarcát hozó, melbourne-i olimpia oldotta meg. Pontosabban az 1956-os események. Sok magyar sporthírességgel együtt Gyarmati Olga is más hazát választott, előbb Angliában élt, ahol második férje, a helyi irodalmi újság szerkesztője volt.
Később az Egyesült Államokba költöztek, s azóta bizony keveset hallani az
olimpiai bajnoknőről. Férje 1994-ben hunyt el, a londoni olimpia győztese 2005-ben nyolcvanegyedik életévét tapossa.

Amikor utoljára itthon járt, nem sokkal férje halála után, Ferihegyen a határőrök megállították. Minden bizonnyal azért, mert Gyarmati Olga neve valamelyik listájukon szerepelt. Barátai, barátnői Budapesten hiába bizonygatták, hogy nem vele volt a bajuk, hanem bizonyára második férjével, Aczéllal, aki Angliában és Amerikában egészen más hangnemben publikált, mint amikor, az ötvenes években írásaival még Rákosi Mátyás kegyeit kereste. Ezzel a ferihegyi intermezzóval elpárolgott a hazalátogatási kedve. Többet nem is jött, hátat fordított. De vajon honnan is tudhatták volna a fiatal határőrök, hogy 1948 olimpiai bajnoknőjével, a három olimpiát megjárt Gyarmati Olgával találkoztak? Aki sohasem szerette, ha korlátozzák. Ő az ünnepléshez szokott.

A 25 esztendős Magyar Edzők Társaságával kötött partnerséget a MOB

Idén ünnepli fennálásának 25. évfordulóját a Magyar Edzők Társasága. A negyed évszázados jubileum alkalmából a MET díszközgyűlést tartott a Testnevelé...

A 25 esztendős Magyar Edzők Társaságával kötött partnerséget a MOB

Bacsa Pétert beválasztották a Nemzetközi Birkózó Szövetség vezető testületébe

Bacsa Péter, a Magyar Birkózó Szövetség ügyvezető alelnökét, a hazai világbajnokság szervezőbizottságának beválasztották a nemzetközi szövetség (UWW) ...

Bacsa Pétert beválasztották a Nemzetközi Birkózó Szövetség vezető testületébe

Ismét Budapesten a világ legjobb birkózói - főpróba Tokióra

Az elmúlt években 2013-ban az összes, 2016-ban a nem olimpiai súlycsoportok világbajnokságát rendezték meg Budapesten. Szombattól ismét a világ legjob...

Ismét Budapesten a világ legjobb birkózói - főpróba Tokióra

Elbúcsúzott Buenos Aires, Dakar átvette a stafétát

A csütörtök esti (magyar idő szerinti péntek hajnali) záróünnepéllyel befejeződött a III. Nyári Ifjúsági Olimpiai Játékok Buenos Airesben. A következő...

Elbúcsúzott Buenos Aires, Dakar átvette a stafétát

Turi György: Késely Ajnának Egerszegi Krisztina sugározza a lelki pluszt

Késely Ajna azt mondta az olimpia.hu-nak, azért ment Buenos Airesbe, hogy „azt érje el, mint Egérke Barcelonában, a három aranyat". Elérte. A háromszo...

Turi György: Késely Ajnának Egerszegi Krisztina sugározza a lelki pluszt

Buenos Aires erős jelölt lehet a 2032-es olimpiai játékok helyszínére

Az argentin fővárosban megrendezett ifjúsági olimpia sikeressége Buenos Airest erősen esélyessé tette, hogy 2032-ben itt rendezzék meg az olimpiai ját...

Buenos Aires erős jelölt lehet a 2032-es olimpiai játékok helyszínére

Magyarország nagykövete is köszöntötte a magyar csapatot Buenos Airesben

Dr. Gelényi Csaba, Magyarország argentínai nagykövete szerdán köszöntötte az ifjúsági olimpián szereplő magyar csapatot.A diplomata gratulált a fiatal...

Magyarország nagykövete is köszöntötte a magyar csapatot Buenos Airesben

Bringás éremmel zártuk az ifjúsági olimpiát

Az érmek tekintetében a kerékpáros leányok - Vas Kata Blanka és Buzsáki Virág - öt számból álló csapatversenyében szerzett bronzzal zártuk az ifjúsági...

Bringás éremmel zártuk az ifjúsági olimpiát

Bemutatkozott a karate az olimpián

Több évtizede vár a világ – több tízmillió főt számláló – karatés társadalma arra, hogy a sportág bemutatkozzon egy olimpián. Szerdán a Buenos Airesbe...

Bemutatkozott a karate az olimpián

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


177 151 174

Hírlevél feliratkozás



Születésnapok ma

Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Gyémánt fokozatú támogatók

Arany fokozatú támogatók

  

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Facebook
Rss
YouTube