1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Olimpikonjaink (kereső)

Keresés eredménye - Kárpáti Károly (Kellner Károly)

Sportág birkózás
Születési idő 1906-07-02
Születési hely Eger
Elhalálozás ideje 1996-09-23
Elhalálozás helye Budapest
Olimpia Helyezés Sportág Versenyszám Egyesület
1928 4 birkózás kötöttfogás 62 kg UTE
1932 2 birkózás kötöttfogás 66 kg UTE
1936 1 birkózás szabadfogás 66 kg UTE

Kárpáti Károly birkózó aranyérmes 1996. szeptember 23-án, 90 éves korában hunyt el. Három olimpián vett részt. Amszterdamban még kötöttfogásban negyedik, Los Angelesben már szabadfogásban második lett, 1936-ban azonban nem talált legyôzôre. A bajnoki címet eldöntô mérkôzésen - a díszpáholyt otthagyó Hitler bosszúságára - biztosan nyert a német Ehrl ellen.

Hat Európa-bajnokságon lépett szônyegre és mind a három ötvözetű érembôl kettôt-kettôt szerzett. A kiválóan képzett testnevelô tanárt a birkózás egyik legjobb magyar szaktekintélyeként tiszteltük. Vezette a válogatottat, egy ideig elnöke volt a szövetségnek, alapítója a Bp. Honvéd egykor kiváló szakosztályának. Széles körű, igen értékes munkássága elismeréseként Olimpiai Érdemrend és MOB érdemérem kitüntetésben is részesült.

 

 

Az aranyérem története

 

Dobor Dezső írása 

 

1936. Kárpáti Károly szabadfogás, könnyűsúly

 

 

 

 

Az idei nyár egyik nagy zenei csemegéje volt, amikor Bach tiszteletére Varnus Xavér orgonaestet adott a Nemzeti Sírkertben, a Kerepesi úti temetőben. „Nem Bach halála felett érzett bánatunkban jöttünk össze, hanem afeletti örömünkben, hogy itt élt köztünk a földön”- mondta a művész.

 

 

Mindig így éreztem Karcsi bácsi társaságában magam, ajándék  volt a közelében lenni, élmény volt hallgatni a fejtegetéseit és így mindennél nagyobb öröm volt  nem csak a könyvekből ismerni tetteit, melyek, ha a középkorban zajlottak volna, biztos, hogy több emberöltőn át hősi eposzok kiapadhatatlan forrásai. De nem a középkorban élt, hanem egy talán még annál is sötétebb, bonyolultabb és  azóta is felfoghatatlan történésekkel teli  korban. Oly korban, mikor egyesek még a kutyáikat is képesek voltak betanítani arra, hogy a „Heil Hitler!” vezényszó hallatán azonnal felemelkedjenek, mancsukkal jelezzék elvhűségüket, miközben tekintetüket a gazdájukra szegezték. A lehető legszabályosabban.

 

 

1936. A berlini olimpia éve. Kárpáti Károly akkor már 30 éves, valószínű, hogy az utolsó olimpiájára készül. Oly annyira, hogy mint a Testnevelési Egyetem hallgatóját felkérték arra, hogy a saját felkészülésével egy időben a többiek munkáját is irányítsa. Elvállalta és a magyar birkózóválogatott olyan eredménnyel tért vissza a versenyről, mint azóta  soha. A magyar Himnusz hangjai három eredményhirdetésnél is főhajtásra intették az olimpia vendégeit.

 

 

De ne rohanjunk ennyire előre, hisz ma már jól tudjuk, hogy a berlini olimpiai döntőt egyszer már lepróbálták egy évvel korábban. Ugyan akkor ezt még senki nem állíthatta biztosan. Aki viszont csak egy kicsit is értett az erőviszonyokhoz, az nem vállalt nagy kockázatot azzal, hogy ugyanazok állnak majd Berlin dobogóján, akik egy évvel korábban a brüsszeli Európa-bajnokság érmesei lettek. Csak a sorrendet illetően tértek el a vélemények, kinek, kinek hovatartozása szerint. A belga fővárosban mindenesetre kiderült, hogy aki olimpiát akar nyerni, annak Kárpátit kell legyőznie. Brüsszelben ugyanis a német Ehrl térdre rogyott előtte, a finn Pihljamaki meg a hátán fekve kapitulált.

 

 

Berlinben a birkózók egy kaszárnyában laktak. A szobáikban mindenütt hangszórók. Hangszórók, melyeken egy hang ki nem jött. Karcsi bácsit annyira zavarta a némaságuk, hogy a kíváncsisága a válaszig kergette. Az olimpia utáni pilótaiskola szárnyában lakhattak az erős emberek. Az olimpia befejezéséig nem tudtak várni a hangszórók felszerelésével…

 

 

Karcsi bácsi esélyeshez méltóan menetelt és sodort el mindenkit az útjából. Pedig nyolc évvel korábban még jóformán azt sem tudta mi fán is terem a szabadfogás. Kétszer is váltott sportkarrierje során, hisz műugróból lett kötöttfogású birkózó, aki az amszterdami olimpián 4. lett. Ekkor figyelte meg a másik fogásnem versenyeit és ezzel köszöntött be az életébe az örök nagy szerelem, a szabadfogás. Úttörőmunkát kellett végeznie ennek hazai megismertetésében és elismertetésében, hisz addig nálunk jóformán csak a kötöttfogást művelték. Négy évvel később, Los Angelesben már szabadfogásban állhatott a dobogó második fokára.

A sors igyekezett lehetőséget adni egy évvel korábban elporolt ellenfeleinek a visszavágásra. Előbb a finn olimpiai bajnokot, Pihljamakit állította elé. De talán nem is ő volt a félelmetes akadály. Karcsi bácsi gyakran mesélte, hogy sokkal inkább a németekkel kellett megküzdenie, akik persze igyekeztek minden módon a sajátjukat a győzelemhez segíteni. Azaz, ha Kárpáti le is győzi a finnt, de a fáradtságát majd nem engedik kellően kipihenni, hogy ezzel a frissen lépdelő Ehrl jókora előnyhöz jusson. Kárpáti arra összpontosított, hogy minél kevesebb erőt vegyen ki belőle a finn elleni mérkőzés. Pihljamaki csak három percig tudott ellenállni, a tust nem kerülhette el.

 

 

A csarnok horogkeresztes zászlókba öltözött, a német szurkolók igazi népünnepélyre készültek. Meg sem fordult a fejükben, hogy aznap este ne láthassák a Führert. Mert hogy a vezér a Deutschlandhalleba készült, az biztos. Mindennél jobban jelezte ezt az, hogy a kapunál már gyülekezetek az SS kettős sorfal tagjai. Egymásnak háttal álltak a legények, hogy a befelé néző sor a Führert kövesse tekintetével, a kifelé tekintő pedig, mai szóhasználattal, biztonsági őrként a környezetet figyelje. A sorfalak közt haladt a vezér autója, úgy hogy a már elhagyott testőrök azonnal buszra szálltak, hogy megint az élre jussanak, és újra őrt álljanak. Így alakult ki aránylag kevés kiválasztott szereplésével egy végtelennek tűnő láncolat.

 

 

Kárpátinak nem sok ideje maradt erre odafigyelni, mert alig hogy győztesen elhagyta a szőnyeget, már szólították is a német Európa-bajnok ellen. A bírák válogatása persze, hogy nem a magyar birkózónak kedvezett. Oly annyira, hogy finn vezetőbírót kapott, aminél rosszabb már csak az lehetett volna, ha a síp is német kézben van. A házigazdák benne látták a végső biztosítékot a győzelemre.

 

 

Gyakran kérdezgettem az öreget, hogy ilyen ellenséges terepen, a szellemiségétől száz százalékosan eltérő gondolati töltésű környezetben, a lelkében hogy tudott felkészülni a mérkőzésre, hisz itt nem csak egy ellenféllel, nem csak egy emberrel találta szembe magát.

„Tudtam, hogy annál jobban már nem készíthettem volna fel magam. Elvégre a nehézsúlyig felfelé minden hazai versenytársamat megvertem. Ebben bízhattam, mint ahogy a tapasztalatomban is, hisz akkor már kilenc Európa-bajnokság és két olimpia állt a hátam mögött. De mindezeknél fontosabb volt számomra, hogy a németek, vagy az általuk semmibe vett más nemzetek egyikének fia nyeri az első birkózóaranyat. Én az életemet is odaadtam volna azért, hogy Magyarországé legyen ez az elsőség”- mondta sok évtizeddel később is.

 

 

Pokoli hangzavarban zajlott a meccs a diadalünnepre áhítozó németek tömegei előtt. A „Sieg”-„Heil” hangorkánja átjárta Ehrl testét és agyát. Fogalmam sincs arról, hogy abban a pillanatban  valóban felsőbbrendűnek képzelte-e magát vagy képes volt kivonni magát a hazaiak fűtötte hangulat alól. Aligha hiszem, pedig az ő szempontjából jobban tette volna, mert így csak a vesztébe rohanhatott. Kárpáti már nagyon dörzsölt birkózó volt akkor, aki képes volt ellenőrzése alá vonni a meccset. Hiába voltak kritikus pillanatok, mindig jól jött ki mindenből. Egyenlő erők csatájává nemesedett a meccs, úgy hogy valójában égbekiáltó volt az egyenlőtlenség. A vezetőbíró, a hazai pálya, a tomboló német közönség együtt mind kevés volt ahhoz, hogy az összeszorított foggal birkózó, az ellenállást, mint hajtóerőt hirdető honfitársunk megtörjön. Kárpáti sok mindenben hitt, de leginkább abban, hogy elutasítsa a behódolást, a dac mindennél erősebben dolgozott benne, ebben a piros-feketébe öltözött világban. Pedig a hat perc utáni, döntetlent követő sorsolás őt kényszerítette térdelőállásba. A sportban nem létezhet diadalmasabb pillanat, mint egy ilyen, veszni látszó helyzetből felállni és kiegyenesedni. Kárpáti nem akarta, hogy legyőzöttként lássák. A mákszemnyi magyar csapaton kívül mindenkit el akart némítani és egy pillanatra gondolkodásra késztetni. Ahogy a magyarok a vállukra vették és győzelmi zászlóként szaladtak vele körbe a csarnokon, felért egy üzenettel. De nem a kiszámíthatatlanság üzenete volt ez. Sokkal inkább a védtelennek látszó erejének szembeszállása a kolosszuséval.

 

 

 

 

Tény, ami tény, Kárpáti nemcsak hogy nem engedte legyűrni magát, de a magyaros virtus láttán a bírák 2-1-es pontozással neki ítélték az elsőséget. A németek kiborultak és igazságtalanságot emlegettek. De azt, hogy a vesztes Ehrl hogy mehetett odáig, hogy saját kézírásával olimpiai bajnokként tüntette fel magát egy fényképen?! A német, míg élt, nem tudta feldolgozni, hogy mi is történt vele azon az estén. Míg élt, nem tudta Kárpáti megbocsátani neki azt, hogy tudta ellenfele így megkeseríteni a tényleges győzelem ízét.

 

 

 

 

Karcsi bácsi olimpiai sikere 60. évfordulóján kapta meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Érdemrendjét. Nem sokkal ezután érkezett hír újra felőle, az évben hunyt el 90 évesen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kozma utca

5/B-5-31

Az öttusázó, akinek Gyarmati Dezső adott érmet – 70 éves Kancsal Tamás

Vízilabdával kezdte, úszással folytatta, majd a háromtusán keresztül eljutott ahhoz a sportághoz, amelyben felállhatott az olimpiai dobogóra is. Het...

Az öttusázó, akinek Gyarmati Dezső adott érmet – 70 éves Kancsal Tamás

Állami kitüntetést kaptak az érmes tokiói olimpikonok

Áder János köztársasági elnök - Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére - állami kitüntetéseket adományozott munkájuk, illetve pályafutásuk elism...

Állami kitüntetést kaptak az érmes tokiói olimpikonok

Elhunyt Prouza Ottó olimpikon röplabdázó

Gyászol a magyar röplabdasport: október 15-én, Budapesten, 88 éves korában elhunyt Prouza Ottó 154-szeres válogatott röplabdázó, olimpikon, röplabdaed...

Elhunyt Prouza Ottó olimpikon röplabdázó

Európa Játékok - jók az esélyek a magyar kick-boxosok részvételére

Eldőlt, hogy milyen kategóriákban rendeznek küzdelmeket kick-boxban a 2023-as krakkói Európa Játékokon. A nyáron a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által...

Európa Játékok - jók az esélyek a magyar kick-boxosok részvételére

Lőrincz Tamást beválasztották a birkózók nemzetközi szövetségének sportolói bizottságába

A múlt héten lezajlott oslói világbajnokságot megtisztelte jelenlétével az olimpiai, vb- és négyszeres Eb-győztes Lőrincz Tamás is, ezúttal már nem ve...

Lőrincz Tamást beválasztották a birkózók nemzetközi szövetségének sportolói bizottságába

Mészáros János maradt a versenysport-szövetség elnöke, Sinkó Andrea bekerült a vezető testületbe

Tisztújító közgyűlést tartott kedden a Hotel Héliában a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ). A jellemzően a nem olimpiai sportágakat tömörítő sport...

Mészáros János maradt a versenysport-szövetség elnöke, Sinkó Andrea bekerült a vezető testületbe

Bronztól az aranyig – 75 éves Sárosi László

Három olimpián járt, mindháromról éremmel tért haza. Tagja volt a ’70-es évek vízilabda-aranycsapatának, de mastersként is felállhatott a világbajno...

Bronztól az aranyig – 75 éves Sárosi László

Fair play a labdarúgópályán

Dr. Kamuti Jenő elnöktől a Nemzetközi Fair Play Bizottság díját vette át a dán labdarúgó-válogatott, melynek csapatkapitányát, Christian Eriksent újra...

Fair play a labdarúgópályán

Új elnököt választottak az olimpiai jövőbeli rendezőválasztó bizottság élére

A NOB elnöke, Thomas Bach a horvátországi NOB-tagot, Kolinda Grabar-Kitarovićet nevezte ki az olimpiai játékokért felelős jövőbeli rendezőválasztó b...

Új elnököt választottak az olimpiai jövőbeli rendezőválasztó bizottság élére

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


183 158 181



Partnereink

NKM Toyota logó

      

Olympic worldwide partners

Alibaba group Bridgestone Panasonic P&G samsung ToyotaVisa

Facebook
Instagram
Rss
YouTube