1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Olimpikonjaink (kereső)

Olimpiai érmeseink - Noskó Ernő

Sportág labdarúgás
Születési idő 1945-05-26
Születési hely Cserhátszentiván
Olimpia Helyezés Sportág Versenyszám Egyesület
1968 1 labdarúgás csapat Ú.Dózsa

Noskó Ernô olimpiai bajnok labdarúgó a Vasas Izzóban kezdte pályafutását, 19 évesen került a Megyeri útra, a lila-fehérek akkori kiváló csapatához.
Hat idényben volt a bajnokcsapatban. 246 NB I-es mérkôzésen szerepelt.
Elsôsorban balhátvédet játszott, általában rábízták az ellenfél legveszélyesebb játékosának semlegesítését. De a támadásokban is részt vett. Részese volt a lila-fehérek értékes nemzetközi sikereinek. Mexikóban erôsítette az olimpiai bajnok együttest és ezt követve tizenöt alkalommal jutott szóhoz a válogatottban. Többek között Marseille-ben a csehszlovákoktól elszenvedett 4–1-es vereség alkalmával is játszott, amikor a csapat elbukott a világbajnoki selejtezôn. A Budafoki MTE majd a Chinoin csapatában töltötte utolsó játékoséveit.
Visszavonulása után fivérével kisvendéglôt nyított Zuglóban.
 

Az aranyérem története 

 

Lakat T. Károly írása

 

1968. Labdarúgó csapat

 

Az ülőpárnák a lelátókról és a dísztribünökről, mint amolyan saját életet élő minibombák vágódtak a mexikói Azték stadion erősen napszítta, ám európai mértékkel és ízléssel mérve még mindig üde zöldnek mondható gyepére.

A közönség, a több mint 60 000-es publikum, felállva tüntetett és a párnák pályára hajigálásával fejezte ki dühét, tehetetlenségbe bénult felháborodását.

A lelátó mexikói illetőségű része a bolgár válogatottat kívánta a pokol mélységes fenekére, mert azoknak bizony alaposan sikerült tönkretenniük egy olimpiai futballdöntőt.

Miközben zengett-zúgott a hatalmas aréna, a fütyülést, a fújolást és az ülőpárna-esőt teljesen figyelmen kívül hagyva, egy maroknyi magyar egymás nyakába borulva, a maga igenis jól megszolgált és nagyon is megérdemelt győzelmét ünnepelte.

A hatalmas eredményjelző táblán ugyanis ez állt:

Magyarország - Bulgária 4:1

Olimpiai bajnok: Magyarország.

Ez volt a finálé, a füttybe dermedt végjáték.

No, de amíg idáig eljutottunk...

1967 furcsa éve volt a magyar labdarúgásnak.

A válogatott még mindig az 1966-os angliai világbajnokság, brazilok elleni 3:1-ből merítkezve élte mindennapjait, s bár ekkor is voltak jelentős győzelmek, a figyelem inkább a klubcsapatokra irányult.

Teljes joggal.

A pályákon a hétvégéken olyan gárdákat láthatott a nagyérdemű, mint a minden idők legjobb Ferencvárosának tartott, Albert Flórián fémjelezte zöld-fehér gárda, a száznál is több bajnoki gólra képes Újpesti Dózsa, a frenetikusan jó Vasas és akkor az éppen egy kissé halványabb MTK-ról, vagy Bp. Honvédról még nem beszéltünk.

A ma labdarúgását jól ismerők biztosan értékelik, hogy 1967-ben, egyetlen városban, jelesül Budapesten három olyan csatársor kergette őrületbe az aktuális ellenfelek védelmeit, mint a Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi dr. (Ferencváros) a Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II. Zámbó (Újpesti Dózsa) és a Molnár, Puskás, Farkas, Fister, Korsós (Vasas) összetételű ötösfogat...

Ma, amikor egy igazi, vérbeli csatárt nagyítóval keres nem Budapest, hanem egy egész ország, bárki felmérheti mit jelentettek ezek a nevek, s tényleg bűnös módon, csak zárójelben jegyzendő meg, hogy mindeközben a Bp. Honvédot nem más, mint Tichy Lajos vezényelte rohamokra.

Nem volt nagy kunszt az olimpiára készülődő válogatott szakvezetőjének ilyen galériából védjegyes "képeket" a maga kiállítótermébe akasztani, még akkor sem, ha a szabály még mindig élt, miszerint, akik világbajnokságon játszottak, azok nem szerepelhettek az ötkarikás csapatban...

Ma már talán ki sem deríthető, az olimpia évében, 1968-ban minden idők legszegényebb programját bonyolította le a válogatott.

Az egész esztendőben két válogatott mérkőzésre került sor, mindkettő tétmeccs volt, előbb mi vertük a Szovjetuniót a Népstadionban 2:0-ra, majd a visszavágón ők minket háromra...

Ez akkoriban maga volt a kudarc, a csőd, a teljes összeomlás, egy ország a magyar futball válságáról (...) kezdett beszélni, a sportág az olimpiai csapattól várta, hogy javít valamit a mérlegen és az összképen.

A csapat a bombaformában lévő Ferencvárosra és az Újpesti Dózsára épült, csak a kapuban tudott helyet szorítani magának egy csepeli, az azóta sajnos már elhunyt Fatér Károly, középhátvédben a kiugró tehetségű, Hungária körúti Dunai Lajos (ő sincs már köztünk...), valamint valahol a középpálya és a csatársor között bóklászva a Vasasból a remek Menczel Iván.

A fantasztikus játékosbőségre mi sem jellemző jobban, mint ama tény, hogy az ötkarikás válogatott kezdőcsapatának balszéléről kihagyhatatlan és kirobbanthatatlan volt az a Nagy László, akinek klubjában, az Újpesti Dózsában csak másodpercek jutottak (azok is csak néha...), a briliáns tudású Zámbó Sándor mögött. Nagy Laci a szó szoros értelmében a kispadról lett válogatott és - olimpiai bajnok.

De addig az olimpiai bajnokságig azért, még történt egy és más...

Nem is a futballal, hanem bizonyos szempontból diplomáciai bonyodalomnak mondható üggyel kezdődött minden.

Történt, hogy két nappal a nyitómérkőzés előtt, a reggeli sétájukról a szállóba visszatérő játékosok és vezetők már nem találták a szobájában azt a Varga Zoltánt, aki amúgy alapembere lett volna az együttesnek, s akit akkor már a legfénylőbb magyar futballcsillagok között tartottak számon... Már az sem volt igazán rendben, hogy maga Varga nem volt meg, az viszont teljesen egyértelműen távozását mutatta, hogy egyetlen, szekrényfogason lógó nyakkendőjén kívül mást sem hagyott maga után a szobában...

Varga - milyen furcsa ma már említeni is a szót...- akkori nyelven kifejezve disszidált, finomabban körülírva, ahogy anno mondták: "a szabad világot választotta"...

Senkiben nem volt kétség, hogy keresni is kár, Varga távozása - bár erre nem gondolt senki - olyan elementáris meglepetést sem okozott...

Akkoriban már sorra keresték őt a neves nyugati nagycsapatok, de hiába, hiszen hol volt akkor még a mai "oda szerződök, ahová hívnak, pontosabban, ahol szükség van rám" stílusú lét- és életforma?...

Varga távozását ennek ellenére természetesen lelkileg és szakmailag is fel kellett dolgozniuk az erre illetékeseknek

.A játékosoknak úgy, hogy egy társuk  - olimpiai esküje dacára - a legnehezebb pillanatban, a kezdés előtt cserbenhagyta őket, a szakvezetésnek úgy, hogy egy alapember helyére egy másik alapembert kellett azonnal állítani.

Hazugság, rút hazugság lenne azt állítani, hogy a Varga-ügy miatt lett az első mérkőzésen 2:2, a futball alapjait akkoriban még csak tanulgató Ghána ellen az eredmény...

Ez kudarc volt, de sokkal inkább az akklimatizálódás tökéletlen volta, mint a Varga-ügy játszotta benne a főszerepet.

S még mi örülhettünk a döntetlennek, hiszen a ghánaiak kétszer is a kapufát találták el...

Izrael ellen már valamivel jobban ment, Dunai II. Antal góljával 1:0-ra nyertünk csupán, de a győzelem egy percig sem forgott veszélyben.

Következett Guatemala és egy betonút-sima siker két újabb Dunai II-góllal.

És ez már a csoportelsőséget jelentette!

Irány Mexikó, irány az Azték stadion.

Hogy Mexikóban nehéz futballozni azt az 1986-os világbajnokság (0-6 a szovjetek ellen Irapuatóban...), óta tudjuk, de a Mezey-féle válogatott nagy összeomlása idején senkinek sem jutott eszébe, hogy azért ott is lehet, hiszen 18 évvel korábban, azaz 1968-ban, egy magyar válogatottnak már egészen jól sikerült...

A világ egyik legcsodálatosabb futballpályáján, az Aztékban, az elődöntőben úgy vertük 5:0-ra Japánt, hogy szegényeknek közük nem volt a mérkőzéshez, s még hetekig arról cikkeztek a lapjaik, hogy lehet az, miszerint a magyaroknál egy védőjátékos, jelesül Szűcs Lajos három (!) gólt rúgjon?...

A lényeg, hogy mi, magyarok tudtuk miként is fordul elő az ilyesmi (Szűcs Lajos és Novák Dezső éppen e mérkőzésen mutatott játékuk alapján kapott később meghívást a Detmar Kramer által vezetett világválogatottba...), miként tudtuk azt is, hogy hiába Bulgária az ellenfél a döntőben, ha mi a magunk játékát játsszuk, nincs az az ellenfél, amely megállíthat minket az aranyig vezető úton...

No, erre fejelte a labdát Fatér hálójába egy jobboldali beadás után a bolgár Penev mindjárt a finálé 15. percében!

A hatvanezer néző az Azték lelátóján ekkor még álmában sem gondolta volna, hogy azt a csapatot, amelyet ilyen remekül kezdeni lát, a végén majd ülőpárna-esővel búcsúztatja, minden jel arra mutatott, hogy a bolgárok - keresztülhúzva minden számításunkat - a végén csak elcsenik orrunk elől a már zsebben lévőnek látszó aranyat.

De a magyar futballista akkor még nem volt olyan, hogy az ellenfél vezetése számára egyben a végső vereségbe való beletörődést is jelentette volna...

Egy jobboldali szöglet után támadt kavarodást remekül kihasználva Menczel Iván látványos félfordulatból leadott "félkapás" lövéssel egyenlített, mi több az újrakezdés után néhány perccel Nagy Laci baloldali beadását Dunai Antal tipikus „dunais” módon löbbölte és pöccintette egyszerre a hálóba.

S máris mi vezettünk 2:1-re...

No, a derék bolgároknál itt jelentkeztek a déli napsütés okozta napszúrás első jelei...

Öt percen belül két, kirívóan durva belemenésüket is kiállítással büntetett a játékvezető, így amikor szünetre vonultak a csapatok, már bárki nyugodtan nagy tételben fogadhatta volna, hogy 2:1-ről, kilenc ellenféllel szemben, a magyarok akkor sem veszítenek, ha ők is csak kilencen jönnek vissza a folytatásra...

A második 45 perc már szakzsargonnal élve "macska-egér" játékot hozott, kiváltképp azután, hogy két, már korábban kiállított társát követve egy harmadik bolgár is hamarosan az öltözőben találta magát, ami azt eredményezte, hogy edzőmeccset öltött a folytatás, bár a magyarok is csak 10 játékossal fejezték be a mérkőzést. Előbb Juhász Pista, majd újra Dunai II. került olyan helyzetbe, amelyben már kölyökfutballista korukban sem hibáztak soha.

Máig megfejthetetlen okból a közönség az utolsó öt percben kezdett el tüntetni és párnákat a pályára dobálni.

Nem a győztes magyarokat ünnepelték, hanem a bolgárokat szapulták, szinte teljesen megfeledkezve arról, hogy a mérkőzésen történtekért a végül olimpiai bajnokságot nyert piros-fehér-zöld mezes válogatott tagjai az égvilágon semmiben sem hibáztathatók.

A magyar válogatott olimpiai bajnokságot nyerni ment Mexikóba, és ezt az olimpiai bajnokságot annak rendje és módja szerint meg is nyerte.

Akkoriban mindez szinte természetesnek, szinte papírformának számított.

Még talán fanyalgók is akadtak, akik azt mondták: jó, jó, de hát az olimpiákon soha sem a nemzetek legjobb csapatai vesznek részt.

Ma már tudjuk, hogy magára a játékokra kijutni is álom a mindenkoron aktuális magyar válogatottaknak, mit nem adnánk, mondjuk Pekingben, egy botrányos körülmények között megnyert magyar futballaranyért...

Mexikóban, 1968-ban, szinte "unalmasan" győztünk!

Még a hazafelé út is legfeljebb attól volt izgalmas, hogy mindenki még mindig a Varga-ügyet tárgyalta...

Vajon mi lesz itthon, vajon mire büntetik Vargát, vajon mire megy immáron Varga nélkül a Ferencváros?

Anélkül a Varga nélkül, aki amúgy már az olimpiára való indulása előtt aláirt a Bp. Honvédhoz...

Varga Zoltán soha nem lett a Bp.Honvéd játékosa!

Igaz, a futballisták mexikói aranyából sem jutott neki egy tört grammnyi sem...

Papp László Budapest-Sportdíjat vett át dr. Kamuti Jenő, dr. Kiss István és Bóbis Ildikó

Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából  átadták a fővárosi elismerő címeket.Tarlós István főpolgármester és Szalay-Bobrovniczky Alexandra ...

Papp László Budapest-Sportdíjat vett át dr. Kamuti Jenő, dr. Kiss István és Bóbis Ildikó

Az olimpiai közvetítések történetéről nyílt kiállítás Madridban

Olimpiai játékok a képernyő mögött címmel nyílt kiállítás Madridban az ötkarikás közvetítésekért felelős Olympic Broadcasting Services (OBS) és az Oly...

Az olimpiai közvetítések történetéről nyílt kiállítás Madridban

„Az MTK a magyar és az egyetemes sport, az olimpiai mozgalom meghatározó pillére!”

1888. november 16-án alapították a Magyar Testgyakorlók Körét. A 130. születésnap alkalmából Deutsch Tamás elnök vezetésével ünnepélyes gálát és fogad...

„Az MTK a magyar és az egyetemes sport, az olimpiai mozgalom meghatározó pillére!”

1984 után ismét emlékezetes sporteseményre készül Szarajevó

Csapatvezetői szemináriumot rendeztek Szarajevóban, a jövő februári téli Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) helyszínén. A résztvevő nemzetek k...

1984 után ismét emlékezetes sporteseményre készül Szarajevó

Megjelent a BOM és a MOB közös tanulmányi pályázatának kiírása

A „BOM a Magyar Sportért" Közhasznú Alapítvány a kiemelkedő sporttevékenységet folytató diákok részére, tanulmányaik eredményességének elősegítése cél...

Megjelent a BOM és a MOB közös tanulmányi pályázatának kiírása

A birkózás került a 2019-es nyári EYOF programjába

A 15. Nyári Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak jövőre Baku lesz a házigazdája. A fesztivál programja most vált teljessé.  Már korábban ismert volt, hogy 9...

A birkózás került a 2019-es nyári EYOF programjába

Az olasz kormány kiáll a 2026-os téli olimpiai pályázat mellett

Az olasz kormány korábbi álláspontjával ellentétben Matteo Salvini belügyminiszter egy interjúban arról beszélt, hogy amennyiben a 2026-os téli olimpi...

Az olasz kormány kiáll a 2026-os téli olimpiai pályázat mellett

Az öttusázó Török Ferencet beválasztották a Hírességek Csarnokába

Az egyéniben és csapatban is olimpiai bajnok dr. Török Ferencet beválasztották az öttusázó nemzetközi Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagjai köz...

Az öttusázó Török Ferencet beválasztották a Hírességek Csarnokába

Késely Ajna Európa 2. legjobb ifjúsági sportolója!

Rangos elismerést kapott Késely Ajna (a képen jobbról a 3.) az Európai Olimpiai Bizottság (EOC) 47. közgyűlését követő gálán, a spanyolországi Marbell...

Késely Ajna Európa 2. legjobb ifjúsági sportolója!

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


177 151 174



Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Gyémánt fokozatú támogatók

Arany fokozatú támogatók

  

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Facebook
Rss
YouTube