1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Olimpikonjaink (kereső)

Olimpiai érmeseink - Pataki Ferenc

Sportág torna
Születési idő 1917-09-18
Születési hely Budapest
Elhalálozás ideje 1988-04-25
Elhalálozás helye Budapest
Nyughely Farkasrét 8/B-1-106
Olimpia Helyezés Sportág Versenyszám Egyesület
1948 1 torna műszabadgyakorlat Bp. VM SK
1948 3 torna összetett csapat Bp. VM SK
1948 3 torna lóugrás Bp. VM SK
1952 6 torna összetett csapat Bp. VM SK
1948 18 torna korlát Bp.VM SK
1948 11 torna gyűrű Bp. VM SK
1948 45 torna lólengés Bp.VM SK
1948 68 torna nyújtó Bp.VM SK
1952 19 torna lóugrás Bp.VM SK
1952 23 torna összetett egyéni Bp.VM SK
1952 31 torna nyújtó Bp.VM SK
1952 32 torna gyűrű Bp.VM SK
1952 40 torna korlát Bp.VM SK
1948 19 torna összetett egyéni Bp.VM SK
1952 14 torna műszabadgyakorlat Bp.VM SK
1952 57 torna lólengés Bp.VM SK

Az aranyérem története

Rochy Zoltán írása 

 

1948. Pataki Ferenc talaj

 

 

 

 

Egy cirkuszlátogatás “szülte” a negyvenharmadik magyar olimpiai aranyérmet! A kis Pataki Ferencet 12 esztendősen, 1939-ben vitték el szülei egy előadásra, melynek során a budapesti kissrác nem a bohócot, s nem is az állatszelidítőt bámulta a legjobban, hanem az artistákat. Csillogó szemmel figyelte a gumiemberek mutatványait, a szédületes ugrásokat, szaltókat, kézen átfordulásokat.

Olyannyira befolyásolta ez az élmény, hogy szinte már másnap elkezdte utánozni az artistákat, persze rögvest a legnehezebbel, a szaltóval kezdve. Jó náhányszor csúnya hátraesés lett a vége, de a makacsság meghozta jutalmát: sokadszorra már egész jól megcsinálta, később már a tökéletességig fejlesztette a mozdulatsort. Mi több, közel három évtizeddel később, a londoni olimpián is a hátraszaltóból megfogott tökéletes mellső mérlegállás volt az az eredeti elem, amellyel szinte megbabonázta a pontozókat, s amellyel óriási fölénnyel utasította maga mögé vetélytársait.

De ne rohanjunk annyira előre, még csak ott tartunk, hogy az artistavágyakat csiholgató kisfiú szinte körbeviháncolta az iskolai tornatermet. Nem lehetett nem észrevenni lelkesedését, kitartását, ügyességét. Kiváltképp olyan szakembernek, mint Horváth István,  a magyar tornasport nagy edzőinek, vezetőinek egyike, aki történetesen éppen Ferkó testnevelője volt, s aki rögvest komoly edzésmunkára fogta az ambiciózus kisdiákot.

Hamar jöttek az első, kiváló eredmények. Nem egészen 16 évesen Pataki már ifjúsági bajnok volt, miközben a család szerény jövedelmét kiegészítendő, statisztaszerepeket is vállalt színházi előadásokban.

Első – no meg második és harmadik – felnőtt bajnoki címét az 1939. évi országos bajnokságon szerezte meg: a VII. kerületi Leventeegylet színeiben aranyérmes lett mindkét kedvenc szerén, lóugrásban és a műszabadgyakorlatban is. Persze, ha a kettő közül kellett választani, mégis inkább a „talajtornához” húzott a szíve, hiszen az állt a legközelebb a cirkuszi artisták produkcióihoz. A háborús esztendőkben egyre feljebb lépdelt a tornasport grádicsain. 1940-ben, az ob-n ismételt két szeren, 1941-ben nyerte első összetett bajnoki címét. Ekkor már az ország határain kívül is számos alkalommal megcsodálták pazarul kivitelezett, egyre bonyolultabb ugrássorait, remek testtartását. Óriási balszerencséjére a tornasport versenyrendszere akkoriban messze nem volt olyan kidolgozott, s persze, a történelmi körülmények sem kedveztek a sűrű nemzetközi versenyprogramnak. Tény, ami tény: nemcsak a két tervezett olimpia maradt el 1940-ben és 1944-ben a második nagy világégés miatt, hanem 1938 és 1950 között nem rendeztek világbajnokságot, hivatalos Európa-bajnokságokat pedig csak 1955 óta tartanak a tornasportban. Azaz Pataki – aki a háborút követő első olimpiára már nős, két gyermekes családapaként érkezett – éppen legjobb éveiben nem szerezhetett világversenyeken érmeket, mert nem voltak világversenyek.

Persze, hazai téren azért addig is tarolt: ő nyerte – akkor még egyesületen kívüliként - a háború utáni első magyar tornászbajnokságot, majd már az MTE – később a Bp. Vörös Meteor -  színeiben országos bajnoki címek garmadáját gyűjtötte be. Csúcsévét 1949 jelentette, ekkor már olimpiai bajnokként az összetett aranyérem mellé megszerezte további négy szer elsőségét is, csak a lóugrás és a nyújtó győzelmét engedte át másnak.

Londoni, olimpiai győzelme a könnyedség és az elegancia diadala volt, a tökéletes tornáé oly sok tökéletlenség, zűrzavar közepette. Idézzük saját nyilatkozatát egy remek olimpiai munkából, Barcs Sándor „A modern olimpiák regénye” című művéből: „Nehéz volt a verseny és sok zavaró körülménnyel kellett megbirkóznom. Egyszerre nyolc helyen folyt a küzdelem, s közben a pontozók járkáltak ide-oda. Ez nagyon zavart. De nem kevésbé jelentett hátrányt számomra az, hogy összpontosításomat gyakran megzavarta egy másik helyen a gyakorlat végén felcsattanó taps. Rendkívül szokatlan volt, hogy míg otthon korlátlanul, nagy helyen dolgozhattam, addig itt mindössze tízszer tíz méteres területen kellett elvégeznem a gyakorlatokat. Otthon négy-ötszörös szaltókkal szoktam befejezni, itt viszont csak kettőt csinálhattam, mert annyira volt hely.”

Ami azt illeti, a duplaszaltók is elég hatásosnak bizonyultak. Pataki és az addigra már itthon is legnagyobb riválisává fejlődő Mogyorósi-Klencs János olyan erős gyakorlatot mutatott be, amelyek messze kiemelkedtek a mezőnyből. Már a kötelezők során is  a legmagasabb pontszámokat kapták, de előnyüket a szabadonválasztott során még növelni is tudták. Kettős magyar győzelemmel ért véget tehát a műszabadgyakorlat olimpiai döntője! Ez Patakinak  már a harmadik érme volt a játékokon, lóugrásban hármas holtversenyben szerzett bronzérmet és természetesen tagja volt az összetett csapatversenyben szintén harmadik helyet elérő magyar válogatottnak is.

Négy évvel később, Helsinkiben is részt vett az olimpián, minden idők legnagyobb magyar ötkarikás sikersorozatából azonban már nem tudta kivenni a részét, messze túl volt pályafutása csúcspontján. Két legjobb szerén döntőbe sem tudott kerülni, címvédőként 14. lett műszabadgyakorlatban, lóugrásban pedig a 19. pontszámot tudta csak megszerezni. 1953-ban, 36 esztendősen szerepelt utoljára magyar bajnokságon és természetesen három arannyal búcsúzott: az összetett és a két kedvenc szer elsőségével.

Egy év levezetés után szinte új élete kezdődött. Végre tényleg artista lett, sőt érdemeire való tekintettel engedélyt kapott arra, hogy külföldre is szerződhessen. Ugyancsak szakmabeli feleségével remek, a mai akrobatikus versenytánchoz hasonló műsorszámmal járták a világot, nem mindig fényes és előkelő helyen léphetett fel párjával, de a család megélhetését azzal biztosította, amit mindennél jobban szeretett. Szefinek – merthogy ez volt a beceneve – tényleg az akrobatika volt az élete, élvezte minden pillanatát, akár tornabemutatón lépett fel, akár csak a strandon produkálta magát társaival, vagy éppen mikor vidám és fogadásra mindig kapható természete folytán, mondjuk, télikabátban ugrott helyből hátraszaltót, vagy ugyanezt megcsinálta mozgóvonat tetején is, igaz télikabát nélkül… 

Később hazatért, s tanári állást kapott az Állami Artistaképző Intézetben. Olyan hírességek társaságában képezte a világhírű magyar cirkuszművészeket, mint Hortobágyi Károly, a 8 Faludi ugrószám hírneves megalkotója, Gács Rezső, akit Rodolfo néven zseniális bűvészként ismert a közönség, vagy Alfonzó, alias Markos József, a korszak kiemelkedő képességű humoristája. Oktatott és nevelt, kár, hogy a tornasportban nem akadtak követői. Miközben az első magyar férfi tornászbajnoki címek közt létezett a folytonosság, hiszen míg Pelle Istvánt bajnokként figyelhette mondjuk 1936-ban az akkor ifjú tehetség Pataki, addig a további nemzetközi sikerek talajtornában elmaradtak, legalábbis a férfi szakágban. Világbajnoki érmünk sosem született, Európa-bajnokságokon csak két és fél évtizeddel Pataki visszavonulása után, 1979-ben szerzett egy szem bronzot Guczoghy György, majd újabb negyedszázadra rá, tavaly, Debrecenben egy másikat Gál Róbert.

A Pataki-féle út tehát a továbbiakban járatlan maradt. Maga a Tanár Úr, oly sok artistanemzedék nagy tudású és hatású oktatója 1988. április 25-én hunyt el. A Farkasréti temetőben nyugszik, nem messze a magyar sport olyan klasszikus egyéniségeitől, mint dr. Csanádi Árpád vagy Deák Ferenc, a legendás gólkirály…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Farkasrét

8/B-1-106

Ökölvívás Tokióban: a sportág megúszta, a szövetség nem

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó testülete fenntartaná a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (AIBA), mint a sportág olimpiai szerepléséért ...

Ökölvívás Tokióban: a sportág megúszta, a szövetség nem

„A MOB számára természetes dolog az együttműködés az olimpiai család hőseivel”

A Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának közgyűlése szerdán elfogadta a 2018-as beszámolókat és a 2019-es terveket. A jelenlévők személyi kérdésben is dön...

„A MOB számára természetes dolog az együttműködés az olimpiai család hőseivel”

Junior vb-re készülve – sportági konzultáción a Magyar Torna Szövetség

Idén nyáron, június 27. és 30. között rendezik meg Győrben az első junior torna-világbajnokságot – erről és a sportág hazai helyzetéről is beszámolt a...

Junior vb-re készülve – sportági konzultáción a Magyar Torna Szövetség

Tokiói olimpia az űrben is

A tokiói szervezőbizottság elindította „G-műholdat az űrbe" nevű programját, amelynek célja, hogy a kozmoszból reklámozza az olimpiai és paralimpiai j...

Tokiói olimpia az űrben is

Világbajnokság után, kontinensviadal előtt – sportági konzultáción járt a MOATSZ

Megkezdődtek 2019-es olimpiai sportági konzultációk a MOB székházában, melynek keddi résztvevője a Magyar Asztalitenisz Szövetség (MOATSZ) volt, akik ...

Világbajnokság után, kontinensviadal előtt – sportági konzultáción járt a MOATSZ

Magyarországon rendezik a Közép- és Dél-Kelet Európai olimpiai bizottságok vezetőinek találkozóját

Az idén 100 esztendős Lengyel Olimpiai Bizottság adott otthont a Közép- és Dél-Kelet Európai országok (Central & South – Eastern Europe NOCs Meeti...

Magyarországon rendezik a Közép- és Dél-Kelet Európai olimpiai bizottságok vezetőinek találkozóját

Fókuszban az olimpiai nevelés a Nemzetközi Olimpiai Akadémia görögországi találkozóján

A Nemzetközi Olimpiai Akadémia idén 15. alkalommal rendezte meg a nemzeti olimpiai akadémiák tanácsainak nemzetközi találkozóját, az akadémia képzőköz...

Fókuszban az olimpiai nevelés a Nemzetközi Olimpiai Akadémia görögországi találkozóján

2028-ig tervezett stratégiáját is elfogadhatja pénteken a MOB közgyűlése

Közgyűlést tart pénteken délután a Larus Étteremben a Magyar Olimpiai Bizottság. A május 24-ei eseményen a jelenlévők elfogadhatják a szervezet 2018-2...

2028-ig tervezett stratégiáját is elfogadhatja pénteken a MOB közgyűlése

Halmay Zoltánra, Binder Ottóra és Tóth II. Józsefre emlékeztek, Bíró Mihálytól búcsút vettek

Május 17-én Halmay Zoltán és Tóth II. József Emléknapot rendezett a szombathelyi Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület. Május 18-án, Kunszent...

Halmay Zoltánra, Binder Ottóra és Tóth II. Józsefre emlékeztek, Bíró Mihálytól búcsút vettek

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


177 151 174



Születésnapok ma

Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Gyémánt fokozatú támogatók

Arany fokozatú támogatók

Scitec Institute

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Facebook
Instagram
Rss
YouTube