1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Olimpikonjaink (kereső)

Olimpiai érmeseink - Szokoly Alajos

Sportág atlétika
Születési idő 1871-06-19
Születési hely Kisgaram
Elhalálozás ideje 1932-09-09
Elhalálozás helye Berneceapáti
Nyughely Berneceapáti
Olimpia Helyezés Sportág Versenyszám Egyesület
1896 3 atlétika 100 m MAC
1896 4 atlétika hármasugrás MAC
1896 5 atlétika 110m gátfutás MAC

Szokolyi Alajos vagy Szokoly Alajos (szlovákul: Alojz Sokol) (Hronec, 1871. június 19. – Bernece, 1932. szeptember 9.) olimpiai bronzérmes atléta, sportmecénás.

Szokoly Alajos
 a Zólyom megyei Kisgaramon (ma Hronec, Szlovákia), Szokoly József zólyombrezói főmérnök és Holub Emília első gyermekeként született. A gyermek Alajos három éves korában elkerült a szülői háztól és az őt örökbefogadó keresztszülei: Schőnn Alajos nyugalmazott negyvennyolcas honvédfőhadnagy, Királyi Főmérnök és felesége, Szokoly Amália, atyja nővére Ipolysági házában nevelkedett. Elemi iskoláit Ipolyságon, a gimnázium első két osztályát Selmecen, a többit pedig a kegyesrendieknél, Léván végezte. 1887-ben a család a közeli Bernecén építtetett kastélyába költözött, itt lelt otthonra Szokoly Alajos haláláig.

Szokoly sporttehetsége már a középiskolában megmutatkozott. Már negyedikes korában az iskola "legjobb tornásza", és az év végi tornavizsgákon is rendszeresen ő nyerte a díjakat. Érettségi vizsgája után beiratkozott a budapesti egyetem orvosi karára, s ifjú medikusként rögtön felvételre jelentkezett a Magyar Athletikai Clubba. Az 1875-ben alapított MAC-ról el kell mondani, hogy a kontinens első atlétikai klubja volt, s mint ilyen, története során mindvégig a hazai szabadtéri sportok legrangosabb és legeredményesebb egyesülete maradt. Ebbe a klubba nyert felvételt Szokoly Alajos. A tehetséges fiatalembert szívesen fogadták. Mint azt Dáni Nándortól tudjuk, Stobbe Ferenc, a kor legnagyobb szaktekintélye benne, a szikár, csontos, izmos Szokolyban látta az ideális magyar atléta típusát.

Az első győzelmét 1890 őszén (a MAC évi két - egy tavaszi és egy őszi - versenyt rendezett) a juniorok számára kiírt 100 méteres síkfutásban aratta. (Juniornak tekintették azokat a MAC-os atlétákat, akik még nem szerepeltek nyilvános versenyen.) A "nagyok" részére kiírt 100 yardos síkfutásban 3., a 120 yardos gátfutásban viszont helyezetlen maradt.

A vidám, jó adottságokkal rendelkező ifjút a többiek hamar maguk közé fogadták, így Szokoly Alajos is rendszeresen részt vett a MAC és a Budapesti (Budai) Torna Egylet (BBTE) tagjaiból álló baráti társaság labdajátékain, ahol rendszerint hosszú métával és rótával, egyfajta körbenállós labdajátékkal töltötték az idejüket.

A következő év tavaszán 100 yardon Sajtos mögött második lett, a 200 méteres vigaszdíjat azonban megnyerte. Az egyetemistáknak kiírt versenyen két nappal később 100 yardon Sajtost megelőzve győzött. Ősszel a "nagyok" között már biztosan nyerte a 100 métert, és a negyed angol mérföldes akadályfutásban is ő diadalmaskodott.

A kezdeti sikerek után átmenetileg megtört a pályája. Bevonult önkéntesnek a tiroli hármas császárvadászokhoz, itt edzés- és versenylehetőségek nélkül telt el csaknem két éve. 1893 októberében áll ismét rajthoz, de a hosszú kihagyás meglátszik az eredményein: 100 yardon és magasugrásban helyezetlen, 120 yardos gátfutásban Réthy mögött második. A következő két év jelentősebb eredmények nélkül telt el. A MAC által szerződtetett angol edző, John Cash és Szokoly kitartó munkája 1896 tavaszán ért be. Ekkor az olimpiai próbaverseny 110 m-es gátfutó versenyét megnyerte, így bekerült a hattagú csapatba. Az olimpiai bizottság hat számban nevezte (100 m sík, 110 m gát, magas-, távol-, rúd- és hármasugrás).

Az athéni indulás előtt felhasította a talpát, így sérülten utazott az olimpiára. Dáni Nándor úti beszámolóiból tudjuk, hogy nagyon zavarta a sérülése, mégis ő lett a csapat mókamestere. A magyarok nagy népszerűségre tettek szert Athénben. A külföldiek közül ők érkeztek  meg elsőnek, és a barátságos, segítőkész kis csapatuk - Szokoly javaslatára kalapjaikon kék-fehér szalagot, a görögök színeit viselték - az athéniek kedvence lett.

1896. április 6-án a 100 méteres síkfutással kezdődtek a versenyek. A szám első futamában Szokoly Alajos kapta az egyes pályát, így némi túlzással igaz a címben található meghatározás, miszerint ő lett a modern olimpiai játékok egyes számú atlétája. (Utóbbit tekinthetjük a véletlen eredményének is, de bizton állíthatom, hogy Szokoly versenyzőként és az olimpiai eszme ápolójaként még egy ilyen hangzatos jelzőnek is meg tudott felelni.) Szokoly futamában második, a döntőben harmadik lett. (A harmadik helyezettek ekkor még nem kaptak érmet.) Elindult a hármasugrásban is, ahol negyedik helyre került.


Igazi száma a gátfutás volt, ebben várták tőle a legjobb eredményt. Hogy nem sikerült, az fájó sérelme a magyar atlétikának. Most pedig lássuk a részleteket! A versenykiírás szerint - és az Akropolis című lap aznap reggeli beharangozója szerint is - a gátfutást három előfutammal tervezték. Az említettek győzteseit várták a döntőbe. Mint azt a lap esti kiadásából megtudhatjuk, egyes versenyzők távolmaradása miatt az előfutamokat kettőre vonták össze. (Már ez is ellentmondott a szabályoknak!) Szokoly Alajos az első előfutamban indult, ahol az utolsó előtti gáton, vezető helyzetben bukott, de felállva másodikként ért célba az angol Goulding mögött. Ezzel - mint azt az Akropolis meg is írta -, bekerült a négyes döntőbe. Szokoly így emlékezett az esetre: "A gátban a 4 előfutamot összevonták 2-re! Ez szabályellenes volt. Az én előfutamomban a 9-dik gátig 1 1/2 méterrel voltam elöl, egyik társam a 9-dik gátat nem tudta átugrani, nekiment, véletlenül elém lökte, mikor a levegőben voltam, persze elbuktam abban, de felugorva véresen értem a célba. Egyesek holtversenyt mondtak a franciákkal, mások engemet, s megint mások őt deklarálták másodiknak." Ugyanerről a hivatalos kiadvány (Official Report)  62. oldaIán a következők olvashatók: "Első előfutam... A látvány igen érdekes és mulatságos. Egyesek megbotlottak, elestek és visszamaradtak. Elsőnek ért be a célba az angol Goulding, miután 18,25 mp alatt tette meg a távot, második a magyar Szokoly. Második előfutam. A másik négy mérkőzésén győzött az amerikai Curtis, miután 18 mp alatt tette meg a távot, másodiknak az amerikai Hoyt érkezett a célba. Ez a négy kiváló versenyző vesz részt a döntőfutásban..." Lejjebb a döntőről szóló beszámolóját pedig így kezdte: "Ez a verseny párharc lett az amerikai Curtis és az angol Goulding között, mivel nem jelent meg a másik két nevezett."

Szokoly Alajos visszaemlékezéséből az is kiderül, hogy miért nem: "Mikor a döntő eljött - a sok tárgyalás után mindkettőnket mint másodikokat töröltek -, s csak ketten futhattak döntőt; persze minket magyarokat csak egy tag protegált, dr. Kemény Ferenc, kit hamar leszavaztak - író, lateiner ember volt, s előkelő viselkedésével nem akart a szimpátián rontani. Az amerikaiak ott is már könyökkel dolgoztak; mi ezt nem ismertük, mert a magyar jelszó mindig "lovagiasság" volt; erről Hajós is sokat tudhat beszélni." Mező Ferenc tette közzé Szokoly azon sorait, melyeket a hivatalos kiadvány egy Konstantin hercegtől kapott példányába így jegyzett be: "Hivatkozással nem az olimpiai, de az AAA (Amateur Athletic Association) gátszabályaira, maffiával mint másodikat nem engedtek indulni, főleg Perry tréner ítélete után." Szokoly az időmérő Charles Perry-re utal, aki testvére, Harry Perry révén (aki a MAC edzője volt 1895 és 1898 között) jól ismerhette Szokoly képességeit, és joggal félthette honfitársát, Gouldingot.

Az 1896-os év nekünk, magyaroknak nem csupán az első olimpiai játékokat jelentette. Ekkor ünnepeltük országszerte a honfoglalás ezeréves évfordulóját. A millenniumi ünnepségek keretében számos rangos sporteseményre is sor került. Ezeknek a versenyeknek, bemutatóknak, kiállításoknak a rendezése az Országos Torna és Sportbizottságra hárult. A bizottság titkári teendőivel Szokoly Alajost bízták meg. Amikor Szokoly 1896-os eredményeit nézzük, nem szabad elfelejteni, hogy a titkári munka miatt edzésekre alig maradt ideje.

A korai időpontban rendezett athéni olimpiát követő tavaszi versenyeken őt, mint esélyest - a kor szokásainak megfelelően az úgynevezett "handicap" futamokban - olyan hátránnyal indították, amit nem sikerült behoznia. A második versenye egyben az első hazai nemzetközi verseny is volt, melyen a kor egyik legjobb atlétája, az angol Godfrey Shaw (ekkor ő tartotta a 120 yardos gátfutás világrekordját) is rajthoz állt. Szokoly alulmarad mind a 100 yardos sík-, mind a 120 yardos gátfutásban, győzött viszont a hármasugrásban. A versenyről képes beszámolót közölt a Sport im Bild című neves német lap.

Egy hónappal a MAC versenye után a klub versenyzői ellátogattak a prágai Athletic Club Sparta versenyére, ahol hatalmas sikert arattak. A legnagyobbat Szokoly érte el, megnyerte a 100 yardos bajnokságot és a hármasugrást. Tagja volt a győztes MAC-stafétának is. Eredményei meglapozták országos népszerűségét. Mint az ország legsikeresebb atlétája, felkerül az ezredéves sportversenyek plakátjára is.

1896 őszén a MAC versenye már egyben bajnokság is, itt írták ki első ízben Magyarország 100 yardos bajnokságát, melyet Szokoly Alajos nyer meg, de győz 120 yard gáton, hármasugrásban és stafétában is. Ez volt sportpályafutásának csúcsa. Aztán hazatért Bernecére, készült az orvosi szigorlataira, és edzéseit egyedül végezte a falu közeli réten.

A következő évi prágai versenyén a MAC-nak ismét szüksége volt rá, s ő az első hívó szóra rendelkezésre állt. Megnyerte a 120 yardos gátversenyt, a magas- és a hármasugrást. A következő években azonban már csak ritkán állt rajthoz, többnyire balszerencse kísérte próbálkozásait, 1900 nyarán be is fejezte versenyzői pályafutását.

Szokoly Alajos korának ünnepelt atlétája volt, ennél fogva versenyzőként részt vett a MAC vezetésében. Az ő javaslatára alapították meg 1897-ben a Magyar Athlétikai Szövetséget. Meg kell jegyezni azonban, hogy Szokolynak a MAC-on belül is meg kellett küzdenie a szövetség létrehozásáért. Szokoly, mint egyetemi polgár, a MAC mellett a BEAC (Budapesti Egyetemi Athlétikai Club) szervezésében és vezetésében is részt vett. Edzette az atlétákat, nem egyszer maga fedezte a bécsi versenyek részvételének teljes költségét.

Magánéletében döntő változást hozott az, amikor feleségül vette egyik betegét, gróf Berchtold Charlottot, a monarchia egyik legismertebb családjának lányát. Apósa Leopold von Berchtold gróf a Monarchia egyik leggazdagabb családjából, közös külügyminiszter, az első világháború kitörésekor. Házasságukból öt gyermek született.

Szokoly Alajos nem csupán a fővárosi sportélettel törődött, hanem szűkebb pátriájáé is foglalkoztatta: 1906-ban megalakította a Hont vármegyei Sport Egyesületet, ahol 1912-ig ellátta az igazgatói teendőket.

1907-ben megyei főlevéltárossá nevezik ki, a háború alatt pedig ő lett a megyei hadikórház főorvosa. Szokoly a tízes években magyarosította nevét Szokolyira, ez az oka a sok zavart okozó két névváltozatnak. A háború után Ipolyság cseh megszállás alá került. Ezért hivatalába nem tudott bejárni, munkáját otthon végezte egészen az 1922-ben bekövetkezett nyugalmazásáig.

Nyugalomba vonulása után is a gazdasággal és a sporttal törődött a legtöbbet. A szakmájából eredően Szokolyi összegyűjtött és megőrzött minden emléket, dokumentumot, mely a sportpályafutása alatt kezébe került. Az ő gyűjteménye nélkül szegényebb lett volna Zuber Ferenc 50 éves MAC története és Siklóssy László A magyar sport ezer éve című könyve, valamint a Nemzeti Múzeum 1926. évi Sporttörténeti kiállítása. A századvég hazai sportjának gazdag, talán egyetlen gyűjteménye volt Szokolyi Alajos tulajdonában, ő ezt a kiállítás után a Nemzeti Múzeumban hagyta letétként, ahonnan 1929-ben a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolára került, ahol a világháború során részben megsemmisült, részben a "nagyvonalú" selejtezéseknek esett áldozatul.

Szokolyi felbuzdulva a történeti kutatások fellendülésén, több javaslatot terjesztett elő az olimpiai eszme intézményes ápolása, őrzése és terjesztése érdekében. A Magyar Olympiai Közlöny 1927. évi 3. számában megjelentetett elképzeléseiből idézek: "Úgy hiszem, hogy elgondolásom helyes célt szolgál, ha a "Magyar Olympismus" támogatására összehozzuk - hiszen megvan, csak szunnyad - az "Olympiai Gárdá"-t - minden eddig kiküldött amatőrversenyzőnek, hivatalos bizottsági tagnak és az elismert kísérőknek az összességét. Ha évenként csak egyszer is találkozhat egy ilyen "öreg és fiatal" gárdista felemelő baráti körben, sok szép eszmét valósíthat meg, és sokban átvehetné a hivatalos, de talán túlterhelt Magyar Olympiai Bizottság gondjait. Mi lenne a hivatása? Az eddigi olympiákon részt vett, nemes eszmékkel hazatért, készségekkel telített bajtársaink közvetlen összeköttetése, megbeszéléseik, tervezeteik ismertetése. A Gárda baráti összességétől és becsületes munkálkodásából várható el leginkább a Nemzeti Stadion minél előbbi megvalósítása." (Elhangzott az OTT 1927. április 20-i ülésén.)

Számomra természetszerűleg a következő javaslata volt a legfontosabb: "A létesítendő "Sportmúzeum" levél- és könyvtára részére már most kezdődjön anyaggyűjtés az első olympiádtól kezdve; mert a kiküldöttek, a "Gárdisták" csak így hálálhatják meg a Magyar Haza áldozatkészségét. Az olympiádok magyar vonatkozású történetének megírása, mert az idő repül, és a nemzetek versengésében igen fontos a hiteles történeti adatokkal bizonyítható, a nagy népeket is megelőző magyar fölény!"

Szokolyi Alajos kezdeményezésére az athéni hat magyar versenyző "Olympiai Billikom"-ot alapít (Hajós Alfréd tervei alapján, az athéni győzelmi érem motívumaival díszítve), hogy azt a magyar olimpiai győzelmekre emeljék a MOB ünnepségein.

Az amszterdami olimpia kapcsán más javaslatokat is megfogalmazott. Többek között: állítsanak szobrot Coubertin-nek az athéni stadion előtt (ehhez rögtön fel is ajánl 100 frankot); alapítsanak Coubertin-vándordíjat, melyet a legeredményesebb olimpiai nemzet kapna meg; alakítsák meg az olimpiai győztesek szervezetét; az olimpiákon a régi versenyzők is kapjanak helyet; Vilma királynőnek adják át az athéni bajnoki érem másolatát.

Az "Olympiai Gárda" eszméje néhány év múlva megvalósult. 1932. április 27-én az OTT székházában megalakult a Magyar Olympiai Társaság, melynek elnökévé gróf Klebelsberg Kunó nyugalmazott kultuszminisztert, ügyvezetőjévé Hajós Alfrédet választották. Szokolyi Alajos, Dáni Nándor, Hajós Alfréd és Kellner Gyula a választmány örökös tiszteletbeli tagjai lettek. Szokolyi Alajos fél évvel élte túl az eseményt, elhatalmasodó betegsége legyőzte őt, és 1932. szeptember 9-én elhunyt.

Élete túlnyomó részét a sport töltötte ki, az itt leírtak csak a lényegre szorítkoznak. Munkássága, melyet részben kiterjedt levelezése útján fejtett ki, a sport Kazinczy Ferencévé avatja.

1932. szeptember 17-én egy nekrológot közölt az Ipolyságon megjelenõ A Hét címû társadalmi és kulturális hetilap. A gyászhír szövege így kezdõdött: „Pénteken délután szomorú hír futotta be a város utcáit. Az emberek megilletõdött szívvel vették tudomásul, hogy berneczei Szokolyi Alajos földbirtokos, a régi Hontvármegyének nyugalmazott fõlevéltárnoka, a vármegye egyik legnépszerûbb és közszeretetben álló embere, szeptember hó 9-én pénteken délután agyvérzés következtében hirtelen meghalt. A gyászhír megdöbbenést keltett nemcsak Ipolyságon, hanem az egész volt Hontvármegyében, és mindenki szívbõl jövõ részvéttel gondolt arra, akit a halál magával ragadott.

A temetés vasárnap volt Berneczebarátiban.

Ipolyság majdnem minden számottevõ embere, az intelligencia, de az iparosság és a gazdaosztály képviselõi is nagy számban mentek el Berneczebarátiba, hogy megadják a végsõ tisztességet annak, aki egész életén át csak a közjóért dolgozott, és rokonszenves, megnyerõ modorával mindenkinek a szeretetét megnyerte.”

A felújított Szokolyi-kastély falán emléktábla õrzi az egykori híres lakó nevét. 

 

Papp László Budapest-Sportdíjat vett át dr. Kamuti Jenő, dr. Kiss István és Bóbis Ildikó

Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából  átadták a fővárosi elismerő címeket.Tarlós István főpolgármester és Szalay-Bobrovniczky Alexandra ...

Papp László Budapest-Sportdíjat vett át dr. Kamuti Jenő, dr. Kiss István és Bóbis Ildikó

Az olimpiai közvetítések történetéről nyílt kiállítás Madridban

Olimpiai játékok a képernyő mögött címmel nyílt kiállítás Madridban az ötkarikás közvetítésekért felelős Olympic Broadcasting Services (OBS) és az Oly...

Az olimpiai közvetítések történetéről nyílt kiállítás Madridban

„Az MTK a magyar és az egyetemes sport, az olimpiai mozgalom meghatározó pillére!”

1888. november 16-án alapították a Magyar Testgyakorlók Körét. A 130. születésnap alkalmából Deutsch Tamás elnök vezetésével ünnepélyes gálát és fogad...

„Az MTK a magyar és az egyetemes sport, az olimpiai mozgalom meghatározó pillére!”

1984 után ismét emlékezetes sporteseményre készül Szarajevó

Csapatvezetői szemináriumot rendeztek Szarajevóban, a jövő februári téli Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) helyszínén. A résztvevő nemzetek k...

1984 után ismét emlékezetes sporteseményre készül Szarajevó

Megjelent a BOM és a MOB közös tanulmányi pályázatának kiírása

A „BOM a Magyar Sportért" Közhasznú Alapítvány a kiemelkedő sporttevékenységet folytató diákok részére, tanulmányaik eredményességének elősegítése cél...

Megjelent a BOM és a MOB közös tanulmányi pályázatának kiírása

A birkózás került a 2019-es nyári EYOF programjába

A 15. Nyári Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak jövőre Baku lesz a házigazdája. A fesztivál programja most vált teljessé.  Már korábban ismert volt, hogy 9...

A birkózás került a 2019-es nyári EYOF programjába

Az olasz kormány kiáll a 2026-os téli olimpiai pályázat mellett

Az olasz kormány korábbi álláspontjával ellentétben Matteo Salvini belügyminiszter egy interjúban arról beszélt, hogy amennyiben a 2026-os téli olimpi...

Az olasz kormány kiáll a 2026-os téli olimpiai pályázat mellett

Az öttusázó Török Ferencet beválasztották a Hírességek Csarnokába

Az egyéniben és csapatban is olimpiai bajnok dr. Török Ferencet beválasztották az öttusázó nemzetközi Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagjai köz...

Az öttusázó Török Ferencet beválasztották a Hírességek Csarnokába

Késely Ajna Európa 2. legjobb ifjúsági sportolója!

Rangos elismerést kapott Késely Ajna (a képen jobbról a 3.) az Európai Olimpiai Bizottság (EOC) 47. közgyűlését követő gálán, a spanyolországi Marbell...

Késely Ajna Európa 2. legjobb ifjúsági sportolója!

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


177 151 174



Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Gyémánt fokozatú támogatók

Arany fokozatú támogatók

  

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Facebook
Rss
YouTube