Erőss Zsolt nyomában – van jövője a magyar hegymászásnak

Erőss Zsolt nyomában – van jövője a magyar hegymászásnak

2014. 12. 28.
Megosztás

Sorozatunkban a Magyar Olimpiai Bizottság november végén megjelent kiadványában, a Sport 2014-ben olvasható érdekesebb anyagokat közöljük – a hegymászásban történt eseményeket Vincze Szabolcs, a Magyarok a világ nyolcezresein sajtófőnöke foglalta össze.

A tavalyi, tragikusan végződött tavasz után várható volt, hogy hosszabb-rövidebb szünet áll be az Erőss Zsolt és Kiss Péter halála miatt megdöbbent és megtorpant magyar hegymászásban. A világ legmagasabb hegyeinek ostroma a közeljövőben talán valóban nem lesz olyan sikeres, mint az utóbbi másfél évtizedben, de az élet nem állt meg. A hegycsúcsok mindig újabb és újabb célokkal hívogatják a legbátrabbakat, ez alól a magyar mászók idén sem voltak kivételek.

Az egészen biztos, hogy 2013. május 21-én, mikor Kiss Péter és Erőss Zsolt drámai módon életét veszítette a Himalájában, a 8586 méter magas Kancsendzöngán ereszkedés közben, valami megváltozott a magyar hegymászás életében. Egyrészt a még ma sem múló gyász lengett körbe mindent, másrészt azzal is mindenki tisztában volt, hogy két ilyen hegymászó-egyénisége és -tehetsége egy ideig biztosan nem lesz Magyarországnak. Erőss Zsolt a 2002-es, sikeres Mount Everest-mászása után, Mécs Lászlóval együtt csatlakozott Kollár Lajoshoz, aki életre hívta a Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot, melynek célja az volt, hogy mind a tizennégy, nyolcezer méter feletti hegycsúcs tetején álljon magyar mászó. Ez a sorozat tizenegy év alatt tizenkilenc magyar csúcsmászót és végül nyolc csúcsot adott a magyar hegymászásnak: a Gasherbrum II-t, a Dhaulagirit, a Gasherbrum I-et, a Broad Peaket, a Makalut, a Manaszlut, a Lohtcét és a Kancsendzöngát. Bár nehéz az újrakezdés, de a sikeres program szerencsére nem állt le, holott a tavalyi tragédia után maga a vezető, Kollár Lajos is erősen elgondolkodott azon, hogy lezárja-e a sorozatot vagy sem. „Az azóta eltelt több mint egy év alatt sokan bátorítottak a folytatásra, ami azt is jelenti, hogy sokan értették meg az üzenetünket. Túl a gyászon, számos kegyeleti túrán és rendezvényen, ma már látom a lehetőségét annak, hogy óvatosan ugyan, de újra útjára induljon ez az eredményes expedíciós sorozat” – mondta.

„A Magyarok a világ nyolcezresein eredeti terveiből már csak két nyolcezres hegy, a hírhedt K2 és az Annapurna maradt, amelyekkel már próbálkoztunk, de természetesen továbbra is szeretnénk egy magyart feljuttatni a csúcsaikra. Ennek érdekében viszont felelős és komoly hegymászókra számítok mint új csapattagokra. Van pár fiatal, tehetséges magyar hegymászó is, akikkel tervezni lehet, de továbbra is kis létszámú, négy-öt fős, mégis ütőképes csapatban gondolkodunk.”

„Az újonnan alakuló társaság egyik tagja lenne például az aradi Török Zsolt is, aki az utóbbi években bizonyította a rátermettségét. Tavaly például a Nanga Parbatra jutott fel, idén a mi programunkból is hiányzó Annapurnán próbálkozott. Az új társakkal nem rögtön a magyarok által még meg nem mászott nyolcezresekkel kezdenénk, hanem előtte egy amolyan bemelegítő túra gyanánt, egy még megmászatlan hétezres csúcsára szeretnénk feljutni Pakisztánban, a Karakorum-Himalájában.”

Ha már Török Zsolt: a sikeres 2013-es expedíció után, román társaival idén a 8091 méter magas Annapurna megmászását tűzte ki céljául Nepálban, de a vállalkozást ezúttal nem kísérte szerencse. Szervezési problémák miatt eleve később indultak útnak, majd társai sorra dőltek ki mellőle baleset miatt. Csak szólóban próbálkozhatott volna, de az időjárás is rosszra fordult, így végül, más választása nem lévén, ő is a hegyről való levonulás mellett döntött.

Azonban ez az év sem maradt el magyar siker nélkül a Himalájában, hiszen július 23-án a nagyváradi Varga Csaba és a békéscsabai Suhajda Szilárd jutott fel a világ tizenkettedik legmagasabb pontjára, a 8047 méter magas Broad Peak – eredeti nevén K3 – csúcsára. Egyébként Varga is ért el szép eredményeket a világ legmagasabb hegyei között az utóbbi években, egy esztendővel ezelőtt a 8035 méter magas Gasherbrum II-re sikerült feljutnia egy osztrák hegymászó társaságában.

Az idei év leghangosabb, de eredménytelen expedíciós vállalkozása Klein Dávid újabb kísérlete volt a világ legmagasabb hegyén, a 8850 méteres Csomolungmán. A kísérlet szólhatna akár a kitartásról is, mivel a magyar mászó már nyolcadik alkalommal próbálkozott a heggyel, ám végül ezúttal is sikertelen maradt. Azért nem árt észben tartani, hogy hiába a csúcsdömping, az Everestre oxigénpalack használata nélkül eddig még kétszázan sem jutottak fel, és Klein is így próbálkozott. Végül 8600 méter magasból, a Második Lépcső felett döntött úgy, hogy visszafordul, mert lassúnak ítélte a saját haladását. Közben egy tizenhárom éves kislány is feljutott, aki a hegy legfiatalabb megmászója lett, ez a hír azonban sajnos háttérbe szorult egy igazi dráma mögött. A Mount Everest legfontosabb eseménye ugyanis egy olyan tragédia volt idén, amekkora még sosem fordult elő a hegy történetében. Április 18-án irtózatos erejű lavina söpört végig a hegy déli oldalán, az egyes tábor alatt, amelynek összesen tizenhat halálos áldozata volt, és kilencen megsérültek. Ez még az 1996-os tragédiánál is súlyosabb volt, így nem csoda, ha a serpák egy többnapos tanácskozás után úgy döntöttek, elhagyják az alaptábort, és nem másznak már a szezonban.

„Ahogy figyeltem, a serpák idén közel vitték az útvonalat a Khumbu-jégesés bal oldalához, az ún. popcornmezőhöz, holott az hagyományosan a letörés közepe környékén szokott vezetni – elemezte a tragédia okait Kollár Lajos, aki a helyszínt jól ismeri. – Bal oldalt, a nyugati vállhoz közelebb ugyanis kevesebb a hasadék, így kevesebb munkát is kell végezni. Kevesebb létrát és fix kötelet kell beépíteni, viszont jóval veszélyes terep az, ahol a lavina lejött.”

A beszámolók szerint ráadásul valamiféle csoportosulás is lehetett ott, ami Kollár szerint felelőtlen, mert ilyen veszélyes helyen nem mászik, pláne nem dolgozik senki ennyire közel egymáshoz, pont azért, hogy ha történik valami, legyen idő reagálni. Egy kínai hegymászónőt azonban ez a tragédia sem zavarta, helikopterrel felvitette magát az egyes táborba, így megúszta az út legnehezebb részét, a hírhedt Khumbu-jégesést. Ez a hegy történetében az első helikopteres csúcsmászás, amire ferde szemmel néz a hegymászóvilág – okkal.

Ez is mutatja, hogy a hegymászásnak egyre komolyabbá váló problémákkal kell szembenéznie a jövőben, ami leginkább az Everest körzetében koncentrálódik. A tömeg egyre nagyobb, nem ritkák a kilométeres sorok sem a déli, normál útvonalon, ami a szakma szerint előbb-utóbb tragédiához fog vezetni. Ezt tetézi a serpák hozzáállásának megváltozása, ami egyre gyakoribb, gyakran már a tettlegességig fajuló konfliktusokhoz vezet. Ezeket a gondokat viszont csak a nepáli kormány tudná orvosolni, de jó hír, hogy bár a tavalyi tragikus veszteség pótolhatatlan, a jelek szerint a hegymászás jövőjéből mi, magyarok sem maradunk ki.

(Szerző: Vincze Szabolcs; fotó: Magyarok a világ nyolcezresein, Klein Dávid, Suhajda Szilárd)

A Sport 2014 a Líra könyvesboltjaiban kapható 7940 forintért.