A nyolc év múlva esedékes játékokért már csak a kínai Peking és a kazahsztáni Almati van versenyben, a norvégiai Oslo a társadalmi ellenállásra és a várható magas kiadásokra hivatkozva visszalépett.

Almati szerint ugyanakkor nem törvényszerű, hogy a rendező hosszú távon eladósodjon, és ennek alátámasztására már ki is dolgoztak egy modellt, amelynek értelmében a költségeknek csak harmadát állnák központi forrásból.

„Oroszország a vegyes modellt alkalmazta Szocsi kapcsán, és a bevétel 10 milliárd dollár volt, míg Japánban azzal kalkulálnak, hogy 30 milliárdot profitálhatnak a 2020-as játékokból” – idézi a gamesbids.com Tasztanbekov Jeszentajt, a kazah kulturális és sportminisztérium miniszterhelyettesét.

„Mi szintén vegyes modellt építenénk fel, amiben az állam 33 százalékot vállalna, a többit pedig a befektetőt finanszíroznák. Ebben az esetben semmiféle probléma nem lépne fel a ’22-es téli olimpia kapcsán.”

Kazahsztánban felvetődött az ötlet, hogy a főváros, Asztana is beszállna a rendezésbe, ezt azonban elvetette a Kazah Olimpiai Bizottság.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jövő nyáron dönt arról, hol rendezik meg a 2022-es játékokat.