Egy év múlva kezdődik Pekingben a téli olimpia

Egy év múlva kezdődik Pekingben a téli olimpia

2021. 02. 04.
Megosztás


Egy esztendő múlva kezdődik Pekingben a XXIV. Téli Olimpiai Játékok. Kína fővárosa másodszor adhat otthont ötkarikás eseménynek, a világon elsőként nyári után télinek is. A nyitóünnepségre 2022. február 4-én, a záró ceremóniára február 20-án kerül sor.

Mint a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi szövetségi konzultációin is elhangzott, összesen 2892 sportoló (1576 férfi és 1316 nő) 7 sportág 15 szakágában fog megmérkőzni a 17 versenynap alatt Pekingben. A nyitóünnepségre 2022. február 4-én, a záróra február 20-án kerül sor. Olimpiai faluból a sportágak helyszíneinek megfelelően hármat is kiépítenek; az infrastruktúra kialakítása jó ütemben halad. A játékokon 109 éremosztó ceremóniát rendeznek. A kínai szervezők komoly technikai megoldásokkal várják majd az olimpiai családot (például 5G-vel és felhőalapú technológiával).

A hátralévő egy év egyértelmű üzenete a szervezőbizottság részéről, hogy „Készen állunk!”. A #StrongerTogether kampányra építenek: szolidaritás, fejlődés, remény, optimizmus; mindegy, milyen kemény idők járnak. Remekül zajlik a felkészülés, jó úton halad Peking afelé, hogy elsőként rendezzen nyári és téli olimpiát. 2008-ban már bizonyítottak. Maximálisan kihasználják a már rendelkezésre álló versenyhelyszíneket, miközben nagy gondot fordítanak a fenntarthatóságra. 7 verseny- és egyéb helyszín a 2008-as pekingi játékok „örökséghelyszíne” lesz, pl. az ikonikus Madárfészek; az új versenyhelyszínek terv szerint elkészültek 2020 végére. Fontos a játékok által létrehozott örökség, így az emberek állnak a középpontban. Chongli megyében például embereket emelt ki a szegénységből a játékok által teremtett munkalehetőség.

A NOB több alakalommal is elégedettségét fejezte ki az előkészületekkel kapcsolatban. A kínai külügyminisztérium szóvivője néhány napja jelentette ki, hogy Peking mindenképpen, a koronavírus-járvány ellenére is megrendezi a 2022-es téli olimpiát. Vang Ven-pin úgy fogalmazott, hogy a jövő februári ötkarikás játékokat „a jóváhagyott terveknek megfelelően és teljes egészében” lebonyolítják. A múlt héten Hszi Csin-ping kínai elnök Thomas Bachhal folytatott telefonbeszélgetésben szögezte le: országa a pandémia okozta nehézségek ellenére meg akarja rendezni a 2022-es olimpiát Pekingben.

A Magyar Jégkorong Szövetség képviselői az olimpiai részvételi esélyek ismertetése alkalmával még nyáron elmondták, hogy a magyar női csapat pekingi részvételére látnak nagyobb esélyt, mint a férfiak kvalifikációjára. Matematikailag mindkét csapatnak van esélye a kijutásra. A férfiaknál ez csodaszámba menne, de a nőknél is meglepetés lenne. A férfiaknak a Pekingbe vezető úton már le kellett játszaniuk egy tornát, amelyet Nottinghamben megnyertek a házigazda britek, illetve a románok és az észtek előtt. A részvételről döntő négycsapatos viadalt Rigában rendezik augusztus 26. és 29. között, csak a győztes utazhat az ötkarikás játékokra. A magyarok ellenfele a francia, az olasz és a házigazda lett csapat lesz, amelyből utóbbi kettő az elit-vb mezőnyének tagja. A női nemzeti együttes története során először idén szerepelhet az elit-vb-n, az augusztusról novemberre halasztott csehországi tornán küzdhet meg a hazai csapattal, valamint Norvégiával, és egy selejtezőből érkező riválissal a kvótáért.

A korcsolyaszövetség vezetői egy aranyat, de legalább több érmet is remélnek. Rövid- és nagypályás gyorskorcsolyában, továbbá női egyéni mellett páros műkorcsolyázásban is vár a szövetség kvalifikációt. Short trackben a vegyesváltó jelenti az új versenyszámot, amiben eredményesek lehetünk. Feltörekvő szakág a szinkronkorcsolyázás, amiben jók a magyarok, és hosszabb távon előbb-utóbb az olimpia műsorán is szerepelhet. A legvérmesebb reményei a világ élmezőnyéhez tartozó rövidpályás-gyorskorcsolyázóknak lehetnek. Az előző olimpián először sikerült teljes, tízfős csapattal részt venniük, a cél ennek megismétlése Telegdi Attila ágazati sportigazgató szerint. Ehhez a címvédő férfi, illetve a női váltónak kell megszereznie a nyolc-nyolc kvóta egyikét. Az indulási jogokat két-két ázsiai és európai világkupaverseny összesítése alapján osztják ki, ha a váltó nem jut ki, akkor nemenként csak három egyéni kvóta szerezhető. Ha a címvédő short track váltó megszerzi a kvótát, akkor egy aranyeséllyel is számolhatunk. Újdonság, hogy Pekingben már a vegyesváltó is szerepel az ötkarikás programban, az új számban 12 kvartett indulhat majd. Gyorskorcsolyában legutóbb csak Nagy Konrád képviselte a magyar színeket, ezúttal a hazai szövetség úgy számol, hogy férfi 1000 és 1500 méteren, valamint férfi és női tömegrajtos versenyben lehet magyar induló. Műkorcsolyában szintén növekedhet a magyar indulók száma, a múltkori egyhez képest. Vardanjan Gurgen ágazati sportigazgató szerint "arra, hogy a jövő évi olimpián legyen magyar páros, 90 százalék esély van, ugyanez a női versenyző esetében 50 százalék, míg férfi egyéniben és jégtáncban ez 10-10 százalék". Ha maradnak az eredeti kvalifikációs szabályok, akkor a kvótákat márciusban a stockholmi vb-n, majd ősszel egy kvalifikációs versenyen lehet megszerezni.

A Magyar Curling Szövetség szép magyar eredményekkel büszkélkedhet nemzetközi szinten is, ami optimizmusra adhat okot az olimpiai kvalifikáció tekintetében. Eredményesek a fiatalok is – EYOF-on és az ifjúsági olimpián is –, de a felnőtt vegyespárosoknál két duót is a világelitben jegyeznek. Curlingben az már eldőlt, hogy sem a férfi, sem a női csapat nem jut ki Pekingbe, ugyanakkor az előző játékokon debütált számban, a vegyespárosoknál erre még van esély. A kvótát idén áprilisban a 24 csapatos aberdeeni világbajnokságon lehet megszerezni, ahol a legjobb hétben kell ehhez végezni, illetve decemberben még egy kvalifikációs tornán osztanak ki két indulási jogot. Hogy a 2013-ban és 2015-ben világbajnok Palancsa Dorottya, Kiss Zsolt páros, vagy a 2009-ben vb-ezüstérmes Szekeres Ildikó, Nagy György duó szállhat harcba a sportág első magyar indulási jogáért, az a jövő héten záruló országos bajnokságon dől el.

A snowboardosok Pekingre egy férfi slopestyle-os versenyzővel számolnak. A phjongcshangi olimpián már öt diszciplinában rendeztek versenyeket, és a népszerűséget mutatja, hogy a snowboardhoz volt köthető a legnagyobb nézettség is. A hódeszkások között Fricz Botond lehet az első magyar, aki szerepelhet olimpián, amennyiben sikerrel jár az ugyancsak jövő január 16-án záruló kvalifikációs sorozatban. Az Európa Kupa-győztes versenyző két számban, az úgynevezett Big Airben és slopestyle-ban harcol az indulási jogért. Előbbiben egy hosszabb nekifutó után egy nagyméretű ugratóról elrugaszkodva kell végrehajtani egyetlen ugrást, míg utóbbiban egy akadálypályán kell különféle trükköket bemutatni.

A síszövetség korábban azt mondta, alpesi síben és sífutásban egy-egy férfi és női versenyzőtől, biatlonban két férfi és egy női, síugrásban egy női, míg freestyle-sízésben egy férfiversenyzőtől várják a sikeres olimpiai kvalifikációt. A magyar szövetség tájékoztatása szerint az alpesi szakágban egy-egy férfi és női versenyző indulása vehető biztosra a technikai számokban, ami legfeljebb kettő-kettőre növelhető a kvalifikációs időszakban, amely jövő január 16-án zárul. A válogatott versenyzői közül Tóth Zita az, aki szinte biztosan egyénileg kvalifikációt szerez és nem a nemzet jogán. A szabadstílusú síben egyedül Pap Koppánynak van reális esélye kvótaszerzésre, méghozzá krosszban. Az északi szakágak közül sífutásban már a február végén, március elején esedékes világbajnokságon eldőlhet, hogy Magyarország kvótához jut-e. Kónya Bálint szövetségi kapitány szerint a nemzetközi szövetség által szabott teljesítendő határérték "nem túl acélos", így a férfiaknál nem lehet gond az elérése, már csak azért sem, mert öccse, a Phjongcshangban is szerepelt Kónya Ádám jó eséllyel A-szintet szerez majd a kvalifikációs sorozat végére. A nőknél problémát okozhat a vb-re előírt szint teljesítése, mert a legjobb versenyző, Pónya Sára térdsérülése miatt immár két hónapja nem edz, s várhatóan csak az oberstdorfi vb-n térhet majd vissza. Amennyiben sikerül elérni a nemzeti kvótához szükséges teljesítményt, akkor a 2022. január 16-i ranglistazáráskor derül ki, hogy nemenként kik és hányan indulhatnak a kínai fővárosban. A szakvezető szerint a realitás nemenként egy-egy fő. Síugrásban Vörös Virág próbál kvótát szerezni, ami 1968 óta egyetlen magyarnak sem sikerült. A 21 éves sportoló az előző szezonban több világkupaversenyen is pontszerző volt, amíg nem szenvedett súlyos térdsérülést. A jelenlegi idényben már visszatért, de teljesítménye egyelőre elmarad az egy évvel korábbitól. Amennyiben sikerül visszanyernie formáját is, akkor jó eséllyel bekerülhet a pekingi játékokon induló 40 női síugró közé. Sílövészetben csak a legjobb húsz nemzet szerez kvótát, amire a magyaroknak nincs esélyük. Utána még nemenként 12-12 szabadkártyát adnak ki, illetve a fel nem használt kvótákat osztják újra. Erre pályázik Gyallai Soma, Panyik Dávid és Pónya Sára is, hogy Szocsi után ismét legyen magyar biatlonos az olimpián.

Szánkóban, szkeletonban a magyarok még messze állnak a világelittől. A magas költségek miatt az élvonalhoz képest kevés a csúszásszámuk, és nem mondhatják el, hogy rendszeres indulói a nemzetközi versenyeknek, így az olimpiai kvalifikációra sincs túl sok esélyük.

Az elmúlt 20 évet nézve, 2002-ben, Salt Lake Cityben 25, Torinóban 19, Vancouverben 15, Szocsiban 16, Phjongcshangban 19 fős volt a magyar csapat. Pekingbe az előzőekhez hasonló, 20 fő körüli csapatlétszám lehet realitás; azonban, ha egy jégkorongcsapat is kijutna, akkor rekordot jelentő 45 körüli is lehetne a magyar különítmény.

Eddig 1 arany-, 2 ezüst- és 4 bronzérem a magyar termés a téli játékokon. Szépen teljesítenek a magyar fiatalok, akik rendre érmes helyezéseket hoznak a téli EYOF-okról és ifjúsági olimpiákról, ezek a jövőre nézve bizakodásra adhatnak okot (pl. curling, jégkorong speciális számai, rövidpályás gyorskorcsolya – Szarajevó, Lillehammer/pl. Liu Shaoang 3. helye/, Lausanne).

Kulcsár Krisztián az M1 aktuális csatornának csütörtökön azt mondta, a MOB egyelőre nem készített pontos prognózist a várható létszámmal kapcsolatban, ugyanakkor érzése szerint a három évvel ezelőttivel megegyező számú magyar sportoló kijutására van esély.

„Ez a szám akkor duplázódhat meg, ha valamelyik jégkorong-válogatottunk megszerzi a kvalifikációt. Erre a lányoknak van több esélyük, de mindkét csapatnak drukkolunk" – mondta a MOB elnöke, megemlítve, hogy a magyar válogatottnak legutóbb az 1964-es innsbrucki olimpiára sikerült kijutnia ebben a sportágban.

A MOB első embere kijelentette, folyamatosan kapcsolatban vannak a szervezőbizottsággal és a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, a pekingi felkészülésben minden a tervek szerint halad, nekik egyelőre az a feladatuk, hogy a kvalifikációs erőfeszítésekben segítsék a sportolókat. Kiemelte, vannak olyan sportágak, amelyekben már zajlik a kijutásért folytatott küzdelem, ugyanakkor vannak olyanok is, amelyekben a pandémia miatt van némi csúszás.

„Nem téli ország vagyunk, sok sportág van, ahol az itthoni körülmények az élversenyzőkéhez képest nem adottak" – fejtegette a MOB elnöke. Hozzátette, a Phjongcshangban a magyar sport első téli aranyérmét megszerző rövidpályás gyorskorcsolyázókra nem szeretnének a már meglévőnél is nagyobb terhet rakni, de nagyon örülnének, ha ismét érmet, érmeket tudnának szerezni.

A többi sportággal kapcsolatban elmondta, nagyon bíznak Vörös Virág síugró kijutásában, valamint a curling vegyespáros csapatnak is lehetnek esélyei, ugyanakkor utóbbi sportágban „őrült nehéz" a kvalifikáció. „Azt kívánom, hogy legyen olyan sportágban egy meglepetés kijutónk, ahol utoljára nagyon régen vagy még soha nem szerepeltünk téli olimpián" – jelentette ki Kulcsár Krisztián.

(MOB-MTI; fotó: olympic.org)