Köszöntő

Liu, Lőrincz, Varga, korábban Keserű, Novák, Konrád, Török, Melis, Nagy, Tóth-Harsányi, Detre, Nébald, Steinmetz… Olyan magyar testvérpárok, melyek két tagja is felállhatott az olimpiai dobogóra. A Dunaiék is közéjük tartoznak, hiszen Antal arany- és ezüst, János bronzéremmel gazdagította ötkarikás értéktárunkat. Most Jánost köszönjük – 85 esztendős.

Többször megírtuk már, hogy a vívás a legsikeresebb olimpiai sportágunk. Férfi kardvívóink és párbajtőrözőink gyakorlatilag a kezdetek óta ott vannak a világ élvonalában. Ám nem csak ők termelték ki azt a szekérderéknyi érmet az elmúlt több, mint száz év alatt. Első női olimpiai pontszerzőnk, érmesünk és olimpiai bajnokunk a női tőrvívásból került ki. Hetvenötödik életévét betöltő Szolnoki Mária pedig méltó utóda lett a nagy elődöknek.

Legsikeresebb olimpiai sportágunk a vívás, melyen belül a kardvívás 1908-tól 1964-ig tartó időszakában az egyéni küzdelmekben csak akkor nem magyar állt a dobogó legfelső fokán, amikor az I. világháború egyik vesztes országaként nem indulhattunk. Pézsa Tibor tokiói aranyérme után huszonnyolc évet kellett várni arra, hogy ismét magyar himnusz szóljon az olimpián a férfi kardvívók egyéni küzdelmeinek végén. Akiért pedig szólt: Szabó Bence.

A magyar súlyemelésnek is van mire büszkének lennie a múltban, gondoljunk csak olyan legendákra, mint Földi Imre. A ’80-as években az utolsó (?) nagy generációt a Szanyi Andor, Barsi László, Jacsó József hármas képviselte. Utóbbi pedig egészen az olimpiai ezüstéremig vitte.

Ha van sportág, ami egyszerre nevel kitartásra, fegyelemre és alázatra, akkor az a judo. A sportág Japánban szinte már-már vallás, így nem meglepő, hogy a ’64-es tokiói olimpián debütált és azóta is műsoron van. A hazai judosport is bővelkedik nem kevés szép eredményben, de mindmáig az egyetlen magyar olimpiai bajnoka a tataminak: Kovács Antal.

Vannak olyan kivételes esetek, amikor egyszerre több magyar állhat fel az olimpiai dobogóra ugyan abban a számban. Ez történt 1968-ban Mexikóvárosban is, amikor férfi kalapácsvetésben a legendás Zsivótzky Gyula aranya mellett, egy bronzéremnek is örülhettünk Lovász Lázárnak köszönhetően.

A magyar sportban se szeri, se száma az olyan családoknak, ahol több generációra nyúlik vissza az élsport művelése. De olyan talán kevesebb van, amikor a később civil foglalkozás is összeköti a családtagokat. Abay Péter mindkét kategóriát erősíti.

Mióta világ a világ, mindig voltak, vannak és lesznek olyan emberek, kiknek neve már életükben fogalommá válik. Akik meghatároznak egy korszakot, egy intézményt. A magyar olimpiai mozgalomban is van jó néhány ilyen személyiség. Ám ha az elmúlt negyven évből kellene egyet kiemelni, ő nem is lehetne más, mint Schmitt Pál.

Nem mindennapi életút áll Nemzetünk Sportolója, Rejtő Ildikó mögött. Se szeri se száma éreminek, de ez nem is csoda, hiszen még veterán kategóriában is felállhatott az Eb és vb dobogó legfelső fokára.