1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Olimpikonjaink (kereső)

Olimpiai érmeseink - Magyar Zoltán

Sportág torna
Születési idő 1953-12-13
Születési hely Budapest
Olimpia Helyezés Sportág Versenyszám Egyesület
1972 8 torna összetett csapat FTC
1976 1 torna lólengés FTC
1976 4 torna összetett csapat FTC
1976 5 torna lóugrás FTC
1980 1 torna lólengés FTC
1980 3 torna összetett csapat FTC
1972 12 torna lóugrás
1972 24 torna lólengés
1972 29 torna összetett egyéni
1972 33 torna műszabadgyak.
1972 35 torna nyújtó
1972 47 torna gyűrű
1972 52 torna korlát
1976 9 torna korlát
1976 17 torna nyújtó
1976 17 torna gyűrű
1976 28 torna műszabadgyak.
1980 9 torna összetett egyéni
1980 13 torna műszabadgyak.
1980 14 torna korlát
1980 15 torna lóugrás
1980 17 torna nyújtó
1980 21 torna gyűrű

Dr. Magyar Zoltán,  olimpiai bajnok tornász,  a  hetvenes évek leghíresebb, egyben legnépszerűbb magyar sportolója a lólengés újító világklasszisa. A Magyar-vándor, az orsó és a szökkenő vándor elemeket ő mutatta be először a világon. Montreálban és Moszkvában nyert olimpiai bajnoksága mellett fantasztikus siker-sorozatot ért el. Hivatalos világversenyen lólengésben nem talált legyőzőre. A világ- és Európa-bajnokságokon három-három aranyat érdemelt ki, harmincöt magyar bajnokságot nyert. Vígh László fedezte fel, s vezette a sikerek útján. A Fradi örökös bajnoka. Az öregfiúk tornaversenyeinek rendszeres résztvevője. Pestlőrinci állatorvosi rendelőjében már kevesebbet vállal visszatért a sportéletbe. Megválasztották a torna szövetség alelnökének, majd 2009-ben januárjában a MOB elnökségének is tagja, a Magyar Olimpiai Akadémia alelnöke, a MOB Hagyományőrző Bizottságának vezetője lett.   Aktív tagja a Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriumának.

 

Az aranyérmek története

 

Lipiczky Ágnes írása
 

 

1976. Magyar Zoltán lólengés

 

 

Előre leszögezem kedves olvasó: teljesen öntudatlan állapotban voltam Magyar Zoltán montreali győzelme idején.
Édesanyám talán egyik éjszakai etetésemmel végzett, édesapám talán a kis fekete Szokol rádiónkat (a mai napig nagy becsben tartjuk ezt a sokat megélt masinát), hangolhatta jobb vételre, s míg Vas István Zoltán az éterbe zengte első olimpiai diadalunkat, addig én két hónapos létem minden odaadásával próbáltam átélni a pillanatot. Reményeim szerint nem szenderültem el, sőt, mai sportszeretetemből kiindulva biztosra veszem, hogy Magyar montreali győzelme után nem raktam tele a pelenkát.
Négy esztendővel később már tisztult valamelyest a kép.
A moszkvai diadalt már együtt nézte a család. Míg Gyulai István a televízióban felvezette a döntőt, s anyu az ölében lévő tálcán szertartásosan - mint minden este - megpucolta, s cikkekre vágta az almát, apu visszaidézte azt a montreali éjszakát. Mindent részletesen elmesélt nekünk, hogy Magyar Zoltán már világ- és Európa-bajnokként érkezett Kanadába, hogy tudása megelőzte korát, fantasztikus volt, amit a lovon művelt, s mivel előtte sorra buktak a magyar versenyzők az olimpián, mindenki sikerre éhesen várta tőle az aranyat.
Pedig nem volt könnyű helyzetben.
A fináléban japán riválisa, Kenmocu Eizo ugyanis 9.8 tizeddel foglalhatott helyet a pihenőpadon. De nem csak ő, hanem a szovjet Andrianov és a keletnémet Nikolay is magasra tette azt a bizonyos lécet - olyannyira, hogy egy kicsi rontás is a vesztét okozhatta volna Magyar Zoltánnak. Ám ő ismét csodás gyakorlattal, új elemekkel rukkolt elő: anyagerőben, tartásban és fejben verhetetlennek bizonyult.
Azt már csak később (tornaszakíróként eltöltött éveim során) tudtam meg, hogy Magyar montreali sikere kapcsán az 1932-es Los Angeles-i olimpián két aranyérmet nyerő, Argentínában élt bajnokunk, Pelle István is tollat ragadott. Így kezdte mondandóját:
"Kedves fiam, Zoltán!
Amint elolvasod jelen levél küldőjének aláírását, azonnal ráállsz közös hullámhosszunkra. A kezeimbe került magyar sportsajtó révén értesültem az utóbbi években aratott nagy nemzetközi sikereidről. Montrealban minden, ami az első napokban történt, kísértetiesen emlékeztetett Los Angelesre. A nagy világverseny nyolcadik napján kezdetüket vevő tornászversenyek keretében nekem sikerült az első bajnokságot megnyernem. Mintha ez a siker egy láthatatlan kaput nyitott volna meg. Egymást követték a további győzelmek."
Hogy Magyar Zoltán miként tudta megnyitni azt a láthatatlan kaput Montrealban?
Ma is nehezen talál rá magyarázatot.
"Csak arra emlékszem, hogy hihetetlenül izgultam. Pályafutásom során még sosem éltem át ilyen érzést" - mondja, s elárulja nemcsak világ- és Európa-bajnoki győzelmeit, kivételes, korát jó öt-tíz évvel megelőző tudását és tehetségét, a nagy esélyességet vitte "teherként" magával Kanadába, de a magyar olimpiai csapat addigi rossz szereplése is ránehezedett. Az eredménytelenség, s a letargikus hangulat oldását mindenki tőle várta, hitte, remélte. "Zolikám, ugye te megcsinálod?!" – záporoztak felé lépten-nyomon a számára nem éppen mentő kérések.
S ő - ugye - megcsinálta!
Mint megannyiszor pályafutása során.
Azt mondja, edzője, Vígh Zoltán annyira felkészítette, olyan edzettségi szintre emelte, hogy akár hajnalban riasztva vagy éppen önkívületi állapotban is megnyerte volna az aranyat.
Mesél, s hagyja, hadd ragadják magával az emlékek. Az örömmámor, a dobogó, a Himnusz - újraéli azokat a perceket. Majd a hazatérés, s az a tisztelet, amely körülölelte őt hónapokon, éveken át.
Úgy érzi, ma már minden más. Akkoriban a sport volt az egyik legértékelhetőbb "ágazat" az országban, s bár az "átkos” időszak viszonylag jó periódusát élték, az efféle győzelmek hitet adtak az embereknek: igenis van út és lehetőség a kitörésre.
Akkoriban Magyar Zoltán igazi idolja volt az országnak, tudtak róla a televízió nélküli, kétszáz lelkes falucskában, szerették és becsülték hazánk legeldugottabb pontján is. Róla beszélt a hentes, a zöldséges, a patikus, s generációjából jó néhányan, őszülő halántékkal, sokat látott emberként ma sem restek odamenni és meglapogatni az egykori bajnok hátát.
Azt mondja, a mai fiatalok nemhogy arcról nem ismerik fel, a nevére sem kapják fel a fejüket. Nem bántja, csak kicsit furcsállja, hogy a nagy rendszerváltás nem tudta átmenteni az egykori bajnokokat. Úgy érzi, a nagy szabadság mostanában egészen más "értékeket" közvetít számunkra, s mi, a média képviselői is felelősek vagyunk azért, hogy arcunkba böfögő ”valóságshow-hősöket", valós teljesítmény nélküli nevesincs senkiket sztárolunk, állítunk példának fiataljaink elé.
S mint mondja, örül, hogy ebben a "műsorban" már nem vesz részt.
Míg e cikket írom, a háttérben zümmög a televízió. Egy bugyuta műsor,
bugyuta műsorvezetője, teljesen érdektelen témában, emeltdíjas sms-szavazásra sarkall. Továbblépek egy másik csatornára.
Még idejében.
A képernyőn a montreali vizes-világbajnokság szignálja pereg.
Mellettem tálcára téve néhány mosolygós alma vár arra, hogy cikkekre vágjam. A párom félálomban még az orra alatt elmotyogja: "Ugye, felébresztesz, amikor Cseh Lacika úszik?"
Hát, persze, hogy fel.
Ugye, felébredünk?!

 

 

Gyulai István írása

 

1980 Magyar Zoltán lólengés 

 

Tulajdonképpen nem volt meglepetés, hogy ő győzött. A tornászvilág is és a közönség is megszokhatta már. Hogy miért?  Mert lólengésben 1973 óta minden  egyes világverseny után úgy kezdődött az eredményhirdetés, hogy „aranyérmes  Zoltán Magyar Hungary, Hongrie, Vengrija, Ungarn  vagy Magyarország”.

 

1970. szeptember elsején kerültem a Telesporthoz, de a tornát csak két évvel később, a müncheni olimpián osztották rám. Addig csak a korábbi edzőtáborozások során felszedett ismeretekkel rendelkeztem, ismertem a válogatottakat, Bordán Dezsővel még versenyeztem is együtt egy bécsi főiskolás versenyen. Tőle hallottam először Magyar Zoltánról, aki 1970-ben és ’71-ben is megnyerte a lólengést a szocialista országok Ifjúsági Barátság Versenyén, ami bizvást felért egy ifjúsági világbajnoksággal, a mezőny tudásszintjét tekintve.

 - Iszonyúan tehetséges, már Münchenben is nyerhetne, de sajnos nehezen fegyelmezhető. Kicsit aranyifjú, nem mindig a torna a legfontosabb a számára. Félek, elkallódik!” – mondta Bordán Dezső.

- Mitől olyan jó? - kérdeztem.

         - Olyan hosszú a karja, hogy játszi könnyedséggel tartja magát a ló fölött. Meg olyan elemet tud, aminek más a közelébe sem jön.

 

Hát, így kezdődött. Zoli Münchenben nem tudta megcsinálni  az „olyan elemet”, de egy év múlva már igen.  1973, Grenoble. Mindkettőnk első Európa- bajnoksága. Neki tornászként, nekem tornakommentátorként.

- Mi az a „magyar vándor”? - kérdezem edzőjét, a világhírű szakembert, Vigh Lászlót.

- Nem magyar vándor, hanem Magyar vándor. A Nemzetközi Tornaszövetség  a feltalálóról nevezi el az új elemeket.  Páros körök a ló minden részén, a bőrön, az egyik kápán, a két kápa között, a másik kápán és a ló végén. A legnehezebb benne a két kápa közé való bemerészkedés, amiből általában mindenki leesik, mert beleakad a köröző lába valamelyik kápába. Zoli esetében a kérdés csak annyi, megcsinálja-e vagy nem? Ha igen, csak ő nyerhet.

 

Mindkettőnk első EB-je jól sikerült. Ő megcsinálta, én meg elbírtam magyarázni, hogy mit csinál és az miért nehéz.

 

Egy évvel később Várnában -  mindkettőnk első világbajnokságán - ő megint megcsinálta,  én megint elmagyaráztam. És ez így ment tovább ’75-ben a berni Eb-n, ’76-ban a montreali olimpián, ’77 -ben a vilniusi Eb-n, ’78-ban és 79-ben a strasbourgi, illetve a Fort Worth-i világbajnokságon. ’77-ben, Vilniusban látom, hogy a szólítás előtt Zoli a kommentátor-állásokat kémleli. A mienk a kakasülőn volt, felálltam, lelkesen integettem. Nem reagált, csak a banketten mondta:

- Ha tudom, hogy te közvetítesz, megnyugszom, és az jó.

 Dagadt a májam a büszkeségtől. Jó, hogy a Magyar Televízió főmunkatársa vagyok, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség főtitkárhelyettese, két gyermek boldog apukája, de még Magyar Zoli kabalája is… ez már valami.

 

Moszkvában, 1980. július 25-én, a Kreml harangzúgására és az ünnepélyes fanfárra, öt perccel délután három után vonultak be a lólengés-döntő résztvevői. Azonnal felálltam, integettem, hogy az a bizonyos nyugalom meglegyen. Hogy lássa, rajtam most se múlik.

 

Akkoriban a végső pontszámot a csapatverseny előirt és szabadon választott gyakorlatok összpontszámának a fele, valamint a fináléban elért pontszám adta. Rossz előjel volt, hogy a kötelezők során három tornász is 0.15 századdal magasabb pontszámot kapott. Megunták a Magyar győzelmi sorozatot?  A torna nem mérhető sportág, a pontozás, mint tudjuk, szubjektív. Óvtunk. Elfogadták. Négyen várták a „szabvál”-t 9.9-cel, az orosz Gyityatyin, két NDK-beli,  Nikolay és Brückner -  és Zoli.

 

A szabadon választott gyakorlat remek volt. Két új elem volt benne, az 1 1/4 orsó, a szökkenő vándor, plusz egy szinte arcátlanságszámba menő merészség, hogy a Magyar vándort, amivel a világ többi nagymenője változatlanul még csak kínlódott, a gyakorlat végére tette Vigh László. Amikor másnak már egy normál, páros körzésre  is alig van ereje, Zoli hetykén végigvándorol még a szeren, úgy ráadásként a végén. A pontszám 9.95,  0.25 pont előny a szerenkénti döntőben.

 

Az összetett olimpiai bajnok Alekszander Gyityatyin kezdett - 9.9-cel. Ennyit kapott Nikolay és Brückner is. Donáth rontott. Vajon hogy hat mindez Zolira? A régi képlet megint bevillant: „meg kell csinálni”. Jól. Hibátlanul. Mind a két új elemmel.

 

Magyar Zoltánt 15.20-kor szólították. Egy 100 méteres döntő úgy 10 másodpercig tart, egy 200-as 20 másodpercig. Zolinak 29 másodperce volt.

 

A Montreal óta negyedcsavarral továbbsrófolt orsó kiváló volt és tapsot kapott. A követő kápás munka, a rendkívül magas repülőollók még többet. Aztán jött az új adu, a szökkenő vándor. Egy olyan elem, ami csak egy teljesen újfajta gondolkodásból születhet meg. Ami csak egy olyan „szent őrült” fejéből pattanhat ki, mint Vigh László. Fenn a tornász a két kápán, szemben velünk páros körözik. Aztán, egyszer csak, feldobja magát a légtérbe, fordul 90 fokot, és mintha mi sem történt volna, indítja a Magyar vándort a bőrön. Természetesen lefeszített lábfejjel, vasaltan, szorosan összezárt lábbal.

 

A szökkenő vándorból nagyon könnyű leesni. Kicsit elmegy a váll a ló fölül, megbillen az egyensúly és a bőr helyett a levegőt fogja, illetve fogná a tenyér.  A leesésért fél pont levonás jár, agyő aranyérem, good bye szép búcsú. (Zoli az olimpia előtt bejelentette, az eredménytől függetlenül ez lesz az utolsó versenye.) Zoli előnye negyed pont.  A szökkenő vándorban balkeze, százszor visszanéztük, nem a bőrön, a ló hátán, hanem annak oldalán érkezett. „Hogy miként tudta mégis fenntartani magát, a legapróbb tartáshiba nélkül, életem nagy rejtélye marad” – mondta Vigh László a verseny után.

 

Fő, hogy Zoli tudta. És csak ő tudja, mitől tudta.

Az évtizedes sikersorozattal járó rutin? A montreali arany megvédésének belső parancsa? Akaraterő, fantasztikus reflex?

Valószínűleg mind, legfeljebb én szeretném néha hozzágondolni, hogy mindezen túl talán még annak a sokszor emlegetett kabalának a fontos szerepéről sem lehet megfeledkezni.

 

Magyar Zoltán utolsó, legnagyobb sikere. A maximális tíz pontot kapta. Egyetlenként az egész olimpia szerenkénti döntősei közül. Hogy megérdemelte, senki sem vitatta. Gyönyörű nap, gyönyörű évek voltak. Huszonöt újabb év elteltével is gratulálunk és köszönjük.

 

 



 

 

 

Szerdán 13 érem az EYOF magyar termése

Tizenhárom érmet, közte négy aranyat nyertek a magyarok a győri 14. nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) szerdai versenynapján. Az érmeket...

Szerdán 13 érem az EYOF magyar termése

Magyar éremeső az Aranyparton, zápor kíséretében

Szerda délelőtt az 500m-es elődöntőkkel folytatódtak a kajak-kenu versenyek az EYOF-on. Mind az egyes, a páros és a vegyes számokban is bejutottak a n...

Magyar éremeső az Aranyparton, zápor kíséretében

Három úszóérem szerdán, Nagy Réka ötnél tart

A győri EYOF szerdai versenynapján tovább gyarapodott a magyar úszók éremkollekciója. Nagy Réka ötre növelte gyűjteményét.Nagy Réka - sorrendben ötödi...

Három úszóérem szerdán, Nagy Réka ötnél tart

Cseh László világbajnoki ezüstérmes

Cseh László ezüstérmet szerzett, Kenderesi Tamás pedig a negyedik helyen végzett 200 méter pillangón szerdán a Duna Arénában zajló úszó-világbajnokság...

Cseh László világbajnoki ezüstérmes

Ifi judósaink megint megmutatták magukat Európának

A sikeres kezdést eredményes folytatás követte a győri EYOF tataminján. A judoteremben a szerdai versenynapon egy arany- és két bronzérem született.Sz...

Ifi judósaink megint megmutatták magukat Európának

Apáti Bence taktikai csatában lett ezüstérmes az EYOF-on

Apáti Bence szállította az atléták második érmét a XIV. Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválról. A fiatal középtávfutó kemény taktikai csatában lett ez...

Apáti Bence taktikai csatában lett ezüstérmes az EYOF-on

Az EYOF-nagykövet Karakas Hedvig a Scitec standjára látogatott Győrben

A budapesti világbajnokságra készülő Karakas Hedvig arra is időt szakít a felkészülés finisében, hogy nagykövetként részt vegyen a győri EYOF-on is. M...

Az EYOF-nagykövet Karakas Hedvig a Scitec standjára látogatott Győrben

Elődöntős a férfi vízilabda-válogatott

Bejutott az elődöntőbe a magyar férfi vízilabda-válogatott a hazai rendezésű vizes világbajnokságon, miután a keddi negyeddöntőben 14-5-re legyőzte az...

Elődöntős a férfi vízilabda-válogatott

Az atléta Takács Boglárka ezüstérmes az EYOF-on

Az atléták első érmét a női 100 méteres síkfutás döntőjében elért ezüstérmével Takács Boglárka szállította a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál...

Az atléta Takács Boglárka ezüstérmes az EYOF-on

Sportnaptár

Hírlevél feliratkozás

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


176 151 174



Születésnapok ma

Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Gyémánt fokozatú támogatók

Partnerek

HOMM

Arany fokozatú támogatók

  

 

Facebook
Rss
YouTube