A Magyar Műugró Szakszövetséget (MMSz) Simon Tamás, a szervezet főtitkára, illetve Ligárt Balázs edző, korábbi holland szövetségi kapitány képviselte.

A szövetség emberei elmondták, hogy a sportág jelenleg az újjáépítés fázisában van. Míg korábban hazánk Európa-bajnokkal is rendelkezett műugrásban, napjainkban már az olimpiai kvótaszerzés is komoly kihívásnak számít. A megújulásban fontos szerepe lehet annak, hogy az MMSz a jövőben a Magyar Úszó Szövetség részeként szeretné folytatni munkáját. A felvétel és a strukturális átalakítás jelenleg a jogi átirányítás fázisában van. Az alszövetségi státusz a szervezet hatékonyabb működését, valamint a többi vizes sportággal való együttműködést is segítené.

A szakág egyébként az utóbbi 4 évben komoly fejlődésen ment keresztül mind a létesítményeket, mind az utánpótlás-fejlesztést, mind az edzőképzést tekintve. Az infrastruktúra ékköve természetesen a Duna Aréna, amely a műugró-válogatott elsőszámú sportközpontja. Itt a medence és a torony mellett saját tornateremmel is rendelkeznek a versenyzők. 2020 májusában itt rendezik majd a műugró Európa-bajnokságot is. A Dagály mellett a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda műugró részlegét érdemes kiemelni, illetve azt, hogy Gödön tervezik egy teljesen új létesítmény kialakítását. A műugrómedencék fenntartása mélységük miatt ugyanakkor nagyon költséges, így az 5 vagy 10 méteres tornyok ritkaságnak számítanak hazánkban.

A fiatalok körében jelentősen érezteti hatását a 2017-es budapesti vizes világbajnokság: napjainkban másfélszer több gyerek űzi hazánkban a sportot, mint a vb előtt. Az érme másik oldalán, az edzői vonalon is előrelépés tapasztalható: szeptembertől a Testnevelési Egyetemen, valamint OKJ-s képzés keretei közt is beindul a szakemberképzés. Emellett a szövetség már egy belső bíróképzést is útjára indított.

Ami a közelgő világversenyeket illeti: a tokiói részvételre egyetlen magyar műugrónak, Bóta Botondnak van reális esélye. A kvalifikáció 3 fázisban zajlik: a kvangdzsui világbajnokság első 12 helyezettje kvótát szerez a nemzetének, míg az augusztusi kijevi Európa-bajnokságról az egyéni győztesek nyernek plusz egy indulási jogot országuknak. Az utolsó lépcső Botond fő versenye lesz: a jövő áprilisi tokiói világkupán az egyéni első 18 helyezett kvalifikál az olimpiára. Fontos megemlíteni, hogy nemzetenként egyéniben 2, szinkronban 3 induló vehet részt az ötkarikás játékokon, valamint egy szövetség nem köteles minden kvótáját kihasználni, és egy versenyzőt több számban is indíthat. Ezen tényezők a hátrébb végzőknek is kijutási esélyt biztosíthatnak. Bóta Botond férfi 3 méteren kerülhet be a Tokióba utazó 136 műugró közé.

Szóba került a Scitec-kel való együttműködés lehetősége is.

A Magyar Gyeplabda Szakszövetség aktualitásairól a két alelnök, Ferenczi Ferenc és Zsoldos András beszélt.

Elmondta, hogy a legnagyobb gondot a hazai pálya hiánya jelenti. Tervek már vannak, a kérelmek, engedélyeztetés folyamatban van az építéshez. Infrastruktúra hiányában külföldre tudnak járni edzőtáborozni.

A szövetség apparátus tekintetében nehéz helyzetben van, hiszen legtöbben társadalmi munkában végzik a tevékenységüket.

Az Európa-bajnokságra szeretnének kijutni, a pontszerzés kezdődik, az olimpiai részvétel nem jelent egyelőre realitást.

A sportág fejlődik hazai szinten is, szakmai tervük van.

A műúszók konzultációjának alkalmával bemutatkozott az új elnök, Szabó Árpád, akit Cseh Krisztián is elkísért a MOB székházába.

Az olimpiai esélyekkel kapcsolatban elhangzott, hogy kevés az esély a kijutásra, esetleg párosban lehet sikeres a kvótaszerzés. A kvalifikációs versenyre 2020 áprilisában kerül sor.

A válogatott mellett orosz edző dolgozik, aki új színt hozott a felkészülésbe.

A Duna Aréna jelenti a bázist, ez azonban kevés lehetőséget biztosít, ezért keresik az újabb edzéshelyszíneket; alkalmanként a Hajós-uszodát is igénybe veszik.

Versenyszervezésben sikeresek, hiszen június végén eredményes WCF-nek, Super Final világkupának adott otthont Budapest.

(MOB, fotó: MOB)