A Boston 2024 bizottság most nyilvánosságra hozott terveinek alaptézise, hogy Boston csak akkor pályázik – és csak biztosan nyerő pályázattal –, ha a város meggyőződhet róla, hogy az olimpiarendezés maximálisan Boston és lakosságának érdekeit, az utánpótlás-nevelést, az infrastruktúrafejlesztést, valamint a fenntarthatóságot és a későbbi létesítmény-kihasználtságot szolgálja.

A pályázat alapszellemisége a fenntarthatóság és megközelíthetőségre irányul – a különböző helyszínek közötti legnagyobb távolság 5,4 km lenne, mely jóval kisebb minden eddigi játékokénál.

Egy másik központi ötlet a bostoni Red Sox baseballcsapat arénájának, a Fenway Parknak a használata, még ha a baseball jelenleg nem is szerepel a versenyprogramban.

A nemrég elfogadott Agenda 2020 reformok már a 2020-as ötkarikás játékokra megnyitják az utat több sportág előtt. A baseballhoz szorosan kapcsolódó tervekkel a bostoni pályázati bizottság előregondolkodásáról kíván tanúbizonyságot tenni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előtt.

A pályázati bizottság becslése szerint a rendezés költsége 4,7 milliárd amerikai dollár lenne – mely rendkívül alacsonynak számít, a 2014-es szocsi játékok összköltsége például elérte az 51 milliárd dollárt. Hangsúlyozták továbbá, hogy még ennek az alacsony költségvetésnek az előteremtéséhez sem készülnek közpénzeket bevonni: szponzori bevételekből, közvetítési díjakból és a jegybevételekből fedezni tudnák a kiadásokat. Ahogy azt a dokumentumban ki is emelik, Massachusetts államban található az Egyesült Államok leggazdagabb magánvállalataiból tíz; a velük való szoros együttműködés mellett a pályázók a nemzeti olimpiai bizottsággal karöltve az Amerikában nagy hagyományokkal rendelkező jótékonysági bevételekre is épít.

A számítások szerint 3,4 milliárd kell a szükséges létesítmények, többek között az olimpiai falu, az ideiglenesre tervezett Olimpiai Stadion és a sajtóközpont megépítéséhez.

A költségtervezés során ugyanakkor nem titkoltan úgy kalkuláltak a helyiek, hogy a Bostont és környékét érintő, már elfogadott és részben folyamatban lévő infrastrukturális és tömegközlekedésre vonatkozó, több mint 5,2 milliárd dolláros fejlesztések a terveknek megfelelően lezajlanak majd. A pályázók emellett abban is bíznak, hogy a szövetségi kormányzat a rendkívül szigorúnak ígérkező biztonsági kötelezettségekből szintén kiveszi majd a részét, ahogy a legutóbbi londoni nyári játékokon is a hadsereg nyújtott segítséget.

A lehetséges olimpiarendezés eddig többnyire élvezi a massachusettsi főváros lakosságának támogatását, ám az ellenzők egy kisebb csoportja már megalakította a „No Boston Olympics” mozgalmat. Martin Walsh polgármester ugyanakkor kijelentette, nem fog egy esetleges népszavazás útjába állni, amennyiben a bostoniak így kívánnak dönteni arról, hogy városuk pályázzon-e a 2024-es játékok rendezésére.

A város 2024. július 19. és augusztus 4. között rendezné az olimpiai-, míg augusztus 14. és 25. között a paralimpiai játékokat. A teljes dokumentum elérhető itt.

Az ezidáig hivatalosan bejelentett pályázók mellett (Boston és Róma) Németország Berlint vagy Hamburgot készül indítani a 2024-es játékok rendezési jogáért, de Párizs, Doha, Baku és Dél-Afrika is beszállhat a versenybe. Utóbbi nemcsak egy várossal pályázna, hanem a modernkori olimpiák történetében először az egész országban szétterítené a helyszíneket.

Azzal kapcsolatban, hogy Budapest kész lenne-e otthont adni a világ legnagyobb multisporteseményének 2024-ben, a Magyar Olimpiai Bizottság február 6-i rendkívüli közgyűlésén történhet előrelépés.

(MOB)