A sikersportág konzultációja

Storcz Botond szövetségi kapitány elmondta, az ötkarikás játékokra való felkészülés teljes mértékben zökkenőmentesen alakult. Korábban, a kapitány válogatási elveit néhányan kritikával illették, de a londoni eredmények önmagukért beszélnek.
Tizenhárom versenyző képviselte a magyar kajak-kenu sportot a londoni olimpián, mindannyian érmes vagy pontszerző helyen végeztek. Kiváló teljesítmény.
A 2009-es közgyűlés után felálló kajak-kenu elnökség a pekingi olimpiához képest egyértelműen jobb szereplést várt el a XXX. Nyári Olimpiai Játékokon. Pekingben két arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szerezett a magyar kajak-kenu válogatott, míg Londonban 3 arany-, 2 ezüst- és 1 bronzérmet nyert a csapat. Érdekesség, hogy Pekingben is a kajak-kenu volt a legeredményesebb olimpiai sportág. Londonban 37 olimpiai pontot produkált a magyar kajak-kenu válogatott, ezzel az élen végzett a magyar ötkarikás eredményességi tabella élén megelőzve az úszást és a judót. Válogatottunk a londoni olimpián a nemzetek közötti éremtáblázatban és az olimpiai pontversenyben is első helyen végzett.

Storcz Botond, többek között, kiemelte Kökény Roland teljesítményét, aki 37 évesen lett olimpiai bajnok, míg a kajak-kenusok legfiatalabbja, a 21 éves Dudás Miklós óriási jövő előtt áll.

Ábrahám Attila, a Magyar Kajak-kenu Szövetség főtitkára hozzátette, a válogatott nem az olimpiai faluban lakott, de a kommunikáció ennek ellenére megfelelő volt, a helyszíni igények, az azokból fakadó feladatok sem okoztak gondot.

A kajak-kenu sportág nemzetközi erőviszonyainak alakulásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni az olimpián megszerzett érmek elosztási viszonyát. London ebben a tekintetben egyértelműen az bizonyítja, hogy sportágunkat a világ minden részén képesek nagyon magas szinten űzni, hiszen a 12 versenyszámban megszerezhető 36 érmen 4 kontinens 16 országa osztozott. A kiegyensúlyozott erőtérben a magyar és a német válogatott volt a kivétel, hiszen mindkét nemzet három alkalommal bizonyult a legjobbnak és a két ország együtt a megszerezhető érmek egyharmadát nyerte meg.

Az elmúlt négy esztendő egyébként egyértelműen a sportág nemzetközi erősödését mutatta, hiszen nemcsak, hogy nőtt a világbajnokságokon résztvevő nemzetek száma, hanem egyre több nemzet tudott nemzetközileg is elismerésre méltó eredményt felmutatni. A 2011-es szegedi világbajnokság volt eddig a sportág legtöbb nemzetet felvonultató versenye (88 ország) és - minden bizonnyal a londoni kvótaszerzés miatt- a színvonal is különösen magas volt.

A másik szembetűnő változás a versenyszámokra történő specializáció volt az elmúlt olimpiászban. Igaz, ehhez nagymértékben hozzájárult a 200 méteres versenyszámok olimpiai bevezetése (2009). Így a férfiak esetében a két versenytáv (1000 és 500 méter) közötti átjárhatóság gyakorlatilag megszűnt, a nőknél viszont megmaradt az 500 és a 200 méteres táv vonatkozásában.

A sportág jövőbeli terveivel kapcsolatban elhangzott, hogy a várhatóan 10-15 milliárd forintos közvetlen állami támogatásból mennyiben részesül a szakszövetség. A Magyar Olimpiai Bizottságnak november végéig kell elkészítenie az új sporttámogatási rendszert, amelyet figyelembe vesznek a jövő évi költségvetés tervezésekor. A számos terv között szerepel az utánpótlás nevelés és Bartha Csaba, a MOB sportszakmai főmunkatársának javaslatára, a sporttudományi háttér megteremtése.

A konzultáción Douchev-Janics Natasa ügyére is kitértek a felek. Mint ismeretes, a háromszoros olimpiai bajnok sportolónő átigazolási szándékával kapcsolatos tények megismerése után az MKKSZ elnöksége úgy döntött, hogy Douchev-Janics Natasa csak abban esetben indulhat már jövőre szerb színekben világversenyen, ha felkészülési hozzájárulásként 150 ezer euró megfizetésre kerül érte október 31-ig a szövetség részére. Ezt az összeget az MKKSZ a Kolonics György Alapítványon keresztül utánpótláskorú versenyzők támogatására fordítaná. A fizetési határidő ma lejár. A szerbek néhány napja kijelentették, hogy semmilyen körülmények között sem hajlandóak fizetni, Janics Natasa pedig összepakolt és elköltözött. Szerbiába.

A magyar ökölvívás tradícióihoz képest az érem hiányzott

A hazai ökölvívó szövetség vezetői sportági konzultáción vettek részt a Magyar Olimpiai Bizottság munkatársaival kedden délután, a MOB tanácstermében.

A fókuszban a londoni felkészülés és szereplés mellett az utánpótlás és a jövő tervei, valamint nehézségek is szerepeltek. A megbeszélésen a Magyar Ökölvívó Szakszövetség részéről dr. Csötönyi Sándor elnök mellett Kunya György főtitkár és dr. Kovács László vett részt; a MOB-ot dr. Bartha Csaba sportszakmai főmunkatárs, Tóth József Héraklész programigazgató és Török Olivér sajtófőnök képviselte.

A szövetség vezetői a megbeszélés elején átadták beszámolójukat, mely bemutatja a sportág szereplését a londoni olimpián. A több területre kiterjedő szakmai anyag a nemzetközi kitekintés, a kvalifikáció, a célkitűzések mellett összefoglalja többek közt a felkészítést, az egészségügyi hátteret, a sportág szponzorációját, diplomáciáját, a doppingellenes tevékenységet; az ökölvívás és a MOB kapcsolatát; iránymutatást fogalmaz meg a jövőt érintő kiemelt feladatokat illetően.

Csötönyi Sándor, mint elmondta, részt vett a közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott konzultáción; a sportág szerepel azon kiemeltek között, melyek ígéretek szerint jelentős állami támogatásban fognak részesülni a TAO-sportágak mellett. Az elnök hangsúlyozta, hogy a sportág erőn felül teljesített 2008-óta, ezt a nemzetközi eredményesség is mutatja. Nagy problémát jelentett azonban egy sérülésszéria: a súlycsoportok jelentős részében többhetes kihagyásra kényszerültek betegség, sérülés miatt a válogatott kerettagok. Problémaként emelte ki az edzőtermek állagának romlását is; azonban szorgalmazta a régiók, műhelyek támogatását.

Csötönyi Sándor az olimpiai szerepléssel kapcsolatban örült a pontszerzésnek, bár, mint mondta. „a magyar ökölvívás tradícióihoz képest az érem hiányzott”.

Az elnök köszönetet mondott a NUPI, később NSI által koordinált utánpótlás-programoknak, melyek biztosították a sportág bázisát.

„Nem léteznénk, ha nincs a NUPI – a tehetséggondozást is el tudtuk kezdeni. 10-12 ezer gyerek megy át rajtunk” – mondta a szövetség vezetője, majd hozzátette, hogy nagy feladatot jelent ezeknek a gyerekeknek a megtartása, de az élsport sikeréhez ezen kell dolgozni. „Fontos a tömegesítés, de ehhez feltételekre, azok megvalósulására van szükség. Azokra is áldoznunk kell, akikből nem lesz élsportoló, e téren társadalmi felelősségünk van” – fogalmazott.

Kovács László elmondta, hogy az utánpótlás rendben van, a másod- és első osztály esetében, a sportág megtartó-képességénél látja a problémát, itt van szükség erősítésre. Az olimpiai ciklussal kapcsolatban kiemelte, hogy új, tudományos eszközrendszert alkalmaztak, ami 2009-10-től dinamikus fejlődést hozott az eredmények terén. A működőképes modellt a női szakág és az utánpótlás terén is alkalmazták.

A szövetségi kapitány, mint mondta, Pekinghez képest előrelépést jelentett London, de a saját elvárásoktól elmaradt az olimpiai teljesítmény. Több külső tényező játszott ebben közre, többek közt jelentős számú nemzetközi verseny elmaradása, illetve a sérüléshullám. A kapitány kiemelte az edzőtovábbképzés jelentőségét, az új, nemzetközi edzői licence-rendszer kötelezővé tételét. A szakember beszámolóját azzal zárta, hogy szeptemberben elindult a 2013-as felkészülés, erős fiatalítás indult, néhány kivétellel a súlycsoportok is cserélődnek.

Kunya György az operatív munkák közt a sportágfejlesztési koncepcióról, a 2013-as költségvetés összeállításáról, az ösztöndíjrendszerről, a novemberi sportági utánpótlás-egyeztetésről beszélt.

Tóth József, mint mondta, a Héraklész program értékelésénél hosszabb időtávot, mintegy 6-8 esztendőt vesznek figyelembe, a differenciálódást ez határozhatja meg. A programigazgató beszélt az edzőtovábbképzésről, a regionális bázisokról.

Bartha Csaba összegzésként a régiók fontosságát, az infrastruktúra-, létesítmény-fejlesztést, a prevenció és a sporttudományos háttér fontosságát emelte ki.

Részletek „A Magyar Ökölvívó Szakszövetség szakmai beszámolója a londoni olimpiai szereplésről” című munkából

A magyar ökölvívást Európában az első 8 ország között tartják számon az olimpiai szereplést tekintve, a pontok és a mérkőzésarányok alapján, Londonban 25. az indulók rangsorában, a Pekingben elért 40. helyéhez képest. A pekingi olimpián Szellő Imre 5. helyezésével két olimpiai pontot gyűjtöttünk, a várt olimpiai érem elmaradt. Válogatottunk a 19 éves Harcsa Zoltán (75 kg) két győzelme után hasonló szerepléssel zárt a londoni olimpiai játékokon.

Az eddigi eredmények és felkészülő csapatban lévő lehetőségek alapján, a közgyűlés által elfogadott és az olimpiai felkészítési programban meghatározottak szerint 3-5 versenyző kvalifikálását terveztük, amit 3 fővel teljesítettünk. Az eredményességi célkitűzésben 1 érem és 1 ponthozó hellyel számoltunk, amit Bacskai Balázs kiesése kicsit kétségessé tett. A kvalifikált versenyzők a felkészülés alatt mutatott teljesítménye alapján reménykedtünk a tervek betartásában. Káté Gyula (64 kg) mozgásszervi problémái, valamint Varga Miklós (60 kg) „mattsága” miatt az eredményességi célkitűzésből csak a pontszerzés valósult meg, így a tervezett 4-6 pontból 2 pont realizálódott.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság pozitív döntése után a női ökölvívás hivatalosan is felkerült a londoni játékok programjára három évvel ezelőtt. Az olimpia előtti női világbajnokságon a tét nem kevesebb volt, mint három súlycsoportban az első alkalommal kiharcolni az ötkarikás indulás lehetőségét. A vb-n 70 nemzet 305 versenyzője vett részt, a magyar válogatott a mamutmezőnyben nem tudott újabb londoni repülőjegyet szerezni.

A londoni felkészülés folyamatában 12 versenyző részesült kiemelt orvosi felügyeletben és terhelésdiagnosztikai vizsgálaton. A felkészülést Kovács László szövetségi kapitány irányította. A válogatott mellett a következő szakemberek segítették a felkészülést és a szövetségi kapitány munkáját: Szántó Imre mesteredző, Szuknai Zsuzsanna szakedző (női szakág), Balzsay Károly mesteredző, Turu István, Máté Attila, Bacskai Imre és Konkoly István edző, dr. Jákó Péter keretorvos, dr. Kovács Péter orvos (teljesítménydiagnosztika), Makocsai Sándor masszőr, valamint a felnőtt válogatott „A” keret versenyzőinek klubedzői.

A szövetség a MOB-tól az olimpiai felkészülés alatt minden segítséget megkapott, a ciklus alatti rendszeres olimpiai felkészülési beszámolókban jelzett problémákat a lehetőségeikhez képest a MOB igyekezett megoldani; a londoni tartózkodás alatt a csapat minden kérését kiemelten kezelte és teljesítette.

A szakszövetség fokozta az elmúlt évek tapasztalatai alapján a doppingellenes tevékenység hatékonyságát az olimpiai felkészülési időszakban a sportolók holléti kötelezettségének nyilvántartása és lejelentése és a felvilágosításnak a dopping veszélyességének kihangsúlyozása révén.