Mit takarhat 2 betű és 6 szám?

Szocsi-dopping: Tiszeker Ágnes a sok-sok munkában és tehetségben hisz

2014. 03. 03.
Megosztás

Nincs olyan téli vagy nyári olimpia, mely előtt/alatt/után ne kerülne elő a tiltott teljesítményfokozók használatának kérdése. Szocsiban állítólag teljesítménynövelő nemesgázt szippantottak az orosz sportolók – derült ki a német WDR tévécsatorna információjából. A Nemzetközi Doppingellenes Bizottság, a WADA természetesen nem hagyja szó nélkül a dolgot, mint ahogy Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport ügyvezetője sem, miután megkerestük az ügyben.

A szer egyelőre nem illegális, és a használatát sem lehet egyértelműen kimutatni. A színtelen, szagtalan xenon az ötödik nemesgáz a periódusos rendszerben, használják lámpákhoz, vakukhoz és érzéstelenítéshez, de ennél most sokkal érdekesebb, hogy állítólag alkalmas teljesítményfokozásra is, ugyanis egyes kutatások szerint megnöveli az erythropoietin hormon, ismertebb nevén az EPO mennyiségét a szervezetben – erről itt írtunk bővebben.

- Évek óta használják állítólag az oroszok, hogyhogy csak most lett ebből ügy?

Komoly fogalmi zavarral állunk szemben, első körben ezt kellene tisztázni. Jogilag és orvosilag is meg kell vizsgálni az ügyet – utóbbi értelemben erős fenntartásaim vannak, mégpedig azért, mert tudományosan sehol nem bizonyították a xenon teljesítményfokozó hatását. A xenon egy nemesgáz, amely nem pótolja ugyan az oxigént, de egérkísérletekből úgy látszik, hogy a hypoxia hatására mobilizálni képes a szervezetben egy fehérjét (HIF1Alpha), mely az EPO-szint emeléséért, illetve ezen keresztül a vörösvérsejtek fokozott termelődéséért felelős. Régóta használják a gyógyászatban, ott egyáltalán nem ismeretlen, alkalmazható például érzéstelenítőként és az oxigénhiányban szenvedő gyermekeknél, valamint infarktuson átesetteken. A sportok világában viszont nincs túl sok tapasztalat vele kapcsolatban, nem készültek megalapozott tudományos vizsgálatok. Korábban patkányokon és egereken kísérletezve vizsgálták a hatását, embereken viszont nem. Tudományos bizonyíték egyelőre tehát nincs, csak feltételezzük, hogy segít a xenon a sportolóknak a jobb eredmény elérésében.

- A WADA korábbi elnöke, Richard Pound azt nyilatkozta, hogy szerinte egyértelműen doppingnak számít a xenon. Egyetért vele?

Azzal értek egyet, hogy előbb meg kellene vizsgálni rendesen, a kijelentését ezért túl bátornak tartom. Ahhoz, hogy egy szer felkerüljön a tiltott készítmények listájára, három dologból kettőnek kell megfelelnie: valóban segíti-e a teljesítményfokozást, egészségkárosodást okoz-e, illetve ellenkezik-e a sport szellemiségével. Kevés információ látott napvilágot a xenonról. Amíg vizsgálatok egyértelműen nem mutatják ki, mi történik a használata esetén, addig nem ítélkeznék.

- Közel 2700 doppingellenőrzést végeztek a szocsi téli olimpia alatt, ebből mindössze hat lett pozitív. Valóban ennyire tiszták a sportolók, hogy csak ennyien buktak le?

Pontosítsunk: az első körben végzett vizsgálatok eredményei alapján jött ki ez a szám, illetve ennyit hoztak eddig nyilvánosságra. A szabályok szerint a vizsgálatot követően még nyolc évig tárolni kell a mintákat, szóval, történhetnek még érdekességek, szerintem nem állunk meg hatnál. Biztos vagyok benne, hogy ennél többen éltek tiltott anyagokkal, úgy gondolom, lesz még mit keresni, pláne, hogy a nemzetközi szakirodalom alapján a téli olimpiai sportágak között jó néhány kifejezetten doppingérzékeny is található (sífutás, biatlon, gyorskorcsolya stb.).

- Mit gondol arról, hogy nem lenne ennyi hercehurca, ha inkább legalizálnák az egészet?

Orvosként, szülőként és sportrajongóként egyértelműen azt mondhatom, hogy nem szabad legalizálni. Akadnak olyan szerek, amelyek mellékhatásként betegséget, ne adj’ isten halált okozhatnak, úgyhogy semmiképpen sem engedném.

- Miért van az, hogy a doppinggal felturbózott sportolók általában egy-két lépéssel előrébb tartanak, mint az ellenőrök?

Egyszerűen fogalmazva azért, mert sokkal több pénz van benne, mint az ellenőrzésben. A mintavétel mindenhol egyforma módszerekkel megy, a nagyobb csalások nem ott, hanem a high-tech laborokban történnek, ahol szuperaggyal rendelkező orvosok, fizikusok, kémikusok dolgoznak nagy pénzért, talán ők maguk sem tudják, hogy éppen kinek. És mivel óriási harc megy a fejlesztéseket illetően, nem is nagyon érdekli őket. Mindig előjönnek újabb és újabb „termékekkel”, amit nem lehet időben lekövetni, az ellenőrök kvázi csak sodródnak az árral.

- A szóbeszéd szerint az utolsó „tiszta” olimpia a helsinki volt. Önnek mi az utolsó olyan emléke, amikor „hitt a szemének”?

Szubjektív dolog ez. Az 1960-as római olimpiától kezdve kapott nagy figyelmet a doppingolás kérdése, hiszen ott már bizonyíthatóan jelen volt, sajnálatos módon amfetamin-túladagolás miatt ott egy haláleset is történt – mitől lett volna más az összes többi olimpia? A dopping mindig jelen volt, és várhatóan jelen is lesz, amíg csak az élsport létezik, és az emberi teljesítményt, képességeket megengedett és meg nem engedett eszközökkel egyaránt befolyásolni lehet! Csak sejtéseink vannak – hogy ezekből mit bizonyítottak, már más kérdés. Azokban az emberi történetekben hiszek, melyek mögött sok-sok munka és tehetség van, mert a dopping önmagában, illetve ezek nélkül semmit nem ér. Itt van például Miklós Edit, aki nem akármilyen teljesítményt ért el hetedik helyével Szocsiban, én a hozzá hasonlókban hiszek.

(Forrás: vs.hu)