A világ minden fertályáról sorra érkeztek a küldöttségek Moszkvába, ahol hétfőn választott elnököt az IWF kongresszusa.
Vasárnap délután még messze nem volt teljes a résztvevők listája, de nagyon úgy festett, hogy a szavazásra jogosultak majdhogynem hiánytalanul jelen lesznek az orosz fővárosban, ahol a következő négy esztendőre határozták meg a nemzetközi szövetség vezérkarának összetételét.

A patinás Ukrajna Hotelben zajló összejövetelen a 188 tagországnak nem mindegyike képviseltethette magát, már csak azért sem, mert a teljes jogú tagok száma 147, tehát ennyi sportdiplomata élhetett választójoggal az IWF tisztújító csúcstalálkozóján.

Magyar szempontból korántsem volt mellékes, hogy mi lesz a várható voksolás végeredménye, hiszen a nemzetközi szövetség elnöki tisztét – másfél évtizednyi főtitkári ténykedés után – 2000 óta Aján Tamás tölti be.

A sportdiplomata – aki a magyarok közül egyedüliként elnököl nemzetközi sportszövetséget – elszántan készült az újabb megméretésre, miközben tisztában volt azzal, hogy az eddigi talán legélesebb választási küzdelemnek nézhet elébe. Míg 2005-ben, majd 2009-ben is ellenjelölt nélkül győzött, s maradt közfelkiáltással elnök, ezúttal öt kihívója is akadt.
Jóllehet várhatóak voltak visszalépések, de így is nagy csatának nézett elébe az IWF első embere, akinek újraválasztására azonban minden esélye meg volt.

Dobos Imre az MSSZ elnökének javaslata alapján a többi IWF elnökjelöltségre pályázóhoz hasonlóan a MOB legmagasabb szintű támogatásban részesette Dr. Aján Tamás IWF elnökké választását. A támogató levelet Borkai Zsolt a MOB elnöke és Szabó Bence a MOB főtitkára írta alá, nem csak, mint legmagasabb szintű vezetők, hanem mint olimpiai bajnokok is. (A levél másolatát itt megtekinthetik).

“Izgalmas lesz, nem lehet látni a kimenetelt” – mondta a választás előtt Aján Tamás. A maga mellett szóló érvek között említette, hogy a súlyemelés igen sikeres és elismert sportág. Ezt legutóbb a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, a belga Jacques Rogge a londoni olimpia után írt köszönő levelében erősítette meg, a NOB végrehajtó bizottsága pedig a 25, kötelezően az ötkarikás programban tartandó sportág közé sorolta a súlyemelést.

Aján Tamást a választások előtti napokban fogadta Alekszandr Zsukov miniszterelnök helyettes, az orosz Olimpiai Bizottság elnöke

Hétfőn a 148 szavazatra jogosult tag közül 137 élt választójogával. A hazai súlyemelő szövetség Takács Máriát, a szövetség főtitkárát delegálta az elnökválasztó közgyűlésre azzal a nem titkolt szándékkal, hogy tekintélyével segítse a pozitív döntést. (A főtitkár asszony szinte utolérhetetlen rekordként pályafutása alatt 12 világbajnokságon 33-at megszerzett a lehetséges 36 aranyéremből, s 2006-ban beválogatták a sportág Hallhatatlanok Klubjába.)

A programbeszédek ismertetése után alaposan leegyszerűsödött a helyzet, mivel négyen - az IWF kínai főtitkára, Ma Ven-kuang, a románok olimpiai bajnoka, Nicu Vlad, majd a bolgár Mladen Mutafcsijszki és a román születésű amerikai Dragomir Cioroslan is - visszaléptek az elnökjelöltségtől, így csak Aján Tamás és az európai sportági szövetség elnöke, Antonio Urso maradt versenyben. Kettejük párharcát 80-55-re nyerte a régi-új elnök.

A kongresszus nyitányán, miután felolvasták Vlagyimir Putyin orosz államfő köszöntő levelét, a nemzetközi sportdiplomácia több nagyágyúja is felsorakozott Aján Tamás mellett. Így a magyar IWF-elnök érdemeit méltatta többek között Vu Csing-kuo, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottságának tagja, a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség tajvani első embere, és a kenyaiak élő legendája, az afrikai ország olimpiai bizottságát vezető, kétszeres ötkarikás aranyérmes Kipchoge Keno is.

A választási procedúrát a NOB volt főigazgatója, Francois Carrard vezényelte le, majd ő hirdette ki a végeredményt, Aján Tamás sikerét is.

"Tudtam, hogy a mostani minden korábbinál nehezebb, keményebb választás lesz, és így is történt" - nyilatkozta az MTI-nek Aján Tamás.

Azt, hogy ennyien pályáztak az elnöki posztra, de a többi tisztségre is, az elnök arra vezette vissza, hogy a sportág megerősödött, jó úton jár.

"Természetesen boldoggá tesz, hogy győztem, hogy harmadszor is újraválasztottak, ami visszaigazolta, hogy nem volt hiábavaló az eddigi munka. Nagyon sok elképzelésem van, van mit tennem, most a legfontosabb az egység a szervezeten belül. Az olasz kihívom is biztosított arról, hogy elnöknek tekint és támogatja törekvéseimet." - fejtette ki az elnök.

Aján Tamás mellett újjáválasztották az eddigi főtitkárt, Ma Ven-kuangot is.

A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség 1905-ben alakult, a svájci Lausanne-ban van bejegyezve, de az IWF titkársága 1976 óta folyamatosan a magyar fővárosban működik.

Aján Tamásnak gratulálunk újraválasztásához, és sok sikert kívánunk munkájához.

* * *

Aján Tamás (Szamosújvár, 1939. január 12. –) nemzeti- és nemzetközi sportdiplomata

Erdélyi örmény őseit 1632-ig tudta visszavezetni. A család az erdélyi Szamosújvárról Kolozsvárra költözött, ahol édesapja bankigazgatói állást kapott. A második világháború kezdete után Magyarországra jöttek, majd Ausztriába mentek tovább. A szovjet csapatok fordították vissza őket Budapestre. Gyermek- és ifjú korában több sportot is űzött, egyszerre volt tornász, atléta és úszó. Ötször jelentkezett az orvosi egyetemre, de politikai okok miatt nem vették fel.
Tanulási igényét kielégítendő jelentkezett a Testnevelési Főiskolára (TF), ahova rögtön felvették. Az orvosi egyetem sohasem sikerült, de 1964-ben pszichológiából doktorátusi címet szerzett.
A TF-et befejezve a XVIII. kerületi Tanács oktatási osztályára került előadónak. Rövid időn belül jó kapcsolatokat épített ki, Csanádi Árpád, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára, az Országos Testnevelési és Sport Hivatal (OTSH) elnökhelyettese meghívta a hivatalba dolgozni. A módszertani osztályra 1965. október 15-én került. Szakmai tevékenységének feszültségét szabadidejében zenehallgatás művelésével enyhíti. Anyanyelvén - magyar – kívül angolul és oroszul beszél.

Sportvezetőként

A sporthivatalban eleinte az edzőtáborok módszertani kérdéseit kezelte, majd fokozatosan a nehéz atlétikai (birkózás, ökölvívás, cselgáncs, súlyemelés, vívás) sportágak felé irányították. A súlyemeléshez a kialakult szakmai belháború Orvos András és Veres Győző miatt ideiglenesen került. Ekkor még kinevezéssel történt a vezetőség összetételének meghatározása. 1968 januárjától a Magyar Súlyemelő-szövetség főtitkára lett. Szakmai felkészültségét elismerve a nemzetközi súlyemelő szövetség is bevonta az Európai Súlyemelő-szövetség megalapításába. Sportvezetőként folyamatosan különböző nemzetközi feladatokat vállalt. 1976-ban a megalakult Európai Súlyemelő-szövetség alelnöke lett. A Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) készítette elő az Európai Súlyemelő-szövetség alapszabályát.

Sportdiplomataként a kelet- és nyugat között megtalálta az egyensúlyt. 1976-ban Montréalban négy jelölt közül a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség főtitkárává választották (titkár: Duska Emil), így a sportágat irányító központi iroda Budapestre került. A főtitkári pozíciót 1980-ban Moszkvában további 4 évre megerősítették. 1983-ban az OTSH elnökhelyettese lett, miniszterhelyettesi rangban.

1989-ben megalakult a MOB, ahol főtitkárnak választották, a pozícióból 2005 végén az olimpiai doppingmizéria miatt visszalépett. 2000-től a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (Angol: International Weightlifting Federation [IWF]) elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja, a nyári olimpiai sportágak elnökségének tagja, a WADA, a Nemzetközi dopping Bizottság elnökségének tagja. A Magyar Olimpiai Akadémia elnöke, a jereváni egyetem díszdoktora.

Elismerései

2009-ben 70. születésnapja alkalmából a hazai súlyemelő szövetség Életmű Díj odaítélésével emlékezett meg.

2009-ben kiemelkedően sikeres sportvezetői pályafutásának elismeréseként a köztársasági elnök Sólyom László a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesítette. A kitüntetést az államfő, a miniszterelnök és a házelnöknő jelenlétében vette át a Parlamentben.

2010-ben Vancouverben Jacques Roggetól, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökétől megkapta a legmagasabb olimpiai érdemrendet, amit egyénileg, a nemzetközi sporthoz való személyes hozzájárulásáért érdemelt ki.

2011. Barátságért érdemrend (magas állami orosz kitüntetés), amelyet Dmitrij Medvegyev orosz elnöktől vehetett át.