A 2013-as esztendőre 1 milliárd 322 milliós támogatást kapott az államtól a magyar kajak-kenusport, míg a 2020-ig terjedő időszakban összesen 13 milliárd 400 millió forint lesz az a támogatás, amellyel gazdálkodhat, tervezhet a sportág – jelentette be Simicskó István, az EMMI államtitkára, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség év végi sajtótájékoztatóján, amelyen a sportágfejlesztési programról szóló szerződés is aláírásra került. Az eseményen jelen volt Fábián László, a MOB sportigazgatója is.
Jó felhasználója volt 2013-ban az állami forintoknak a magyar kajak-kenu sport, hiszen az idén 69 arany-, 42 ezüst- és 51 bronzérmet szereztek a válogatott sportolók a világversenyeken, az olimpiai pontok tekintetében pedig 46 pontot gyűjtött a felnőtt gyorsasági csapat, pontosan eggyel többet, mint az úszók.
Ám a „számmisztikának” itt nincs vége, hiszen, mint Baráth Etelétől, a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnökétől megtudtuk az év elején a magyar államtól kapott 1 milliárd forintos rendkívüli támogatással is jól gazdálkodott a sportág, hiszen többek között jutott 19 egyesületi ingatlan felújításra, 531 hajó, 69 motoros és 27 mikrobusz, valamint vonta megvásárlásra. Ezek a beszerzések mind-mind szükségszerű fejlesztései, beruházásai voltak a sportágnak, melyekkel a tagszervezetek eszközállománya gazdagodott.
Az év elején folyósított, de még 2012-re megítélt 1 milliárd forintos rendkívüli támogatás mellett az állam kiemelt sportágfejlesztési programjából 1 milliárd 322 millió forint jut még a kajak-kenu sportnak 2013-ban, amely mint Simicskó István, az EMMI államtitkára mondta, jelzi a sportág megbecsülését.
„Szép tervekkel állt elő a magyar kajak-kenu sport, és mivel a mienk sportbarát kormány, igyekszünk segíteni ezeknek a terveknek a megvalósítását. Fontosnak tartjuk, hogy ez a rendkívül sikeres sportág érezze a megbecsülést a részünkről, amelyet elsősorban anyagiakban és biztatásban tudunk kifejezni” – mondta az államtitkár, aki forintosította is az idei támogatást: 210 milliót kapott a sportág szakmai feladatokra, 986 milliót sportlétesítmény fejlesztésekre, míg 126 milliót a Magyar Olimpiai Bizottságon keresztül az állami edzői programra. Sőt, azt is elárulta: a 2020-ig tartó időszakban összesen 13 milliárd 400 millió forinttal gazdálkodhat majd a sportág.
A sportlétesítmény fejlesztésekkel kapcsolatban Vígh László kormánybiztos elmondta, fontos bázisait újítja meg a sportág, amely továbbfejleszti a Kolonics Györgyről elnevezett Gubacsi-hídi edzőközpontot, a szolnoki és dunavarsányi edzőtábort, folyamatban van a Velencei-tavi központ rekonstrukciója és mindezek mellett megújulhatnak a Dunakanyarban található vízi-létesítmények, Dunakeszi és Gyomaendrőd is.
„Emellett fontosnak tartom kiemelni, hogy az új Nemzeti Olimpiai Központban korszerű tanmedencét kap a sportág, amely fontos bázisa lehet majd a téli felkészüléseknek” – mondta Vígh László, aki kiemelte, hogy a Nemzeti Olimpiai Központban létesítendő orvosi, mérési és diagnosztikai egység is a versenyzők sikeres felkészülését szolgálja majd.
„Jó helyzetben van az újonnan felállt szakmai stáb, hiszen a háttér, a fedezet megvan, bátran lehet tervezni az előttünk álló olimpiai ciklusra” – mondta Csabai Edvin, az októberben kinevezett új szakmai igazgató, aki örömtelinek tartja, hogy mind a versenysport, mind a szabadidősport terén lehetőség nyílik új fejlesztésekre, olyan elemek beillesztésére a felkészülési programba, amelyre korábban nem volt anyagi fedezete a sportágnak.
A sajtótájékoztató végén Simicskó István és Baráth Etele ünnepélyes keretek között aláírta a hosszú távú, 2020-ig érvényes sportágfejlesztési támogatásról szóló megállapodást.