Csütörtökön délelőtt a Farkasréti temetőben a 25 éve elhunyt id. Szívós István kétszeres olimpiai bajnok (1952. Helsinki és 1956. Melbourne) vízilabdázóra emlékezett a MOB Emlék- és Hagyományőrző Bizottság a bajnok sírjánál. Győr Béla, a MOB Emlék és Hagyományőrző Albizottság vezetőjének köszöntője után Sákovicsné Dömölky Lídia vívó olimpiai bajnok, az albizottság tagja emlékezett meg bajnoktársáról, sok régi közös emléket idézve. A család részéről dr. Szívós István az ugyancsak olimpiai bajnok (1976. Montreal) vízilabdázó köszönte meg a megemlékezést. A megemlékezés koszorúinak, virágainak elhelyezése után a Himnusz hangjai szóltak zárásként a bajnok emlékére.
Id. Szívós István Szegeden született 1920. augusztus 20-án. 1931-ben kezdte el az úszást a Szegedi Úszó Egyletben, majd amikor a család 1932-ben felköltözött a fővárosba, rövid ideig a BESZKÁRT kölyökcsapatában volt labdarúgó. Még ugyanebben az évben a Magyar Úszó Egylet (MÚE) sportolója lett. 1935-ben kezdte a vízilabdázást, két évvel később a másodosztályt nyert csapat tagja, ekkor kapott meghívót a válogatottba. 1940-ben lett a Magyar AC igazolt versenyzője. 1942-ben egy évig frontszolgálatos volt, majd 1943-ban megnyerte a magyar vízilabda-bajnokságot.
1945-ben a Budapesti Vasas SC vízilabdacsapatának alapítója volt Jeney Lászlóval, Markovits Kálmánnal és Brandy Jenővel. 1945 és 1946 valamint 1949 és 1958 között játszott a Vasasban. A köztes időszakban a Vörös Lobogó, illetve az MTK játékosa volt. A Vasassal egyszer, 1953-ban nyert magyar bajnokságot.
Pályafutása során három nyári olimpián vett részt. Az 1948-as londoni olimpián ezüstérmet szerzett a válogatottal, az 1952-es helsinki olimpián és a legendás 1956-os melbourne-i olimpián pedig olimpiai aranyérmet szerzett. Emellett Melbourne-ben indult úszásban is. 1947-ben negyedik volt az Eb-n. 1954-ben, a torinói Európa-bajnokságon a győztes vízilabda-csapat tagja volt. Ezen kívül kétszeres magyar bajnok is volt folyamúszásban. Hatvannégy alkalommal szerepelt a vízilabda-válogatottban. Technikás játékosnak számított, aki pontos dobásai mellett játékának szépségével is feltűnt.
1957-ben kezdte edzői pályafutását korábbi klubjánál, a Vasasnál, majd 1959-ben a MAFC edzője lett. 1962-ben edzői, majd szakedzői diplomát szerzett. 1964 és 1966 között az egyiptomi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, majd 1967-ben az újonnan alakult Orvosegyetem SC (OSC) vezetőedzője lett, mellyel kétszer nyert magyar bajnokságot és egyszer Magyar Kupát. 1970-től a klub szaktanácsadójaként dolgozott. Edzői munkája mellett játékvezetőként is dolgozott.
Sógora, Győrfi Endre szintén vízilabdázó volt. Fia, ifj. dr. Szívós István is vízilabdázott, az 1976-os montreali olimpián győztes válogatott tagja, majd a Ferencvárosi TC elnöke volt. Unokája, Szivós Márton világbajnok, olimpiai 5. helyezett vízilabdázó, jelenleg is a magyar válogatott tagja.
Budapesten, 1992. június 22-én hunyt el. 2012-ben, Szigligeten a kikötőt róla nevezték el. A móló bejáratánál bronz dombormű őrzi emlékét.
(MOB-MOA/Győr Béla; fotó: Domby Iván)