Budapesten ebből az alkalomból reggel három evezősnyolcas vonult fel a Duna Országház előtti szakaszán – egyetemistákkal, olimpikonokkal –, majd 2024 méteres futás következett, melyen nagykövetségek munkatársai, sportszövetségek képviselői, egyetemisták vettek részt a Francia Intézet elől rajtolva a budai felső rakparton. A mezőnyben ott volt két olimpiai bajnok kajakozó: Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és Szabó Gabriella, a MOB munkatársa, illetve dr. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora is.

A stafétába 128 ország nagykövetsége és több száz sportoló kapcsolódott, kapcsolódik be a nap során. A szervezők szándéka szerint ezzel kezdődött meg a „végső visszaszámlálás" az ötkarikás játékokra. A staféta Óceániából indulva egy nap alatt körbejárja a világot, Magyarország virtuálisan Litvániát váltotta 9 órakor, majd 10-kor Málta következett a sorban.

Terre de Jeux 2024 – Játékok Földje 2024 a párizsi olimpiához kapcsolódó cím, amelynek célja, hogy a sportot mindannyiunk mindennapi életének a középpontjába helyezze, az oktatás, az egészség és a befogadás érdekében.

Az esemény apropóján a Francia Intézetben tartott sajtótájékoztatón Julie Thisse, a budapesti francia nagykövetség első titkára arról beszélt, hogy a sportdiplomácia Franciaország számára kiemelten fontos, „különösen most, hogy közeledik a párizsi olimpia". Hozzátette: a jövő évi olimpián és paralimpián 13 millió helyszíni szurkolóra számítanak, és úgy kalkulálnak, hogy négymilliárd tévénéző követi majd az eseményeket. „Az olimpia nemcsak sport-, hanem kulturális esemény is lesz, elég csak arra gondolni, hogy a megnyitóra nem stadionban, hanem a Szajnán kerül majd sor. Ezzel az a cél, hogy közelebb hozzuk a sportot az emberekhez" – folytatta.

Gyulay Zsolt kiemelte, nagyon komolyan veszik a felkészülést és az olimpia jelentette kihívást. „Nagy örömmel tölt el, hogy száz év elteltével ismét Párizsban lesz az olimpia, és örülünk annak is, hogy visszatér Európába, ez számunkra nagyon fontos" – mondta a MOB-elnök, majd megemlítette, hogy delegációval már többször jártak Párizsban és tapasztalataik szerint jól haladnak az előkészületek. Hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha legalább akkora lenne a magyar csapat a párizsi olimpián, mint az előzőn volt. Emlékeztetett rá, hogy a MOB feladata olyan támogató környezetet teremteni, melyben a sportolóknak csak a felkészülésre és a jó szereplésre kell figyelniük.

A sajtóeseményen – melyen öt versenyző, Gulyás Michelle öttusázó, Kapás Boglárka és Telegdy Ádám úszó, Venyercsán Bence gyalogló és Leimeter Dóra vízilabdázó beszélt a kvótaszerzési lehetőségekről, esélyekről – együttműködési szerződést írt alá a Magyar Evezős Szövetség és az ELTE, a megállapodást Borhy László és Cseh Ottó, a MESZ elnöke, a MOB tagja szentesítette. Az ELTE rektora elmondta, hogy az egyetem új profilt épít fel a vízisportok területén, ebben segít az evezős szövetség eszközök, létesítmények biztosításával.

A rendezvényen részt vett Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára,a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának elnöke és dr. Kamuti Jenő, a Nemzetközi és a Magyar Fair Play Bizottság első embere is.

Sűrű volt a délelőtt Gyulay Zsolt számára, hiszen a napot reggel az M4 Sport sporthíradójának stúdiójában kezdte. Hangsúlyozta: ilyenkor már az ötkarikás játékok járnak a sportolók fejében, ugyanakkor nehéz az oda vezető út is. „Mi már párizsi lázban égünk" – jelentette ki. Elárulta, hogy már készítik elő a szállásokat és az utazásról is gondoskodnak.

Az év nagy próbatételei között említette a nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált (EYOF) Mariborban, valamint az Európa Játékokat, amelynek Krakkó és további tízenkét város ad otthont. Utóbbin várakozásai szerint valószínűleg nagyobb csapat vesz majd részt, mint magán az ötkarikás játékokon. Az Európa Játékokat az idei év legfontosabb eseményének nevezte, amely felmérő lesz az olimpia előtt.

Kiemelte, hogy a küldöttség létszáma nagyban függ a csapatsportágaktól. „Bízunk benne, hogy a férfi kézilabdacsapatnak van esélye és nagyon szurkolunk természetesen a két vízilabda-válogatottnak is, és kézilabdában a lányok sem mondtak le az olimpiai szereplésről. Ez nagyban meg fogja határozni, hogy hányan tudunk kimenni" – fogalmazott. „Nagyon bízom benne, hogy a négy csapatból három legalább ki fog jutni az olimpiára, akkor már kvótaszámban jók vagyunk. Alapvetően egy olimpia hangulatát nagyban meghatározza, hogy szurkolhatunk-e magyar csapatnak."

Kifejtette, hogy erre az évre sűrűsödik a kvalifikációs időszak, már az áprilisi úszó országos bajnokságon lehet például kvótákat szerezni, nyáron pedig „igazi nagyüzem" lesz: kiemelte az atlétikai világbajnokságot, a kajak-kenu világbajnokságot és az öttusa-világkupát. Mint mondta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy támogató közeget építsenek fel a sportolóknak.

Gyulay Zsolt kitért rá, hogy májusban európai olimpiai konferencia lesz. „A hangulat a háború miatt forrong" – mondta, megemlítve, az elmúlt két hónapban Thomas Bach elnök kezdeményezésére sor került egy online egyeztetésre a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal. „A nemzeti olimpiai bizottságok beleegyeztek abba, hogy valamilyen szinten visszaengedik az orosz és belorusz sportolókat semleges zászló alatt. „Elmondta, azóta 31 ország petíciót fogalmazott meg, a lengyelek és az ukránok pedig erre az esetre bojkottot helyeztek kilátásba.

„Nem gondoltam volna, hogy az 1984-es Los Angeles-i bojkott után még arról beszélünk, hogy ilyen veszély fenyegeti az olimpiai mozgalmat. Egy biztos: a magyar csapat ott lesz minden körülmények között, hiszen a mi közgyűlésünk határozott az olimpiai részvételről. Mi magyarok az olimpiát a béke utolsó szigetének tekintjük, nem hiszem, hogy bele kell keverni a politikát" – fogalmazott. Hozzáfűzte: „bizonyos feltételek mellett" van létjogosultsága az orosz és fehérorosz sportolók visszatérésének az Olimpiai Charta szellemiségében.

Kitért rá, hogy borsos áron is kapósak a belépők az olimpiára, amelyet 12 év után lát újra vendégül egy európai ország, ráadásul 100 év elteltével Párizs.

A párizsi játékokra 2024. július 26. és augusztus 11., a paralimpiára pedig augusztus 28. és szeptember 8. között kerül sor.

A francia az olimpiai és paralimpiai játékok egyik hivatalos nyelve egészen azóta, hogy Pierre de Coubertin 1894-ben megalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. Minden bejelentés francia és angol nyelven történik. A francia a sport nyelve az angol mellett, mivel az angolszászoktól származik számos sportág. A francia és az angol szövegek közötti eltérés esetén azonban a francia szöveg a mérvadó.

(MTI, MOB-Média)