Az olimpiák történetében mindmáig Magyarország a legsikeresebb labdarúgónemzet (a férfiak tekintetében). Nem csoda hát, hogy külföldön is kelendőek voltak a magyar labdazsonglőrök. Közülük is az első, aki hivatalosan szerződhetett „Nyugatra”, Bálint László volt. Őt köszöntjük.
Bálint László 1948. február 1-jén született Budapesten. Tíz éves volt, amikor édesapja elvitte az FTC labdarúgó-toborzójára, a sportágválasztásnál valószínűleg az is közrejátszott, hogy a családfő maga is szívesen rúgta a bőrt. Akkoriban hiába volt jó az utánpótlásképzés a Fradiban, szinte csak „kihalásos” alapon lehetett a nagyok közé bekerülni. Bálint Lászlónak is várnia kellett, 1967 végén lett a felnőtt keret tagja, majd 1968-ban az akkori vezetőedző, Lakat Károly kivitte a csapat közép-amerikai túrájára, ahol Páncsics Miklós sérülése miatt végül nem csak a „bőröndöket cipelte”. Szorgalmával, alázatával és nem utolsó sorban játékával csakhamar kivívta az idősebb játékosok elismerését és elfogadását is, köztük olyan legendákét, mint Szűcs Lajos, vagy Albert Flórián. Utóbbi Bálint első, a felnőtt csapatban lőtt gólja után mondta neki „Megérkeztél közénk!”. Ez a mondat nagy hatással volt Báróra – ahogy sportberkekben hívták Bálint Lászlót –, ennek hatására döntötte el, ha meghatározó labdarúgó válik belőle, ő is biztatni fogja a fiatalokat.
München, 1972. szeptember 11. Az ezüstérmes magyar labdarúgócsapat a győzelmi emelvényen a müncheni olimpia eredményhirdetésén. (b-j) Géczi István, Szűcs Lajos, Dunai Antal, Váradi Béla, Kozma Mihály, Bálint László, Kű Lajos, Juhász Péter, Dunai Ede, Vépi Péter, Tóth Kálmán, Kocsis Lajos és Páncsics Miklós. A magyar csapat 2:1 arányú vereséget szenvedett a döntőben Lengyelország csapatától.
A nemzeti válogatottba 1972-ben kerül be, és annak egészen 1982-ig tagja is maradt. Összesen 76 mérkőzésen lépett pályára a címeres mezben, köztük a müncheni olimpián, ahol a dobogó második fokára állhatott fel. A Fradival kétszer nyert magyar bajnokságot, négyszer Magyar Népköztársasági Kupát, valamint KEK-ezüstérmet; 1972-ben Eb-negyedik lett.
A ’80-as évek elején vetődött fel itthon, hogy megnézzék, mire vinné egy magyar labdarúgó a profik között „Nyugaton”. A választás Bálint Lászlóra esett, aki végül az FC Bruges-höz szerződött, ezzel pedig ő lett az első hazánkfia, aki hivatalosan is légiós lett. Később játszott még a francia Toulouse és Grenoble csapatában is.
Budapest, 1981. május 13. Bálint László (j) és a román Rodion Camataru harca a labdáért a Magyarország-Románia világbajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzésen a Népstadionban 1981. május 13-án. Magyarország győzött 1-0 arányban.
1977-ben diplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd ’88-ban szakedzői képesítést szerzett a TF-n. Civil foglalkozásai mellett a ’80-as évek közepén a Volán SC pálya-, majd vezetőedzője, 1988-tól a magyar válogatott technikai igazgató és egyben szövetségi kapitánya.
Budapest, 1978. augusztus 20. Pusztai László, az MNK bizottság elnöke átadja a győztes csapatnak járó kupát Bálint Lászlónak, a ferencvárosiak csapatkapitányának a Népstadionban. A Ferencváros a döntőben 4:2-re győzött a Pécsi MSC csapatával szemben.
A futball mellett Bálint László másik szenvedélyét a lovak, a lovaglás jelenti; három lova napi elfoglaltságot biztosít számára.
Isten éltesse még sokáig Bálint Lászlót!
(MOB-Média)