A kétszeres olimpiai bajnok Magyar Zoltán és Vigh László, az egykori „kápakirály” sikereinek kovácsa korszakot teremtett a tornasport történetében. A kápás lovon „színre vitt” Magyar-vándor, a szökkenő vándor és az orsó bemutatásával megállíthatatlanul masíroztak előre. Az újító kedvnek meg is volt az eredménye. A Ferencvároshoz mindvégig hűséges tornász 1973-tól 1980-ig, a kicsit későbbre várt visszavonulásáig sorra verte vissza a kihívók rohamait, így a montreali és a moszkvai olimpiai győzelmei mellett 3-3 alkalommal lett világ-, illetve Európa-bajnok, kétszer Világkupa győztes, nem mellesleg a magyar mezőnyből kiemelkedve 20-szoros mesterfokú bajnok a lólengésben.
Szívták egymás vérét
Magyar Zoltánt versenyzőként háromszor választották meg az Év Sportolójának, érdemei elismeréseképpen ma egyike a Nemzet Sportolóinak, ráadásul a Halhatatlanok Klubjába is bekerült.
„Soha nem volt könnyű dolgom a mesteremmel, de az igazat megvallva neki sem énvelem. Szívtuk egymás vérét, hol veszekedtünk, hol meg dacoltunk, a pengeváltásaink sok energiát emésztettek fel. Ma már mind a ketten tudjuk, hogy a közös útunkat járva olykor zsákutcákba is be-betévedtünk, ám az eredményeken ez aligha látszott. Úgy gondolom, hogy a magyar férfitornászok között az én éremgyűjteményen számít a legteljesebbnek, hiszen kivétel nélkül mindenféle világversenyen győzni tudtam, és nem is csak egy-egy alkalommal” – nyilatkozta a Magyar Torna Szövetség 2011-ben megválasztott, aztán pedig a tisztségében kétszer is megerősített elnöke az SzPress Hírszolgálatnak.
Kényszerítették a győzelemre
Negyven éve történt, hogy Magyar Zoltán sérültet jelentett a szövetség vezetőinek és a válogatott vezetőedzőjének. Hiába érvelt és hivatkozott a sportorvosok véleményére, kötelezték arra, hogy részt vegyen az 1977-es vilniusi Európa-bajnokságon.
„Ádáz és elmérgesedő vita alakult ki, még eltiltással is fenyegettek, aztán a rajthoz közeledve inkább már kérleltek. Kellett egy tornász, aki érmet tud elhozni az Európa-bajnokságról. Akkoriban, hátam mögött a montreali olimpiával, már hozzá voltam szokva a magabiztos győzelmekhez, ezért se akartam belemenni a kötéltáncba. Felkészületlenül és bizonytalanul, inkább csak rutinból valahogy kiszenvedtem a harmadik az EB-győzelmemet, és mit tesz Isten, máris újra „Zolikám” lettem.”
A moszkvai olimpia után meg arra akarták rávenni, hogy toldja meg legalább három évvel a tornászpályafutását, mert 1983-ban Budapest adhat otthont a világbajnokságnak.
„Hallani se akartam erről az ötletről, egyszer és mindenkorra elegem lett a versenyzésből és a felkészülés lemondásokkal járó időszakából. Az összes „bejáratott” tenyérvédőmet gyorsan kettévágtam, nehogy később meggondoljam magamat. Nekirugaszkodtam az Állatorvostudományi Egyetemen a tanulmányaimnak, a kezdet még a torna nélkül is embert próbáló feladatnak számított.”
Kölcsönt adott, hogy Berki kvótát szerezhessen
„ Összevisszaság uralkodott a szövetségben, de valójában az egész sportágban is, amikor 2011-ben megválasztottak a MATSZ elnökének – folytatta témát és korszakot váltva a kétszeres olimpiai bajnok sportvezető. – Kiszámíthatatlanul kormányzó, kalandornak is nevezett elődömet nyolc hónapig tartó ámokfutása után sikerült távozásra bírni. Szerencsémnek mondhatom, hogy a válságosra fordult helyzetben két üzletember 40 milliós felajánlással átsegítette a sportágat története talán legsúlyosabb pénzügyi válságán. Előtte üres volt a kassza, a megtakarított pénzemből 8 milliót nekem is kölcsön kellett adnom, máskülönben nem utazhattunk volna el a tokiói olimpiai kvalifikációs VB-re. Talán nem mellékes, hogy a londoni aranyérmes Berki Krisztián ezen a versenyen szerezte meg az olimpiai szerepléshez szükséges kvótát.”
Amióta a torna bekerült a 16 kiemelten támogatott sportág közé, Magyar Zoltánnak és a csapatának az újjáépítés volt a legsürgetőbb feladata. Többek között 12 kisebb-nagyobb bezárt tornacsarnok hiányát igyekeztek pótolni, jelenleg pedig 70, a felkészítésben fontos feladatot ellátó edzőt foglalkoztatnak. Az elnök úgy gondolja, hogy különféle tisztségeiben tett már, illetve adott vissza annyit a sportágának, hogy 2020-ban, a tokiói olimpia után átadhatja a helyét egy új elnöknek. „Tisztában vagyok azzal, hogy a mai 18-20 évessekkel sokkal könnyebben tud majd szót érteni egy nálam jóval fiatalabb vezető, és ezt az őrségváltást nyugodt szívvel támogatni is fogom.” - hangsúlyozta a 64 éves Magyar Zoltán.
(SzPress Hírszolgálat/Szalay Péter)