Az eseményen jelen voltak olimpiai bajnokok, sportvezetők, politikusok és diplomaták is; többek közt Magyar Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, Ilian Mor izraeli nagykövet, dr. Aján Tamás, a MOB elnökségének tagja, a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség elnöke, továbbá Gedó György, Kovács István és Kökény Roland olimpiai bajnokok, valamint Sinka László Százhalombatta alpolgármestere, a kézilabda szövetség korábbi elnöke, illetve Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP) VII. kerületi polgármester.

A megemlékezés egy perces néma megemlékezéssel kezdődött, majd Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász, a MOB alelnöke köszöntötte a jelenlévőket.

'Nem is olyan régen ért véget a magyar szempontból rendkívül sikeres XXX. Nyári Olimpia, Londonban. Negyven éve viszont, 1972. augusztus 26-án kezdődtek a jubileumi, XX. Nyári Olimpiai Játékok, Münchenben. A derűs és vidám hangulatú megnyitó ünnepség után a béke és a barátság szellemében folytak a versenyek. A nácizmus borzalmait elfejtették, egy új, megváltozott Németország fogadta a világ legjobb sportolóit. A legtöbb ország, összesen 121 nemzet indította versenyzőit, a résztvevők száma első alkalommal lépte túl a hétezret, és folytatódott a nők egyenjogúsítása. Már 22 sportág 195 számában avattak bajnokot. Magyarországot 232 olimpikon képviselte. 35 éremmel lettünk gazdagabbak, köztük 6 aranyéremmel.
Hegedűs Csaba megszerezte a 100-dik aranyat, a pályafutása során rekordként négy olimpián részt vett Gedó György pedig folytatta a magyar ökölvívás Rómában megszakadt sorozatát. Nemzetünk az előkelő 5. helyen végzett az éremtáblázaton.

De sajnos nemcsak emiatt maradt emlékezetes München. Az olimpia tízedik napján, szeptember 5-ére virradó hajnalra az Olimpiai Faluba behatolt a Fekete Szeptember terrorista csoport. A támadásban két izraeli sportoló esett áldozatául. További kilenc sportolót, szakvezetőt túszként fogva tartottak a terroristák és 200 bebörtönzött palesztin szabadon bocsátását követelték. A versenyeket felfüggesztették, aggodalommal várták a hosszúra nyúlt tárgyalások eredményét. Végül a felek látszólagos megegyezése után a repülőtéren lövöldözés tört ki. További 9 túsz és három terrorista életét vesztette.

Az Olimpiai Stadionban rendezett gyászszertartáson a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke a játékok folytatására szólította fel a versenyzőket. A 72-es olimpiára megrázó túszdrámaként emlékezik a sport világa.

A Münchenben meggyilkolt zsidó sportolóknak is emléket állít a Magyar Zsidó Múzeum. Ezen kívül a kiállításon olyan fantasztikus sportolók sikereit is felidézik, mint Hajós Alfréd, Székely Éva, Keleti Ágnes és Weisz Richárd. Szeretném, ha minél többen jönnének el a kiállítás utolsó napjáig, november 13-ig, csodálják meg olimpikonjaink ereklyéit és adózzanak tisztelettel a zsidó sportolók emléke előtt. Köszönöm!” – mondta Magyar Zoltán.

A köszöntő után sportvezetők, politikusok, olimpiai bajnokok és a megemlékező szervezetek képviselői gyújtottak meg egy-egy gyertyát a meggyilkolt izraeli sportolók emlékére. Az ünnepségen felolvasták Hegedűs Csaba, München olimpiai bajnokának visszaemlékezéseit, majd a mikrofonhoz lépett az ökölvívó bajnok Gedó György, aki a személyesen átélt müncheni események mellett az antiszemitizmusról, a zsidóság történetéről is beszélt.

A megemlékezést Ilian Mor szavai zárták. Az izraeli nagykövet kiemelte az antiszemitizmus és a rasszizmus elleni összefogás, harc fontosságát; mint mondta, 1972. szeptember 5. az egyik legsötétebb napja az olimpiai játékok történetének, a terroristák nemcsak az izraeli sportolókat támadták meg, hanem az olimpiai eszmét is, olyan értékeket, mint a békés versengés, a barátság és a kölcsönös tisztelet.

A diplomata végül felolvasta a 11 izraeli sportoló nevét: David Mark Berger, Ze'ev Friedman, Joseph Gottfreund, Eliezer Halfin, Joseph Romano, André Spitzer, Amitsur Schapira, Kahat Schor, Mark Slavin, Jaakov Springer és Moshe Weinberg.

Megemlékezés a helyszinen

Mint azt a Magyar Távirati Iroda tudósítója, Bálint Marcell jelentette, szerdán Münchenben is megemlékezést tartottak az 1972-es nyári olimpián izraeli sportolók ellen elkövetett túszejtő merénylet áldozatairól.
A központi rendezvényen Horst Seehofer bajor miniszterelnök hangsúlyozta: a negyven éve történt támadás elkövetői az egész demokratikus világra rontottak rá. A müncheni olimpiai faluban koszorút helyezett el többek között Christian Ude müncheni polgármester és Szilvan Salom izraeli miniszterelnök-helyettes.

A Magyar Zsidó Múzeumban (VII. ker. Dohány u. 2, II. emelet) megtekinthető „Egykor nekik szólt a himnusz” című időszaki kiállítás a zsidó olimpikonok életútját dolgozza fel.

Az olimpia, ahol a terror beárnyékolta a sportot

Münchenben negyven éve ezen a napon történt az olimpiai játékok történetének legsúlyosabb katasztrófája. A világ legnagyobb sporteseményének biztosítására azóta rengeteg pénzt költöttek, a valós fenyegetettség ugyanakkor az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint jóval kisebb.

A német hatóságok kudarcot vallottak az 1972-es müncheni olimpián történt véres túszdrámánál - mondta az izraeli állami levéltár vezetője azokra a dokumentumokra hivatkozva, amelyek most kerültek nyilvánosságra. Az akkori Moszad-főnök kritikus jelentése hozzá nem értést és közönyösséget rótt fel akkor a német biztonsági szerveknek.
1972. szeptember 5-én palesztin terroristák a müncheni olimpiai faluban túszul ejtettek tizenegy izraeli sportolót, és a tragikusan végződött szabadító akcióban mindegyik izraeli, öt túszejtő és egy német rendőr meghalt.
Az internetre most föltöltött dokumentumok nagy része olyan titkos irat volt, amely tulajdonképpen csak ötven év múltán lett volna megismerhető a nagyközönség számára. A most közzétettek nem módosítják alapvetően az eddig ismert képet, csak újabb részleteket adnak hozzá.

Ezek közül különösen érdekes lehet Golda Méir akkori miniszterelnök lépéssorozata, hogy gátat vessen a Németországhoz fűződő kapcsolatok romlásának a tragikus események után. Mint a levéltár vezetője kiemelte, Méir igyekezett védelmébe venni Németországot és különösen az akkori német kancellárhoz, Willy Brandthoz fűződő kapcsolatait.

Óriási a biztonsági készültség az olimpiák idején, Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor korábban azt emelte ki az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy nem éri meg a terrorszervezeteknek a világ legnagyobb sporteseményére akciót időzíteni.

(Forrás: MOB / Farkas Dávid - InfoRádió)