A sikátori kultúrházban szép számú érdeklődő előtt zajló egész napos eseményen neves előadók szóltak az olimpiai sportágakról, versenyszámokról - az ókori játékoktól egészen a soron következő helyszínig, Tokióig. A konferencia résztvevőit Kovács Józsefné polgármester köszöntötte.

Dr. Szakály Sándor megnyitója után a hajdan Olümpiában rendezett versenyekről dr. Kertész István ókortörténész, professzor emeritus – az ülés délelőtti elnöke – adott színes tájékoztatást, a legfrissebbeket, a XXI. század olimpiái műsorának alakulását dr. Hencsei Pál professzor, a Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) Tanácsának tagja elemezte. A témakört az ülést menyitó történészprofesszor előadása foglalta keretbe, aki a MOA alelnökeként új gondolatokkal, érdekes megközelítésben vázolta fel az olimpiák programjának jövőképét, a várható további változásokat.

Dr. Szikora Katalin, a Testnevelési Egyetem docense a Pierre de Coubertin által megálmodott művészeti versenyekről beszélt, amelyek 1912 és 1948 között gazdagították az olimpiai programot, s ezáltal számos művészeti alkotással, irodalmi művel az emberiséget.

A konferencia délelőtti vezérfonalához jól illeszkedett Papavasziliu Hrisztosz, jeles testnevelő és kosárlabda-szakedző előadása, aki ott folytatta, ahol Kertész István mondandója zárult, csak ő már az újkori olimpiák történései alapján vette sorra a görögök sikeres sportágait, hangsúlyozva, hogy az elért eredményekhez több magyar szakember közreműködése is hozzájárult.

Horváth Vilmos, a Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület elnöke előadásában az „egyszervolt” olimpiai sportágakról osztott meg rendkívül érdekes információkat a hallgatósággal. A krikett, a kötélhúzás, a lacrosse és mások rövid olimpiai „pályafutásának” méltatása mellett a szóban forgó sportágak történetéből, szabályaiból is ízelítőt kaptak a jelenlévők, sőt kiemelkedő egyéniségeikkel, egykori sztárjaikkal is megismerkedhettek.

A foci vébé-láz jegyében a délután – „kiemelt” sportágként – a labdarúgásé volt. Ehhez Gál Lászónak, a „Halmaysok” alelnökének diasora nyújtott kiinduló alapot, amely sok-sok ismerettel, adatokkal, kitekintésekkel foglalja össze az olimpiai labdarúgótornák történetét, eredményeit, kitérve természetesen a magyar sikerekre is.

Ez utóbbiakból a Győr-Moson-Sopron megyei labdarúgók is kivették részüket, hárman, Orbán Árpád, Palotai Károly és Keglovich László olimpiai bajnokcsapat tagjai lehettek. Róluk és a megyéhez kötődő további olimpikon futballistákról szólt Papp Győzőnek, a „Kisalföld” sportrovata vezetőjének előadása, amelyet rövid ünnepség követett. Ennek keretében a kör elnöke az olimpiai gondolat közvetítésében és terjesztésében kifejtett munkássága elismeréseként, valamint az egyesület céljainak támogatásáért nyújtotta át az előadónak a 2018. évi Zsivótzky Gyula Emlékdíjat, amelyhez az átadásban részt vevő Zsivótzkyné Komka Magdolna, a MOA nevében az ülésen délután elnöklő dr. Hencsei Pál, a megye sportéletének képviseletében pedig Kovács István nyugalmazott megyei sportigazgató gratulált az elsők között.

A délután szép pillanatai közé tartozott dr. Printz János Károlynak, a Zsivótzky Kör elnökének megemlékezése Albert Flóriánról, aki fél évszázaddal ezelőtt, 1968. május 4-én vehette át kimagasló teljesítményéért az előző év végén odaítélt Aranylabdát. Mint ismeretes, a Ferencváros világhírű labdarúgója 1960-ban Rómában bronzérmet szerzett a magyar olimpiai válogatott tagjaként, amelyet csak egy „hajszál” választott el az el/várt döntőbe jutástól és minden bizonnyal az olimpiai dobogó legfelső fokától. Az Aranylabda kapcsán nem maradhatott el a díjazott talán legemlékezetesebb mérkőzésének, az 1966-os angliai világbajnokságon lejátszott magyar-brazil (3:1), felidézése sem.

A konferencia helyi vonatkozásokkal zárult. Kiderült, hogy a Zsivótzky Kör rendezvényein évente közel egy tucat sportág versenyei szerepelnek, s az egyesület tagjai ezúttal is büszkén és örömmel számoltak be azokról a sikerekről, amelyeket az elmúlt időszakban maguk vagy családtagjaik értek el másutt, beleértve világversenyeket is.

A jó hangulatú nap végén a résztvevők azzal a konklúzióval búcsúztak el egymástól, hogy az olimpiák rendezésének általános kérdéseivel foglalkozó tavalyi fórum után a mostani joggal viselheti a II. Sikátori Olimpia Konferencia megnevezést, amelyet egy év múlva remélhetőleg újabb követ.

A konferencia szervezőinek, a Zsivótzky Kör tagjainak különös örömére szolgált Kertész professzor elismerése, amelyet úgy fogalmazott meg, hogy Sikátor az olimpiai eszme ápolásának, az olimpizmusnak sugárútjává vált.

(MOA/PJK, fotó: VD, PKK)