Száznyolc nemzet kilencszáznál is több vívója lép pástra július 13-ától a moszkvai vívó-világbajnokságon. Az orosz fővárosban nagy a tét, a sportolók egy héten keresztül azért küzdebnek a vébén, hogy az érmek mellett kvalifikációt is szerezzenek a riói olimpiára.
Egyéniben 108 nemzet 912 versenyzője nevezett, köztük a magyarok.
A hazai szövetség beszámolója alapján a magyarok szállása az Olimpiai csarnok mellett található, a létesítmény maga az 1980-as olimpiára épülő, 30 ezres betonmonstrum modern mobilletátókkal és külöböző technikai megoldásokkal.
A júniusi, svájci Eb után - amelyen egyik együttes sem tudott az első négy közé kerülni - a hazai szövetség honlapjának helyzetértékelésében az állt: ahhoz, hogy reális cél maradjon a riói kijutás, a világbajnokságon - amely csapatban a többi versenyhez képest kétszeres pontot ad - elődöntősnek kellene lenni ezekben a számokban.
Egy éve, Kazanyban a férfi párbajtőrözők a nyolcadik, a női kardozók pedig a kilencedik helyen végeztek.
Rióban még férfi tőrben rendeznek csapatversenyt, de abban nem realitás a magyar kijutás.
Azokban a szakágakban, amelyekben nem csak egyéniben zajlanak majd küzdelmek a jövő évi olimpián, elsősorban a csapatnak érdemes kvótát szereznie. A kvalifikációs időszak május elején indult és jövő év márciusának végén zárul. A riói mezőnyök döntő részben az április 4-i rangsorok alapján alakulnak ki. Az olimpiára tíz egyéni viadalon - öt világkupán, három Grand Prix-n, továbbá kontinensbajnokságon és világbajnokságon -, valamint hét csapatversenyen - öt vk-n, valamint kontinensbajnokságon és világbajnokságon - lehet pontokat gyűjteni.
A csapatkvalifikáció már csak ezért is fontos, mert ha ez összejönne, az egyéni versenyben is automatikus lenne három-három magyar versenyző indulása.
A montreux-i Eb-n egyébként jól szerepeltek a magyarok: győzött a kardozó Szilágyi Áron, harmadik lett a párbajtőröző Szász Emese és Boczkó Gábor, a tőröző Mohamed Aida, valamint a férfi kardcsapat.
Szásznak és Boczkónak ez a siker akkor lesz igazán fontos, ha a csapatkvóta nem jön össze, Szilágyinak és Mohamednek viszont mindenképpen az, mert ők csak egyéniben harcolhatnak ki olimpiai részvételt. Az éremszerzésen túl is akadt jó egyéni teljesítmény, a tőröző Varga Gabriella és Knapek Edina hetedik, illetve 11., valamint a kardozó Szatmári András 14. helye a pozitívumok közé tartozott. Hasonló eredményekkel a vb-n is elégedettek lehetnének az érintettek.
"A mai állás alapján nyolc-tíz magyar vívó utazhatna Rióba. Célként jelöltük meg egy vagy két csapatunk részvételét. A londoni négy fővel szemben ezt tartjuk reálisnak" - hangsúlyozta a MOB-ban a tavaly novemberi sportági konzultáción Szetey András menedzser.
Világbajnoki aranyérmet legutóbb két éve, Budapesten szereztek a magyarok, akkor a férfi párbajtőrcsapat nyert párbajtőrben. Arra a győzelemre hat évet várt a magyar vívósport, előzőleg ugyanis 2007-ben, Szentpéterváron sikerült aranyat szereznie, igaz, akkor kétszer is: a férfi kardcsapat és a párbajtőröző Kulcsár Krisztián állhatott a dobogó legfelső fokára.
A vb-k 1937-től íródó történetében férfi párbajtőrben Kulcsár Krisztián (2007), női párbajtőrben Nagy Tímea (2006), férfi kardban Nébald György (1990), női tőrben Bóbis Ildikó (1974), férfi tőrben
pedig Fülöp Mihály (1957) a legutóbbi magyar egyéni győztes. Női kardban még nem avattak magyar világbajnokot. Csapatban a férfi párbajtőrözőké a legutóbbi aranyérem 2013-ból. A férfi kardozók 2007-ben, a női párbajtőrözők 2002-ben, a női tőrözők 1987-ben, a férfi tőrözők 1957-ben győztek legutóbb. Női kardban még nem született magyar diadal.
A moszkvai vb hétfőn a férfi és női kardozók selejtezőjével kezdődik, majd keddtől már érmeket is osztanak. Csütörtökig egyéniben, péntektől pedig csapatban hirdetnek győztest.
Július 13.: női és férfi kard egyéni selejtezők.
Női tőr: Jeszenszky Szilvia (Terézváros), Knapek Edina (Honvéd), Mohamed Aida (UTE), Varga Gabriella (Honvéd).
(MOB-MVSZ-MTI, fotó: MOB/Szalmás Péter)