Vízilabdában mi vagyunk a császárok, ezt tudjuk már egy ideje. Olimpiák és Európa-bajnokságok tekintetében a legtöbb aranyéremmel is mi rendelkezünk. Ám talán ennél is érdekesebb, amikor első ízben írták ki a világbajnokságot 1973-ban, majd 1979-ben a világkupát mint versenyt ebben a sportágban, azt is Magyarország nyerte. Utóbbi válogatott tagja volt Hauszler Károly, aki most ünnepli 70. születésnapját.
Hauszler Károly Óbudán nőtt fel. Az uszodába testnevelő tanára viszi le, nem is akárkihez, ugyanis a legendás Széchy Tamás lesz a mestere a KSI-ben. Ám 1965-ben átirányítják a pólósokhoz, ahol csakhamar a kapuban találja magát, sőt, tehetségét bizonyítja, hogy 1971-ben tagja az ifi Európa-bajnok csapatnak

Rijeka, 1979. május 7. A Világkupa-gyõztes magyar csapat a Magyarország-Jugoszlávia vízilabda-mérkõzés után /végeredmény 7:8/.
Az 1976-os játékok után az akkori aranycsapatból néhányan visszamondták a válogatottságot, köztük Cservenyák Tibor is, aki Molnár Endrével olyan párost alkotott a kapuban, hogy ott labda csak szerencsével juthatott át a gólvonalon. Az akkori kapitány, Gyarmati Dezső ezért elkezdte felkutatni a fiatalokat, így került be a válogatottba – a még mindig aktív Molnár mögé – Hauszler Károly, majd utazhatott az 1979-ben első ízben megrendezésre kerülő világkupára, ahol mindig az előző világbajnokság legjobb nyolc csapata verseng egymással a győzelemért.

Moszkva, 1980. július 21. Lemhényi Dezsõ nyugdíjas mesteredzõ, Gyarmati Dezsõ, a magyar vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya és dr. Kárpáti György segédedzõ (b-j) taktikai utasításokat ad Gerendás Györgynek, Csapó Gábornak, ifj. Szívós Istvánnak és Sudár Attilának (a vízben b-j) a Magyarország - Hollandia vízilabda-mérkõzésen a XXII. Nyári Olimpiai Játékokon. A mérkõzés a magyar csapat 5:3-as gyõzelmével ért véget.
Az újonnan életre hívott sorozatot, ahogy 1973-ban az első világbajnokságot is, ismét Belgrádban rendezték. Bár a felkészülés a mieinknek nem ment döccenőmentesen, a vk-n összeszedték magukat, és végül elhódították a győztesnek járó serleget, ami fizikálisan egyébként csak hónapokkal később készült el. Ám hiába volt itt „happy end", magyar pólós mércével mérve a moszkvai olimpia bronzérmére ugyebár „csak a nagymamánk” emlékszik, viszont utána sok-sok évig ez volt olimpián az utolsó érmünk vízipólóban.

Budapest, 1980. április 3. Hauszler Károly vízilabdázó, a XXII. nyári olimpiára készülõ magyar vízilabda-válogatott tagja.
Hauszler Károly az aktív élsportolói élet után sem szakadt el szeretett sportágától, hiszen 1984-ben a TF-en megszerzett edzői oklevelét előbb egykori egyesületénél, Tatabányán, majd Esztergomban kamatoztatta.
Az Isten éltesse sokáig Hauszler Károlyt!