Nagy a valószínűsége annak, hogy a jövő évi női kajakválogatón az 500 méteres egyes döntőben egytől-egyig világbajnok versenyzők sorakoznak majd fel a rajtnál, és olyan csatát vívnak meg, ami a maga nemében vitathatatlanul egyedülálló lesz az egész világon. Ennek a nem túl merész jóslatnak a beigazolódása attól is függ, hogy vállalja – pontosabban újra vállalhatja-e – a megmérettetést három „kajakozó anyuka”: Kovács Katalin (38), Fazekas-Zur Krisztina (34), valamint Dusev-Janics Natasa (32), akik együttesen 57 (!), világbajnokságokon összegyűjtött aranyéremmel büszkélkedhetnek.
Natasa még mindig Mexikóban
Az „Év szövetségi kapitányának” másodszor megválasztott Storcz Botond a Telekom Sporthír Szolgálat munkatársának nyilatkozva nem titkolta, hogy a háromszoros olimpiai bajnok Janics Natasáról jelenleg nem túl sok az információja.
„Csak Natasa győri klubjával, személy szerint pedig Kadler Gusztáv szakosztályvezetővel, a Magyar Kajak-kenu Szövetség általános alelnökével tartom a kapcsolatot, a hónapok óta a családjával Mexikóban tartózkodó versenyző életének alakulásáról amúgy meg a Facebook oldalát látogatva jutok olykor hírekhez. Úgy hallottam, hogy Karácsonyra hazaérkezik, de a tervét megváltoztatva várhatóan csak a jövő év elején kel útra. A győriek szerint újra edzésbe állt, és versenyezni is szeretne. Mint ismeretes, a gerincsérv operációja után nem vállalkozhatott a szokásosan nagy terhelésű edzések elvégzésére, ezért a teljes 2014-es versenyévad kihagyására kényszerült. Abban viszont biztos vagyok, hogy ha újra nagy tervek megvalósítását vette a fejébe, akkor a hazai feltűnése után ismét igazán „Janicsos” jelenséget tapasztalhatunk.”
Meg nem erősített hírek szerint, az athéni és a pekingi olimpián aranyérmet szerzett sportolónő – aki 2011 szeptemberében hozta a világra első gyermekét – nem csak edz, hanem edzőként is szerepet vállalt Mexikóban, e minőségében is valószínűleg a férje oldalán.
Nem mindenáron már 2015-ben
Storcz Botond sokkal többet tud Kovács Katalinról, aki a kislányának júniusi megszületése után már megtette az első nagy lépéseket annak érdekében, hogy sorozatban az ötödik olimpiáján is ott lehessen.
„Kati megfontoltan és a minden áron való gyors bizonyítás kényszerétől felszabadultan állt újra edzésbe. Szerinte Rióra kell összpontosítania, és minden más tervének megvalósítását ennek alárendelnie. Mint szövetségi kapitány én is úgy látom, hogy a 2015. évi milánói világbajnokságon nem feltétlenül Katinak kell gondoskodnia az olimpiai kvóták megszerzéséről, persze, ha ennek ellenére ő is a válogatott csapat tagja lesz, és még aranyérmes is, én leszek Csipes Ferenccel, az edzőjével együtt a legboldogabb. Hasonlóképpen gondolkodik a Kaliforniában élő Fazekas-Zur Krisztina is, aki szintén júniusban örvendezhetett kisfia megszületésének. Neki sem „a mindenáron már 2015-ben” a jelmondata, azt viszont ő sem titkolja, hogy 2012 után 2016-ban is az egyik magyar „olimpiai”hajóban szeretne ülni.”
Mindehhez csak annyit, hogy a Kovács, Janics és Fazekas nélkül is ütőképes magyar női kajakozók a 2014-es Európa bajnokságon az olimpiai számokban mintaszerűen taroltak, a világbajnokságon pedig a négy lehetőség közül hármat tudtak kihasználni. Bebizonyosodott, hogy Kozák Danuta, Szabó Gabriella, az Ausztráliából – szerencsére – hazatért Csipes Tamara, valamint Kárász Anna és Vad Ninetta bárhol és bármikor képes felvenni a versenyt a világ legjobbjaival. Igen ám, de mi lesz akkor, ha a magyar háziversenybe újra beszállnak a „kajakozó anyukák”, akik mellett – hogy a képlet még bonyolultabb legyen - az idei Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett Medveczky Erikáról és Sarudi Alizról sem szabad megfeledkezni..
(Telekom Sporthír Szolgálat/Szalay Péter, fotó: MTI)