A kis falu kultúrháza immár harmadik alkalommal adott otthont az olimpiák történetével, rendezésének kérdéseivel foglalkozó fórumnak, amelynek fókuszában ezúttal a játékok infrastruktúrája állt.

Kovács Józsefné, helyi polgármester köszöntője, valamint dr. Udvardi Erzsébetnek, a rendező egyesület alelnökének – a Zsivótzky Gyula gyermekkorát idéző Kisbér korábbi polgármesterének – megnyitó szavait követően a pergő előadások sora most is az ókorral kezdődött. A hajdani olümpiai versenyek helyszínén természetesen dr. Kertész István, professzor emeritus – aki hosszú évekig a MOA tanácsának tagja is volt – kalauzolta végig a hallgatóságot, ecsetelve a romokban ma is megcsodálható ottani létesítmények egy évezreden átívelő fejlesztésének jellemzőit.

A MOA négy tanácstagjának jóvoltából ezután az újkori olimpiák színterei és hátterei következtek. Dr. Szikora Katalin, a Testnevelési Egyetem docense, a sportlétesítmények fejlődéstörténetét tekintette át. Dr. Hencsei Pál professzor az olimpiai létesítmények érdekességeivel színesítette a képet, amelyet Győr Béla, a MOA főtitkára, az újkori olimpiák olimpiai stadionjainak bemutatásával tett teljessé, kitérve utólagos hasznosításukra is.

A házigazda egyesület elnöke, dr. Printz János az olimpiai infrastruktúrával kapcsolatos dilemmákkal foglalkozott szakirodalmi utalásokban bővelkedő előadásában, hangsúlyozva, hogy mindmáig érvényes gondolatok erről is fellelhetők Pierre de Coubertin munkásságában, aki a múlt század elején a modern olimpiákról szóló értekezésében foglalta össze nézeteit a rendezés feltételeinek biztosításáról.

Büszkén tartotta kezében – miközben ismertette – Printz János Gangas úr, a Nemzetközi Olimpiai Akadémia korábbi főtitkára előadásának anyagát, amely – görögül – az eseményt megelőző órákban érkezett meg a konferenciára, Hristodoulou Konstantinosnak, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata hivatalvezetőjének közvetítésével és magyar nyelvű összefoglalójával. (Témája: A 2004-es Athéni Olimpia, amely megváltoztatta az ország arculatát).
A program további részében Szalma László, olimpiai negyedik helyezett távolugrónk, a Testnevelési Egyetem tanszékvezetője, a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke kedves sportágai, a sportok királynője és a királyok sportjának tekinthető golf történetének, olimpiai pályafutásának párhuzamos tárgyalásával és sok-sok érdekességével ragadata magával a publikumot.

Hasonlóak mondhatók el dr. Lukács János professzorról, a Corvinus Egyetem intézetvezetőjéről, tanszékvezetőjéről, a Magyar Labdarúgás Fejlesztéséért Alapítvány FB elnökéről, miután ezúttal is bizonyította, hogy olyan, „száraznak" tekintett témáról, mint az olimpiai felkészülés feltételeihez nagyban hozzájáruló társasági adó (Tao), is lehet színesen, a figyelmet lekötve szólni.

Komoly érdeklődést váltott ki a Sportlétesítmények Magyarországi Szövetsége két jeles személyiségének – a szokásos tájékoztatók tartalmát messze meghaladó – mondandója, egyrészt a Tatai Olimpiai Központról/Edzőtáborról, és az olimpiai felkészülés más műhelyeiről, másrészt egy olimpiai kör infrastruktúrájának megteremtéséről. Mindketten egyben olimpiai baráti körök vezetői is. Tompa Andor szövetségi elnök a tatai kör titkáraként, Gazdag József tiszteletbeli elnökségi tag pedig a lendületben lévő tiszavasvári egyesület elnökeként is tevékenykedik.

A délután egyik fénypontja a két ezüstérmes megyei olimpikon, Sztanity Zoltán és Joós István megérkezése volt, akikkel Papp Győző, a Kisalföld című lap sportrovatának vezetője beszélgetett. A két győri kajakozó, akik annak idején Montrealban, illetve Moszkvában csak alig maradtak le a dobogó legfelső fokáról, elbűvölte a közönséget, s többen hangot is adtak abbéli reményüknek, hogy a nagy élményt nyújtó beszámolójuk folytatására visszatérnek majd Sikátorra. Minderről a Kisalföld, amelyben néhány nappal korábban a konferencia beharangozója is olvasható volt, találó címmel – Vastaps Sikátoron a Sztanity, Joós kettősnek – számolt be. (www.kisalfold.hu; megyeisport; 06.25. 09:42)

A szóban forgó cikk hírt adott arról is, hogy a sikátori olimpiatörténeti konferenciák sorát az egyesület egyelőre 2024-ig (e tekintetben szimbolikus évszám) tervezte meg. A következő évi esemény programja szinte már össze is állt. Több mostani előadó jelezte ugyanis, hogy miről szeretne jövőre, a következő nyári olimpia évében beszélni, amikor a rendezés ünnepélyes pillanatai lesznek a középpontban.

Az ötödik konferencia tematikája is „foglalt". Két év múlva a magyar olimpiai sikerek kerülnek majd napirendre, amelyek – biztosak lehetünk benne – Tokióban sem maradnak el. Ugyanebben bízhatunk a sikátori konferenciák sikereit illetően is....

(MOA/PJK)