Thomas Bach beszéde:

„Mindannyian nagyon vártuk, hogy újra találkozzunk, és beszélgethessünk a sportról, az olimpiai játékokról, a sportolókról, hogy felelevenítsük a sportolók nagyszerű eredményeit. Ám sajnos ismét az olimpiai mozgalom ukrán háborúban betöltött szerepével kell kezdenem.

Csaknem nyolc hónap telt el Ukrajna orosz megszállása óta, és továbbra sem látható a helyzet megoldása, amely két okból is kirívó az olimpiai mozgalom szempontjából. Először is az orosz invázió Ukrajnában egyértelműen az olimpiai fegyverszünetről szóló határozat nyilvánvaló megsértése, amely hatályban volt a 2022-es pekingi olimpiai és paralimpiai játékok során is.

Az olimpiai fegyverszünetről szóló határozat megsértése egyben az Olimpiai Charta elveinek az orosz kormány általi megsértése is volt.

Másodszor: a helyzet, a háborúnak a sportvilágra vonatkozó következményei miatt is különleges: egyes kormányzatok beleavatkoznak a sport autonómiájába, és veszélyeztetik a nemzetközi sportesemények integritását.

Mindkettőre reagálnunk kellett: az Olimpiai Charta irányelveinek megsértésére, valamint a nemzetközi sportversenyekbe való politikai beavatkozásokra is.

Mindezt elveinket követve tettük, egyrészt szankciókkal, másrészt védelmi intézkedésekkel.

Szankcionáltuk azokat, akik felelősek a háború kirobbantásáért: az orosz és a fehérorosz kormányt. Elítéltük az olimpiai fegyverszünetről szóló határozat és az Olimpiai Charta elveinek nyilvánvaló megsértését már néhány órával az invázió kezdete után.

Szankcionáltuk az orosz és a fehérorosz kormányt, amikor azt ajánlottuk, hogy a nemzetközi szövetségek ne szervezzenek nemzetközi sporteseményeket Oroszországban vagy Fehéroroszországban. Azt javasoltuk továbbá, hogy ezen országok semmilyen nemzeti szimbóluma ne jelenjen meg semmilyen sporteseményen.

Ukrajna egyes területeinek közelmúltbeli bekebelezésével az orosz kormány tovább súlyosbította az Olimpiai Charta megsértését.

Ez az annektálás azt is jelenti, hogy az orosz kormány hatalmat követel az elcsatolt területeken élő emberek, köztük a sportolók felett. Ez egyértelműen sérti az Ukrán Nemzeti Olimpiai Bizottság jogait, amelyet az Olimpiai Charta véd.

Mindez azt jelenti számunkra, hogy az orosz és fehérorosz államokkal és kormányokkal szembeni szankcióknak szilárdan érvényben kell maradniuk.

Másrészt óvintézkedésekkel kellett biztosítanunk a nemzetközi sportversenyek integritását, és meg kellett védenünk az autonómiánkat. Így alapelvként azt javasoltuk, hogy orosz és fehérorosz sportolók és tisztviselők ne vehessenek részt nemzetközi sporteseményeken.

Erre azért volt szükség, mert egyes kormányzatok kezdtek beleavatkozni a sportszervezetek hatáskörébe. Reagálnunk kellett, mert a sport autonómiája és a nemzetközi sportrendszer működése forgott kockán. A kormányok aláásták és aláássák a függetlenségünket azzal, hogy eldöntik, ki vehet részt nemzetközi versenyeken – és ki nem.

Önök közül néhányan első kézből tapasztalják ezt a beavatkozást, hiszen vannak országok, amelyek nem adnak ki vízumot orosz és fehérorosz sportolóknak.

Egyes kormányok azzal fenyegetik a sportolókat, hogy megvonják a támogatásukat, ha orosz vagy fehérorosz sportolók ellen versenyeznek.

Akadnak, akik megtiltják a sportolóknak, hogy részt vegyenek az ehhez hasonló versenyeken.

Egyes kormányok nyomást gyakorolnak a sportolókra és a sportszervezetekre a közvéleményen keresztül.

Ezért kellett meghoznunk ezeket az óvintézkedéseket. Nehéz szívvel tettük – mert nem a sportolók és sporttisztviselők kezdték el a háborút, nem ők felelősek a háborúért. A sportolók sohasem lehetnek saját kormányuk politikájának áldozatai.

Ez a helyzet megoldhatatlan dilemmába sodor bennünket. Egyrészt nem tudunk teljes mértékben megfelelni olimpiai küldetésünknek, amely a sportolók védelme és a világ békés versenyben való egyesítése.

A múltban mindannyian ragaszkodtunk ehhez az elvhez, amikor valamelyik ország sportolóinak politikai okokból megtagadták, hogy egy másik ország sportolói ellen versenyezzenek. Ragaszkodtunk az elveinkhez, mivel mindannyian egyetértettünk abban, hogy az egységet teremtő, békés verseny áll a küldetésünk középpontjában.

Sajnos ebben a különleges helyzetben küldetésünk megóvásának egyetlen módja a sportolói részvétel tilalmának javaslata volt, csupán az útlevelük miatt. Mert ha meghajoltunk volna e politikai nyomás előtt, ha meghajoltunk volna az autonómiánk elleni támadás előtt, a dominóhatás megkülönböztetéshez, megosztottsághoz és konfliktushoz vezetett volna a sportban.

Meg kellett védenünk a nemzetközi sportrendszert attól, hogy teljesen átfonja a politika. Mert ma Oroszországról és Fehéroroszországról beszélünk. De ha hagyjuk, hogy a politika átvegye az uralmat a sport felett, holnap önök következnek.

Ez az, amit meg kell akadályoznunk. El kell kerülnünk, hogy a sport bármilyen politikai okból csak egy újabb eszköze legyen ennek a ma már annyira népszerű szemet-szemért szankciórendszernek. Tudnunk kell, hogy ezek a szankciók politikai befolyás következményei lehetnek. Mindannyian tudjuk, hogy kormányainknak nemcsak politikai barátai és szövetségesei vannak ebben a megosztott világban és ezáltal érinthetik őket a szankciók.

Mindannyiunk érdekében határozottan ellenezzük a sport teljes politizálódását.

Ha kiállunk a sport teljes átpolitizálódása ellen, nem esünk bele annak a propagandagépezetnek a csapdájába, amely el akarja hitetni az emberekkel, hogy mi sértjük meg az Olimpiai Chartát. Egy propagandagépezet, amely olyan messzire megy, hogy nem nevezi ezt a konfliktust annak, ami: háborúnak. Egy propagandagépezet, amely megfordítja az ok-okozati összefüggéseket.

Akik ennyire nyilvánvalóan megsértik az olimpiai fegyverszünetről szóló határozatot és az Olimpiai Chartát, még katonai eszközökkel is, olyan szankciókkal kell szembenézniük, amelyek a mi értékeinket védik. Visszásság a sport átpolitizálásaként elítélni szankcióinkat és védelmi intézkedéseinket.

A szankciók és az óvintézkedések okai továbbra is fennállnak: ez nem a megfelelő idő arra, hogy megváltoztassuk őket.

A válaszunk az, hogy ezt a háborút nem az orosz nép, az orosz sportolók, az Orosz Olimpiai Bizottság vagy a NOB-tagok robbantották ki. Azokat lehet csak szankcionálni, akik valamiért felelősek.

Képzeljék el, hová vezetne a jogállamiság megsértésének elsőbbsége. Minden embert, minden sportolót, minden sportszakembert, minden sportszervezetet meg kellene büntetni kormányai bármilyen illegitim politikai lépéséért.

Továbbá a világban zajló háborúk és konfliktushelyzetek miatt önök közül sokan nem lehettek ma itt velünk a különféle szankciók miatt.

Mindannyiunk érdekében ellenezzük a sport átpolitizálódását.

Nem leszünk politikusabbak, mint a politikusok. Jelenleg itt ülésezünk, az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése valamennyi tagállamuk teljes körű részvételével ülésezik, függetlenül attól, hogy országaik konfliktusban állnak-e egymással.

Az olimpiai játékok békés versenyben egyesíti a világot, a béke erőteljes szimbóluma, ám ahhoz, hogy tényleg az legyen, szükség van minden sportoló részvételére, aki tiszteli a szabályokat, még akkor is, ha országa konfliktusban, vagy háborúban áll.

Ezért vagyunk manapság nagy dilemmában: egyrészt próbáljuk megóvni az elveinket, másrészt nem tudunk nekik teljes mértékben megfelelni, s nem tudjuk teljesíteni a küldetésünket, hogy egyesítsük a világ összes sportolóját.

A politikai világ egyre inkább széttöredezik – ellenségessé és polarizálttá válik.

Ha nem állunk ellen ezeknek a megosztó erőknek, olimpiai mozgalmunk is részévé válik ennek az antagonisztikus politikai játszmának. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne váljunk az egymással szembenálló politikai erők áldozatává.

Magunknak kell feltenni a kérdést: milyen jövőt képzelünk el az olimpiai mozgalomnak?

Akarjuk-e, hogy a politikai nyomás megossza az olimpiai mozgalmat?

Vagy maradjunk elkötelezettek az olimpiai küldetésünk mellett, hogy békés versenyben egyesítsük a világot?

Ezért most megkérdezem mindnyájukat: milyen jövőt képzelnek el az olimpiának?

Melyik utat választjuk? A megosztottság vagy az egység útját?

A válasz a NOB, a jelenlévők nagy többsége, a nemzetközi szövetségek, és személy szerint számomra is egyértelmű: nem akarunk széthúzást és megosztást – meg akarunk felelni az olimpiai békeküldetésünknek!

Hiszen az olimpiai mozgalom az egység és a béke útját járja.

Mindannyiunknak vannak érzéseink és érzelmeink az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Mindannyian késztetést érzünk arra, hogy segítsünk a tragikus sorsú embereknek.

Átérezzük az ukrán sportolók és az ukrán olimpiai közösség fájdalmát, hiszen ők nap mint nap átélik a borzalmakat és szenvednek ettől a kegyetlen háborútól. Szomorúak vagyunk amiatt, hogy ezt a fájdalmat nem tudjuk semmissé tenni. Elkötelezettek vagyunk azonban a szolidaritás mellett, hogy minden lehetséges módon segítsük ukrán barátainkat, ezért az idén nyáron tett kijevi látogatásom során megháromszoroztuk az Ukrajnának szánt szolidaritási alapot. Ezt a pozitív hozzáállást nagyra értékelték nemcsak a sportolók, hanem az Ukrán Olimpiai Bizottság és az ország legfelsőbb hatóságai is.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani önöknek, a nemzeti olimpiai bizottságoknak és a nemzetközi szövetségeknek azért, hogy elárasztottak minket az együttérzésük számtalan megnyilvánulásával, amelyek különböző formában érkeztek hozzánk.

Mindannyiunk nevében mondhatom, hogy az olimpiai közösség továbbra is tesz majd erőfeszítéseket az ukrán sportolók érdekében, továbbra is mellettük állunk annak érdekében, hogy 2024-ben Párizsban és 2026-ban Milánóban az Ukrán Olimpiai Bizottság erős csapattal állhasson rajthoz.

Az olimpiai mozgalom nevében cselekedve az elveinknek és küldetésünknek kell vezérelnie bennünket. Meg kell védenünk az olimpiai mozgalom küldetését, és kiállni amellett, hogy az egyesítő és ne megosztó erő legyen a már így is túlságosan széttöredezett világunkban.

Mindezt egy olyan időszakban, amikor új világrend van kialakulóban, amely megosztóbb lesz, mint az, amire mi törekszünk. És ez eléggé riasztó számunkra, hiszen ellentétes a világ egyesítésére irányuló küldetésünkkel.

Az emberek ezekben a megosztó, nehéz időkben világszerte egyesítő erőt keresnek, amely összehozza az emberiséget. És ezt az erőt az olimpiai mozgalom jelentheti, amely békés versenyben egyesíti a világot. A jóakaratú emberekkel együtt szeretnénk hozzájárulni a békéhez.

Nem is olyan régen ezt tettük itt, a Koreai-félszigeten is. A 2018-as phjongcshangi téli olimpiai játékok megnyitója előtt alig néhány hónappal a küszöbön állt a háború, ám összefogással, és az elveinket követve megfeleltünk a kihívásoknak. Ami eleinte áthághatatlan akadálynak tűnt, az utóbb a megnyitóünnepségen a dél- és észak-koreai olimpiai sportolók közös felvonulásában oldódott fel.

Az egyesített női jégkorong-válogatott pedig megmutatta a világnak a sport egyesítő erejét. A 2018-as phjongcshangi téli olimpia a béke üzenetét küldte a világnak a Koreai-félszigetről.

A közelmúltban újabb kihívással találtuk szembe magunkat: a világjárvánnyal és annak következményeivel. De ebben a sötét időszakban is sikerült jelentősen megerősítenünk a sport és értékeink jelentőségét. Újra ráirányítottuk a figyelmet arra, hogy a sport nagyban hozzájárul a fizikai és mentális egészséghez.

Felhívtuk a figyelmet a sport társadalmi jelentőségére, és közösségeket összekötő erejére, s rámutattunk a sport gazdasághoz adott értékére.

Sikeresen és biztonságosan megszerveztünk két olimpiát is a járvány idején, amellyel a remény, az ellenálló-képesség, a szolidaritás és a béke üzenetét küldtük a világnak. Mindezt csak úgy tudtuk megvalósítani, hogy előrelátóak voltunk, és egységes olimpiai mozgalomként működtünk.

Ha ezt az egységet és előrelátást az ukrajnai háborúval összefüggésben is megmutatjuk, bízhatunk abban, hogy a mostani kihívást is legyőzzük, és túllépünk a dilemmákon.

De hogyan?

Mindenekelőtt egységesnek kell maradnunk. Ezért is szeretnék köszönetet mondani minden nemzeti bizottságnak az összes nemzetközi szövetségnek és sportolónak, akik követték a szankciókkal és óvintézkedésekkel kapcsolatos ajánlásainkat. Ugyanakkor felhívást intézek mindenkihez az olimpiai mozgalomban, és különösen a nemzeti olimpiai bizottságokban, hogy ne osszák meg az olimpiai mozgalmat. Válasszák az egység és a béke útját, mindig tartsák szem előtt és a szívükben az olimpiai küldetésünket. Sohase feledjék, hogy mi egy egész világot felölelő, egyetemes mozgalom vagyunk.

Ez azt jelenti, hogy önök mindenekelőtt egy világszintű olimpiai mozgalom tagjai.

Ezt tartsák észben, és mindig emlékezzenek arra, hogy önök, az autonómiájuk, a sportolóik lehetnek a következők a sorban, akiket politikai okokból hátrányt szenvednek.

Másodszor előrelátóan kell cselekednünk, proaktívnak kell lennünk. Autonómiánk védelme érdekében meg kell győznünk a világ politikai vezetőit egyesítő küldetésünk fontosságáról.

Meg kell győznünk őket arról, hogy a sport minden lehetséges vita és nézeteltérés ellenére összeköt. Meg kell győznünk őket arról, hogy ne vágják el ezt az értékes köteléket, amelyet a múltban számtalan nyilatkozatban ünnepeltek.

Ahhoz, hogy meg tudjuk győzni őket a sport egyesítő erejéről, mindenekelőtt nekünk kell egységesnek maradni. Együttes erővel kell ellenállnunk minden olyan kísérletnek, amely olimpiai mozgalmunk megosztására irányul.

Egy olyan időszakban, amikor túl sok megosztottsággal és konfliktussal nézünk szembe, egy olyan időszakban, amikor túl sok konfrontációval és háborúval nézünk szembe, egy ilyen törékeny és viharos időszakban biztos vagyok benne, hogy a világ összes olimpiai bizottsága csatlakozik hozzám a világ politikai vezetőihez intézett felhívásunkban. A felhívásban, amelyet már a 2022 pekingi téli olimpiai játékok nyitó- és záróünnepségén is kinyilatkoztattam: adj esélyt a békének!

Számos politikai és sportvezető, akikkel beszélek, említi az egyesítő küldetést és az olimpiai mozgalmunk békéhez való hozzájárulását.

Sokan közülük és sokan önök közül is kifejezték abbéli reményüket, hogy a sport hozzájárulhat eme konfrontatív gondolkodásmód megváltoztatásához; hogy az olimpiai játékok szimbóluma arra ösztönözheti a politikai vezetőket, hogy a háború és a megosztottság helyett a békéhez és az együttműködéshez vezető utakról gondolkodjanak.

A szolidaritás és a béke olimpiai szellemében arra kérem önöket, hogy fogjanak kezet, és legyünk egységesek, legyünk bizalommal egymás iránt, ahogy az elmúlt években is mindig.

Ne tegyük megosztottá értékes olimpiai mozgalmunkat, járjunk együtt az egység és a béke útján, teljesítsük olimpiai küldetésünket.

Tartsuk be a szankciókat és az óvintézkedéseket. Ne tegyünk ettől kevesebbet, mert az azt jelentené, hogy megosztjuk az olimpiai mozgalmat. De ne tegyünk többet sem, mert az szintén azt jelentené, hogy megosztjuk az olimpiai mozgalmat.

Az egység ilyen erős alapjaira építkezve, bizakodva várhatjuk az olimpiai mozgalom fejlődését.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a kihívások nem csökkennek, de amennyire csak tudtunk, felkészültünk rájuk. Amint azt már 2020 áprilisában, a világjárvány kitörésekor elmondtuk: még az egészségügyi válság leküzdése után is szembe kell néznünk a messzemenő társadalmi, pénzügyi, gazdasági és politikai következményekkel. Ezeket most súlyosbítják a háború következményei.

Mivel egységben és előrelátással álltunk össze, meg tudtuk ragadni azokat a lehetőségeket, amelyeket ezek a válságok kínáltak számunkra.

Mindez nagyrészt a három egymást követő ázsiai olimpiai játékok sikerének köszönhető: 2018-ban Koreában, 2020-ban Japánban, 2022-ben Kínában. Ezen sikerekre építve nemcsak stabilitást hoztunk mozgalmunkba. A siker azt is lehetővé tette, hogy a korábbinál is erősebben kerüljünk ki a válságokból.

Hogy mennyire sikeres volt ez az ázsiai ciklus, azt jól mutatják a legfrissebb globális nézettségi adatok. A 2022-es pekingi téli olimpiai játékok volt a digitálisan legelkötelezettebb téli olimpiai játékok, amelyet világszerte több mint 2 milliárd ember nézett a televízióban és egyéb digitális platformokon.

Az erről szóló legfrissebb adatok a 2020-as tokiói olimpiai játékok és a 2018-as phjongcshangi téli olimpiai játékok korábbi rekordadataira épülnek.

Ezek az olimpiai események példátlan kihívásokkal néztek szembe: politikai konfliktusokkal és feszültséggel. Egy globális világjárvánnyal, amely jelenleg is tart. És mégis, ez a három egymást követő olimpia a maga különleges módján megmutatta, mit érhetünk el együtt, ha előrelátással, szolidaritással és egységben cselekszünk.

Ezért szeretném még egyszer kifejezni szívből jövő köszönetemet és hálámat mindannyiuknak, és különösen ázsiai barátainknak – köszönöm koreai, japán és kínai olimpiai barátainknak. Köszönjük, hogy tovább írták az olimpiai történelmet. Megcsináltuk. Megcsináltuk a sportolókért. Együtt csináltuk meg.

Ennek az egységnek és előrelátásnak köszönhetően erősen és stabilan nézünk szembe a viharos időkkel.

Hogy mennyire fontos az erő és stabilitás olimpiai mozgalmunk számára, azt jól mutatja a világgazdasági helyzet romlása. Az infláció, az exponenciálisan növekvő energiaköltségek és a recesszió súlyosbítja a COVlD-válság társadalmi, pénzügyi és politikai nyomását, nehézségeket okozva az emberek életére minden területen.

Sajnos az olimpiai mozgalmat nem kíméli a valóság. De erőnknek és stabilitásunknak köszönhetően továbbra is mindannyian számíthatnak a NOB-ra, amely teljesíteni fogja az önöknek tett pénzügyi kötelezettségeit.

Ugyanez vonatkozik az olimpiai szolidaritási költségvetésünkre is, amelyet még erre az olimpiádra is 16 százalékkal, összesen 590 millió dollárra emeltünk. Minden nemzeti olimpiai bizottság, minden nemzetközi sportszövetség, minden sportoló részesül ebből a finanszírozásból. Itt is előrelátóan cselekedtünk, hogy felkészüljünk a kiszámíthatatlan jövőre; hogy pénzügyi biztonságot nyújthassunk az olimpiai közösségnek a nehéz időkben, mint amilyen a mostani.

Emiatt a jelenleg stabil helyzetünk korántsem magától értetődő. Mindannyiunk közös és összehangolt erőfeszítésének köszönhetően tartunk ott, ahol tartunk. Ebben a törékeny világban az általunk élvezett stabilitás talán a legerősebb valuta, amellyel rendelkezhetünk.

A jelenlegi, bizonytalan időszakban önök mind különböző kihívásokkal néznek szembe, ezért körültekintőnek kell lenniük.

Mindannyiunk érdeke, hogy áttekintsék intézkedéseiket, meghatározzák a prioritásokat, és eldöntsék, hogy tekintettel a világgazdaság bizonytalan helyzetére valóban szükség van-e minden eseményre, minden versenyre, minden találkozóra.

Intézkedéseink ilyen jellegű felülvizsgálata nemcsak pénzügyi szempontból érdekes, hiszen egymáshoz kapcsolódó kihívásokkal is szembe kell néznünk. Az éghajlati válság az egyik ilyen sürgető globális kihívás.

Emiatt a 2020+5-ös olimpiai menetrendünkkel összhangban nemcsak gazdasági szempontból vizsgáltuk mélyrehatóan tevékenységeinket, hanem kifejezetten a szén-dioxid-kibocsátásunk csökkentése céljából.

Ma a NOB már karbonsemleges szervezet. Elkötelezettek vagyunk továbbá amellett is, hogy 2024-re klímapozitív szervezetté váljunk. Ennek elérése érdekében jelentősen csökkentettük ökológiai lábnyomunkat, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy 2030-ra elérjük az 50%-os csökkentési célunkat. Hasonlóképpen, mindegyik közelgő olimpiai esemény szervezőbizottsága már elkötelezte magát a karbonsemlegesség mellett. Továbbá legkésőbb 2030-tól kezdve minden olimpiai játékoknak éghajlat-pozitívnak kell lennie.

A soron következő olimpiai játékok elkötelezettek a karbonsemleges rendezés mellett. Sőt, legkésőbb 2030-tól minden olimpiának klímapozitívnak kell lennie.

Csak arra tudom biztatni önöket, hogy ugyanígy járjanak el: vizsgálják felül a sporteseményeiket, versenyeiket, értekezleteiket és minden tevékenységüket, nemcsak pénzügyi, hanem a közös ökológiai lábnyomunk csökkentése céljából is. Ezzel szolidaritást vállalnak azon nemzeti olimpiai bizottságokkal, amelyek létezését fenyegeti a környezetváltozás. Ebben az értelemben kettős felelősségen osztozunk: a sport pénzügyi fenntarthatóságának, valamint bolygónk fenntartható jövőjének biztosításán.

Hogy egyértelmű legyek: a kettő szorosan összefonódik.

A környezetváltozás különösen a téli sportokban érezteti nyilvánvaló hatását.

A globális felmelegedés okán egyre nehezebbé válik a téli sportok felelős, fenntartható élvezete. Éppen ezért kértük arra a Future Host Commissiont, vizsgálja meg a környezetváltozás téli sportokra gyakorolt következményeit, valamint, hogy a klímaváltozás miként hat a téli sportesemények megrendezésére, örökségére, fenntarthatóságára. Csak bátorítani tudjuk az érdekelt feleket, hogy támaszkodjanak erre a szakértelemre, mielőtt hosszútávú döntést hoznak a téli sportversenyekkel kapcsolatban. Értékeltük volna, ha megvalósul egy konzultáció ebben a témában az egyik vagy másik közelmúltbéli döntéssel kapcsolatosan.

Annak érdekében, hogy jobban fel tudjuk venni a versenyt a globális kihívásokkal, az Olympic Agenda 2020+5 reformprogram a sport szerepének megerősítésére összpontosít, mint az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak sarokköve.

Ismételten: mindnyájan szerepet kell vállaljunk a fenntartható fejlesztési célok elérésében. Éppen ezért örömteli, hogy csupán ezévben 120 új, közösségépítésre, egészségre, jólétre és olimpiai értékekre összpontosító projekt látott napvilágot a nemzeti olimpiai bizottságok kötelékében szerte a világon.

Az Olympism 365 platformon keresztül olyan hálózatot hoztunk létre, amelyen keresztül a nemzeti olimpiai bizottságokkal, valamint az oktatás, nemek közti egyenlőség, klímaváltozás stb. területén tevékenykedő fejlesztési intézményekkel tudjuk szorosabbra fűzni a partnerségi megállapodásokat.

Az Olympic Agenda 2020+5 reformprogram által elkötelezettek vagyunk a hitelességünk és integritásunk megerősítésében – hiszen jól tudjuk, hogy a világ jobb hellyé tétele a sporton keresztül a mi felelősségünk.

Ezen kontextusban a NOB emberi jogokkal kapcsolatos stratégiai kerete fontos mérföldkő. A keret remekül részletezi, hogyan ágyazzuk be még jobban a hatáskörünkbe tartozó emberi jogokat a három fő felelősségi körünkbe. Ez alapvetően alakítja át a munkagyakorlatokat a NOB-ban, az olimpiai játékokban és az olimpiai mozgalomban. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezen kerettel teljesen megfelelünk az ENSZ emberi jogokkal és üzlettel kapcsolatos irányelveinek, amelyek megerősítenek minket azon pozíciónkban, miszerint csak azért vagyunk felelősségre vonhatók, ami a felelősségi körünkbe tartozik. Ezek az ENSZ-alapelvek egyértelműen kimondják, nem vagyunk felelősek az adott országokban zajló bármely emberi jogi problémáért. Az alapelvek kifejezetten állítják, hogy az adott szervezet hatáskörén túlmenő bármely probléma a kormányok felelőssége.

Ugyanez igaz önökre is. A kormányok nem kérhetik meg önöket és sportolóikat, hogy olyan problémákat oldjanak meg, amelyekre politikusok generációi sem voltak képesek. Csak bátorítani tudom önöket, hogy hatáskörüknek megfelelően kövessék a NOB emberi jogokkal kapcsolatos stratégiáját, amely egyértelmű utat mutat.

Az Olympic Agenda 2020+5 reformprogram az olimpiai mozgalom digitalizációját is elősegíti. Itt érdemes kiemelni a második Olympic Esport Seriest, amely egyedi digitális élményt nyújt az új közönség közvetlen bevonásának érdekében a virtuális sportok területén.

Sőt, tovább megyünk. 2023-ban valóságos fesztivált szervezünk az Olympic Esport Series köré, hiszen az érdekelt felek is a virtuális térben ünneplik az olimpiai szellemiséget.

Ez csak néhány példa arra, hogy az Olympic Agenda 2020+5 beépítése folyamatban van. Mély víz volt, hiszen a pandémia és a geopolitikai helyzet példa nélküli kihívások elé állította a világot és az olimpiai mozgalmat. Csak megfontoltságunknak és egyéges fellépésünknek köszönhető, hogy magabiztosan tekinthetünk a jövőbe.

A 2024-es párizsi olimpia új korszak kezdetét fémjelzi: az Olympic Agenda által inspirált, ahhoz igazodó olimpiai játékok, tetőtől talpig.

Inkluzívabb, fiatalosabb, városiasabb, fenntarthatóbb, teljes nemek közti egyenlőséget hirdető. Mindez a világ egyik legszebb városában.

Lélegzetelállító nyitóünnepség elé nézünk, több százezres ujjongó tömeg fogadja és ünnepli majd a Szajnán a világ minden tájáról érkező élsportolókat, olyan ikonikus háttérrel, mint az Eiffel-torony vagy a Notre Dame-katedrális – tökéletes lenyomata az innovatív, látványos és inkluzív olimpiai játékokról alkotott víziónknak, kiemelkedő sportolói élményt biztosítva.

A 2024-es párizsi olimpiai játékok ambiciózus klímacélokkal teszi magasra a lécet, hiszen az a szervezők törekvése, hogy ez legyen az első klímapozitív olimpiai játékok, 6 évvel megelőzve az általunk szabott határidőt.

Szintén magabiztosan tekinthetünk előre a 2026-ban, Milánóban és Cortinában megrendezésre kerülő téli játékokra, amely jelentősen támaszkodik a már korábban meglévő infrastruktúra kiaknázására. Ezzel nem csak jelentős költségeket tudunk megtakarítani, de csökkentjük az esemény karbonlábnyomát is, illetve megőrizzük a rendezővárosok történelmi örökségét, szellemiségét, azaz egyszerre három fontos fenntarthatósági irányelv is megvalósul. Igen, természetesen néhány kihívással is szembe kell néznünk a jelenlegi nehéz globális pénzügyi és gazdasági helyzetben. Azonban olasz barátaink elhivatottságát és hatékonyságát ismerve bízunk benne, hogy 2026-ban kiváló téli olimpiára utazhatunk majd: az esemény az olimpiai eszmének, az olasz nemzet sport iránti szenvedélyének, az olasz kultúrának és életfelfogásnak mind-mind méltó ünnepe lesz.

2024-ben szintén izgalmas esemény vár majd ránk. Megtiszteltetés, hogy újra koreai barátaink páratlan vendégszeretetét és kiváló szervezési képességeinek gyümölcsét élvezhetjük majd a gangwoni ifjúsági olimpián, amely újabb kiváló példát állít majd az olimpiai örökség sikeres ápolásának.

2026-ban még egy ünnepi alkalom vár ránk: első ízben rendeznek olimpiai eseményt az afrikai kontinensen. Nagyon várjuk tehát a dakari ifjúsági olimpiát, amely remekül ötvözi majd a fiatalok multisporteseményeinek fesztiváljellegét, és az afrikai ubuntu világnézet különleges stílusjegyeit.

A 2028-as Los Angeles-i olimpiai játékok (LA28) remek példát állít elénk, hogyan él meg egymás mellett az innovációs lehetőségek kiaknázása és a tradíciók gondozása. A vízió egy költségvetési és környezetvédelmi szempontból egyaránt felelős olimpiai játékok szervezése. Csakúgy, mint az 1984-es Los Angeles-i ötkarikás esemény – amely az első olyan olimpia volt, amelyet kormányzati források nélkül rendeztek –, a 2028-as is teljes mértékben privát költségvetésből valósulhat meg. Az Olympic Agenda reformprogram értékeit szem előtt tartva LA28 lesz az első olyan olimpia, amelyen a sportolók csak meglévő vagy ideiglenes létesítményekben versenyeznek, kihasználva a város számos élvonalbeli stadionját, és az 1932-es és 1984-es olimpiai játékok ikonikus örökségeit.

A 2030-as téli olimpia helyszínét jövőre választjuk ki. Büszkék vagyunk rá, hogy három igen erős érdeklődő is van a rendezésre, mindegyikük korábbi olimpiai házigazda. Ez azért is öröm számunkra, mert mindannyian tökéletesen tisztában vannak az olimpiai eszme ápolásának fontosságával, és a fenntarthatóságra fókuszálva az Olympic Agenda törekvéseit is szem előtt tudják tartani.

A 2032-es brisbane-i olimpia inspirációt jelent a fiatalok következő generációjának. A szervezőbizottság jövőképe tökéletesen illeszkedik a Queensland állam és Ausztrália társadalmi és gazdasági fejlődését célzó hosszú távú stratégiákba. Mindemellett teljes mértékben tükrözi az Olympic Agenda 2020+5 reformprogram céljait is, a fenntartható és gazdaságilag felelős olimpiai rendezésre vonatkozóan.

Már a 2036-os olimpiai játékokért folyó verseny is megkezdődött: 14 évvel az esemény előtt példátlanul sok jelentkezőnk van.

Ezzel az előrelátással és egységgel minden okunk megvan arra, hogy bízzunk szeretett olimpiai mozgalmunk fényes jövőjében.

Folytassuk hát együtt ezt az utat!

Haladjunk gyorsabban, célozzunk magasabbra, legyünk erősebbek – együtt!”

(ANOC, MOB-fordítás; fotó: MTI/EPA/Keystone Laurent Gillieron)