Francois Villon Múlt idők szép asszonyai című versének megszületése óta, tehát úgy öt és fél évszázada citáljuk az idő múlásának klasszikus metaforájaként, hogy hol van a tavalyi hó; a magyar birkózás 2014-es teljesítményét elemezve mégis meg kell említenünk 2013-at legalább a kiindulás szintjén. Ennek az esztendőnek az elején rendült meg ugyanis az ókori eredetű patinás sportág pozíciója az olimpiai programban, ám szeptemberre kiegyenesedtek a kérdőjelek, a „karfiolfülűek” nem kerültek kétvállra, s a NOB kedvező döntését követően nagyszerű hangulatú világbajnokságot varázsoltak a Papp László Budapest Sportaréna szőnyegeire. Persze a reformokat nem lehetett, nem szabadott befejezetté nyilvánítani: tovább módosultak a szabályok, megváltoztak a súlycsoportok, új alapokat teremtve a folytatáshoz.

A hazai vb-n Sastin Marianna megszerezte a magyar női birkózás első világbajnoki címét, a szakágak kiegyensúlyozott, magas színvonalú munkáját további öt bronzérem – egy női Barka Emesétől, egy szabadfogású Veréb Istvántól és három kötöttfogású Módos Pétertől, Lőrincz Viktortól, valamint Kiss Balázstól – bizonyította. S bár részben lelőjük a poént, talán már most érdemes örömmel leszögezni, hogy honfitársaink a megváltozott körülmények közepette 2014-ben is megőrizték előkelő pozíciójukat a sportág élvonalában, csak a hangsúlyok tolódtak el némileg a kötöttfogás felé.

Szokás szerint két világversenyt rendeztek, áprilisban a finnországi Vantaában Eb-t, szeptemberben az üzbég fővárosban, Taskentben vb-t. Északi rokonainknál az olimpiai ezüstérmes Lőrincz Tamás megnyerte harmadik, Bácsi Péter pedig második kontinensbajnoki címét, mindketten nem ötkarikás kategóriában, 71, illetve 80 kilóban. Előbbi egyik diadalát 16 másodperc alatt aratta a későbbi bronzérmes fehérorosz rivális ellen, s a döntőben tussal nyert, utóbbi pedig 35 akciópontot csinált, miközben rajta egyet sem, úgyhogy bizton állíthatjuk, mindkettejük csúcsformában birkózott. Ehhez nyilván hozzájárult, hogy nem kellett bajlódniuk a fogyasztással, Bácsi ráadásul 2008 után megint Finnországban szerzett Eb-aranyat, nem véletlenül nyilatkozta érdeklődésünkre: „Még közelebb került a szívemhez ez a hely, de van egy olyan érzésem, a közeljövőben nem rendeznek olimpiát vagy vb-t errefelé. Úgyhogy azért remélem, lesz még olyan ország, ahol nyerni tudok.”

Talán ő sem gondolta, hogy óhaja milyen hamar valósul, de még mielőtt átrepülnénk időben öt hónapot, távolságban pedig mintegy 3600 kilométert, ne feledjük, hogy a szabadfogású szakág Veréb István és Ligeti Dániel révén két bronzot tett be a „közösbe”. Ám az Eb után mindkettejüket meg kellett műteni: Ligeti, bár nagyjából meggyógyult, nem tudott elindulni a szeptemberi világbajnokságon, Veréb pedig helyezetlenül zárt Üzbegisztánban. Sajnos minden szabadfogású így tett, az olimpiai és vb-bronzérmes Hatos Gábor is, aki egy évet kihagyva, s rengeteget fogyasztva tért vissza a szőnyegre. A hölgyeknél Sastin az Eb-fiaskó után eleve el sem akart indulni a vb-n, s végül vesztére tette, Barka sajnos nem a tavalyi szintjét hozta. Ráadásként Hegedűs Csaba, a hazai szövetségi elnöke az „orosz maffia” hathatós segítségével kikerült a nemzetközi szövetség (FILA) fő vezető testületéből, a büróból, így sokáig úgy nézett ki, Taskent lehet birkózásunk Mohácsa.

Szerencsére nem lett, sőt, a kötöttfogásúak annak ellenére brillíroztak, hogy a 2009-es világbajnok Kiss Balázs a felkészülés hajrájában izomszakadást szenvedett, s lemaradt a megméretésről. A jelet Lőrincz Tamás öccse, Viktor adta meg, a 85 kilós ceglédi fiú tavalyi budapesti vb-bronzát „védte meg”. Mint később elárulta, a helyosztó után Struhács György szakágvezetőtől kapott taslit akár két oldalról is elviselné a további sikerek érdekében... Lőrincz Tamás és Bácsi Péter ezúttal különböző utat választott a csúcs felé: előbbi lefogyasztott az olimpiai 66 kilóra, mondván, egyszer egy évben ezt meg kell tennie a riói siker érdekében, utóbbi viszont maradt 80-ban. Azonos napon, egymással párhuzamosan meneteltek, aztán Lőrincz saját fatális hibájának köszönhetően – emelést indítva kilépett a szőnyegről – megtorpant az elődöntőben. A helyosztón eljátszadozott az Eb-győztes német Frank Stäblerrel, majd később így értékelt: „Kemény volt a sorsolásom, az orosz Európa-bajnok például nem megverni akart, hanem ’megölni’, teljesen szétfejelt, de megint legyőztem. Kár, hogy az elődöntőben hibáztam. Így viszont öcsémmel együtt lehettem bronzérmes.” No meg életében először állhatott vb-dobogóra.

Bácsi hasonló bravúrt ért el, s ő ráadásul meg sem állt a legfelső fokig, miután tadzsik, svéd, litván, lengyel, s a fináléban orosz riválisát is móresre tanította. A Ferencváros 31 éves klasszisa karrierje legjobb évét produkálta világversenyes duplázásával, amely a közelmúlt hullámvölgyeit ismerve még nagyobb bravúr. Viszonylag későn érő típusként nem halmozta a korosztályos nemzetközi sikereket, a 2005-ös Universiadén 5. lett, a felnőttek között 2007-ben, 24 évesen szerezte első magyar bajnoki címét. Rá egy évre viszont már Európa-bajnoki címet nyert 74 kilóban, s a pekingi olimpián is jóval előrébb végezhetett volna az 5. helynél. 2010-ben bronz-, 2011-ben ezüstérmet szerzett a kontinensviadalon. Ám a fogyasztással folyamatosan súlyosan megsérült, elszakadt a térdszalagja. Felépült és készült a budapesti világbajnokságra, ám megint elérte a balsors, leszakadt a bicepsze, így a szőnyeg helyett a televíziós szakkommentátori állásban „vett részt” a hazai rendezésű eseményen.

Kevesen kerültek volna ki megacélozódva ehhez hasonló szituációból, ám Bácsi megtette. Eldöntötte, hogy fogyasztás helyett megcélozza az új súlycsoportok közül a 80 kg-ot, annak is a csúcsát. S a többit már tudjuk! „Ez az eddigi legjobb évem, ahol elindultam, a dobogóra állhattam, a két fő versenyen a legfelső fokra. A 80 kiló nem olimpiai súlycsoport, de ez is Eb- és vb-cím, ugyanannyian voltunk, mint a többiek, az erős mezőnyben több világversenyes érmessel” – mesélte. Szerencsétlen módon állami jutalom nélkül maradt, mondván, nem ötkarikás számban aratta a diadalait, a klubját és a szövetséget viszont természetesen nem kötötték ilyen elhibázott előírások, értékelték is a teljesítményét. S ahogy ő maga hozzátette, a legnagyobb jutalma az volt, amikor a reptéren újra magához ölelhette akkor nyolchetes gyermekét. „Nehéz volt elválni a családtól, de annál kellemesebb hazatérni. Persze érkezéskor még csak én örültem a babának, nem ő nekem…”

Bácsi Péter aranya a Lőrincz fivérek bronzaival kiegészítve huszonhárom éve, 1991 óta a legjobb kötöttfogású vb-eredménynek bizonyult. Nem hiába mondta a vb-t követő sajtótájékoztatón Struhács György szakágvezető: „Erősek voltunk, de hát a ló is erős, mégsem lesz világbajnok… Jövőre olimpiai kvalifikációs vb lesz, ott hat ötödik hely is nagyszerű lenne, de nem baj, ha közé keveredik pár arany.” Még az is lehet, hogy nem tréfának szánta.

(Szerző: Deák Zsigmond, fotó: MTI)

A Sport 2014 a Líra könyvesboltjaiban kapható 7940 forintért.