A kiemelt sportágfejlesztés első időszakának konzultációs sorozatát a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) vezetőinek beszámolója zárta a MOB székházában. Az egyik legsikeresebb magyar sportágban a 210 milliós állami forrás több projekt működtetése mellett 107 klub támogatására is lehetőséget biztosít.
A konzultáción dr. Ábrahám Attila hangsúlyozta, a 16 kiemelten támogatott sportág között a kajak-kenu számára is óriási lehetőség a Magyar Kormány által biztosított plusz forrás. A kiemelt sportágfejlesztés első szakaszában 210 millió forintos háttérrel tudták finanszírozni a különböző projekteket.
Dr. Baráth Etele köszönetét fejezte ki a kiemelt támogatásért, a MOB-nak, a sportért is felelős minisztériumnak valamint a sportközpontoknak pedig az együttműködésért. A szövetség elnöke elmondta, a megnövekedett támogatás hozadékaként nőtt a versenyzők és a klubok száma, a korábbi évekhez képest többen kajakoznak illetve kenuznak, ez igaz az épek mellett a fogyatékkal élő sportolókra is. A 2020-ig tartó sportágfejlesztés tervezhetőséget jelent, a szövetség fenntartható költségvetésre törekszik.
Ábrahám Attila főtitkár hozzátette, a legszembetűnőbb változás az utánpótlás-nevelés terén történt. A forrásbővülésnek köszönhetően az élvonal mögötti második, harmadik "sor" is edzőtábori lehetőséget kapott, nőtt az összetartások száma és az azokon résztvevők száma egyaránt. Tavasszal a felnőtt válogatott mellett jelentős számú fiatal versenyző tudott melegvízi edzőtáborban készülni, ez a létszám mellett minőségi bővülést jelent. A szövetség kiemelt területe az U23-as versenyzőket is magában foglaló utánpótlás-korosztályok felkészítése és versenyeztetése. Ide tartozik a Héraklész Bajnok- és Csillagprogram támogatotti köre, de összetartásra már a Sport XXI. program látókörébe került legkisebbeket is meghívják a kölyökválogatottba. Ez utóbbi regionális rendszerben működik, ez a kluboknak is új lehetőséget jelent.
Jelenleg 3605 versenyengedéllyel rendelkező sportolót tartanak nyilván a szövetségben, a tagszervezetek száma 114. A közelmúltban bekapcsolódott tagszervezetek jelentős része a szabadidősport területén tevékenykedik, elsősorban sárkányhajósokkal, de vannak köztük utánpótlás-neveléssel, versenysporttal foglalkozók is.
A fejlesztés egyik területe a szakemberképzés és továbbképzés. Feladatként fogalmazódott meg az OKJ-s képzési rendszer átstruktúrálása, az edzői licence-rendszer bevezetése. A közelmúltban 14 szakember szerzett OKJ-s középfokú minősítést. Az edzőképzés a sportolói kettős életpályamodellnek is az egyik hangsúlyos területe. A fejlesztés hozadéka lehet, hogy növekszik a felsőoktatásban, az OKJ-s képzésben résztvevők száma, valamint megkezdődik a sportág továbbképzési rendszerének kialakítása, annak sportszakmai tartalomfejlesztése.
Az edzők javadalmazása több programon keresztül valósul meg. Fiatal, új edzők bevonására, megtartására működik a Patrónus program (43 fő), a támogatás három évig adható. Az utánpótlás-edzői támogatásban a sportágban már eredményeket felmutató szakemberek részesülnek (26 fő), akik magas szintű oktató-nevelő munkát végeznek, ide kerülhetnek a patrónusban érintettek is. A kiemelkedő hazai és nemzetközi eredményeket felmutató edzők az állami Gerevich-ösztöndíjban részesülhetnek, vagy tagjai lehetnek a Kiemelt Edző Programnak.
A források kiemelt fejlesztési lehetőséget teremtettek az edzőtáborok (téli sífutótábor, Abu-Dzabi, Portugália, Horvátország, Sevilla, Florida) mellett az eszközbeszerzés terén is. Új projektet jelentett az abu-dzabi felkészülés, az arab országban tároló konténer, hajópark beszerzésére került sor.
Jelentős fejlesztésen ment keresztül a hazai parakenu-szakág. Weisz Róbert szövetségi vezetőedző elmondta, a parakenu 2016-tól paralimpiai sportág lesz. Szegeden parakenu világkupát rendeztek 13 ország részvételével, Magyarországon pedig 28-ra nőtt a szakágban versenyengedéllyel rendelkezők száma. Egyesületi támogatást dolgoztak ki, a versenyeztetést az épekkel közösen, az integráció jegyében kívánják megvalósítani. Kiemelt, fejlesztendő területük az eszközbeszerzés, edzőtáboroztatás (Dunavarsány), a szakemberek megbecsülése, az egészségügyi háttér biztosítása és a versenyrendszer szélesítése.
A sportágfejlesztésnek köszönhetően a személyi, infrastrukturális és tárgyi feltételek hatékony biztosítására, szervezetfejlesztésre is sor került.
A szövetség kiemelt figyelmet szán a sportdiplomáciára. Korábban Bonn Ottó, Baráth Etele vett részt a nemzetközi szövetség (ICF) munkájában, ma Vaskuti István a szervezet első alelnöke, Szántó Csaba fejlesztési igazgató, Vékássy Bálint pedig hivatalos fotográfus. A hazai szervezet célként a pozíciók megerősítése mellett az európai szervezetbe történő delegálást, Vaskuti ICF-elnöki pozíciójának megszerzését, továbbá nemzetközi szerepvállalásra alkalmas újabb magyar személyek bevonását tűzte ki.
A megbeszélés végén Fábián László, a MOB sportigazgatója a közös feladatokra hívta fel a figyelmet, a műhelylátogatásokra és a 2015. december 31-ig tartó időszak pénzügyi és sportszakmai tervezésére.
A konzultáción a szövetség és a MOB érintett, vezető munkatársai mellett részt vett dr. Nébald György, az EMMI sportért felelős államtitkárságának főosztályvezetője, Schmidt Gábor, a Nemzeti Sportközpontok főigazgató-helyettese, egyben az MKKSZ szakmai alelnöke, valamint Balogh Gábor miniszterelnöki tanácsadó.
(MOB/Vasvári Ferenc)