Júliusi ünnepeltjeink között úgy esett, hogy a birkózó szőnyegre „kirándultunk” a legtöbbet. Mai szülinaposunk, Dr. Réczi László is a karfiolfülűek táborát erősíti. Ám nem sokon múlt, hogy inkább a pingpongasztaloknál kössön ki.
Réczi László Kiskunfélegyházán született 1947. július 14-én, mely városhoz a mai napig hű maradt. Először az ökölvívást próbálta ki, de pár edzés után érezte, nem ez az ő útja. Ezután az asztalitenisszel próbálkozott, melyben kimondottan tehetségesnek bizonyult, egy megyei bajnokságon százhatvan induló közül szerezte meg ez előkelő negyedik helyet. Ám végül mégis a birkózószőnyegen kötött ki, de ezt a sportágat is igazából a pingpongnak köszönheti.
1976. június 24. Réczi László birkózó, a montreali olimpiára készülõ birkózóválogatott tagja felkészülés közben. A felvétel készítésének pontos helyszíne ismeretlen.
Történt ugyanis, hogy testnevelő tanára, László Jenő – aki maga is birkózó volt és a fiatalok edzéseit is vezette – szívesen asztaliteniszezett, akár a tanórák keretén belül is. Történt egyszer, hogy a délutáni órán annyira elütögették egymással az időt Réczi Lászlóval, hogy az belenyúlt a birkózóedzésbe is. Ha már így alakult, hősünk is ott maradt hát a szőnyegen a többiekkel, és hogy-hogy nem, itt is igen ügyesnek bizonyult. Így párhuzamosan kezdte űzni a két sportágat, utóbbit a kiskunfélegyházi Vasas színeiben. Itteni edzője, Besze László egy idő után ráparancsolt, hogy válasszon a pingpongütő és a birkózószőnyeg között, Réczi László pedig maradt a karfiolfülüeknél.
Montreal, 1976. július 12. Toma Mihály, Hegedűs Csaba, Séllyey István, Réczi László, Doncsecz József, Seres Ferenc és Toma Ferenc birkózók (b-j) az olimpiai faluban a XXI. nyári olimpián.
És milyen jól tette! A magyar válogatott keretbe 1971-ben került be, és a '71-es vb-n negyedik helyet szerzett. A müncheni olimpiára izomszakadással utazott ki, így az nem úgy sikerült neki, ahogy tervezte. A következő olimpiász alatt végig ott volt súlycsoportjának élvonalában, a ’76-os játékokon pedig egy nagyon szépen csillogó bronzérmet szerzett. Montrealban történt továbbá az az eset, hogy a friss érmeseket Vitray Tamás egy stúdióbeszélgetésre hívta. Hősünk Magyar Zoltánnal és Kőszegi Györggyel hármasban volt hivatalos legendás riporterünkhöz. Mint jó házigazda, Vitray is felajánlotta vendégeinek a kávét, amit előbbi kettő köszönettel, de nem kért. Réczi László viszont – ahogy egy interjúban mesélte – csak azért is elfogadta, mondván, hogy elmondhassa magáról, hogy neki a nagy Vitray készített személyesen egy feketetét.
Montreal, 1976. július 25. Az olimpiai bajnok a lengyel Kazimier Lipien (k), az ezüstérmes szovjet Nelson Davidian és a bronzérmes Réczi László a kötöttfogású birkózás 62 kg-os súlycsoportjának eredményhirdetésén, a montreali olimpiai játékokon.
Legsikeresebb versenye az 1977-es göteborgi vb volt, ahol legnagyobb riválisát, a lengyel Lipient is legyőzve végre felállhatott a dobogó legfelső fokára. Egy évvel később egy komoly gerincsérülést szenvedett, melyből ugyan visszatért a szőnyegre, hogy felkészüljön a moszkvai olimpiára is, de egy idő után a teste közbeszólt.
München, 1972. szeptember 8. A szovjet Megrelisvili és Réczi László (alul) birkózók küzdelme a kötöttfogású birkózás 62 kg-os kategóriájában a XX. nyári olimpián. A magyar sportoló kikapott ellenfelétõl.
Még aktív sportolóként kezdte meg tanulmányait a szegedi egyetem jogi karán, melyet sikerrel elvégezve szülővárosában kamatoztatott, sőt, egy időben Kiskunfélegyháza alpolgármesteri tisztjét is betöltötte.
Hetvenötödik születésnapja alkalmából kívánunk jó egészséget a továbbiakban is Réczi Lászlónak!