Az idők változnak, ahogy az olimpia is. Éppen ezért a párizsi játékok egyik új sportága lehet a breaktánc, melynek itthon is szép számmal akadnak követői, akik évente gyűlnek össze Szolnokon a Break The Rules elnevezésű versenyen. Fodor Lajossal, az esemény egyik szervezőjével beszélgettünk.

Hanyadik alkalommal került megrendezésre a Break Tehe Rules?

A 2020. évi versenyünk volt a negyedik ezzel az elnevezéssel. Az elsőt 2017-ben rendeztük meg. Eddig mindig tavasszal és zárt térben volt a verseny, idén azonban Szolnok egyik ikonikus helyszínén, a Tiszavirág gyaloghíd lábánál lévő Dokk Terasz elnevezésű szabadtéri szórakozóhelyen került megrendezésre.

Hány kategóriában hirdettetek győztest?

Ebben az évben csak 3 kategóriában hirdettük meg a versenyt. Egyéni felnőtt női (B-girl adult) egyéni felnőtt férfi (B-boy adult) és egyéni gyerek mixed (ezúttal nemek szerint nem választottuk szét ezt a kategóriát).

Mit kell tudni a különböző kategóriákról egy laikusnak? ?

A versenyzők idén egy 3 főből álló zsűri előtt, párbajokban mérték össze egymással a tánctudásukat. A breakversenyek (párbajok) szerves és nagyon fontos része a breaking dj, aki előre nem közölt számokat játszik a versenyzőknek, akiknek a párbaj során improvizatív jelleggel kell bemutatni a legjobb szólóikat, trükkjeiket. Fontos, hogy a mozdulatok során, a technikai nehézségen kívül, figyeljenek a zeneiségre és egyedi, úgymond “signature move”-okkal is meg tudják lepni az ellenfelet és a zsűrit. Ezen kívül a bírák árgus szemekkel nézik azt is, hogy az adott táncosnak milyen attitűdje és karaktere van, milyen az előadásmódja. Nagyon fontos az is, hogy a szólók során kifejezésre jusson a párbajjelleg, a táncosoknak figyelnie kell arra is, hogy az “ellenféllel” lehetőség szerint mindig szemben elhelyezkedve táncoljanak, a szemkontaktus érezhető, látható legyen, hiszen ez egy breakpárbaj.

Mennyire volt befolyással a versenyre, a rendezvényre a koronavírus és a miatta kialakult helyzet?

A szervezést mondhatni rekordidő alatt folytattuk le, amire az utolsó utáni pillanatban is jellemző volt a teljes bizonytalanság a Covid-19 miatt hozott kormányzati és helyi hatályú önkormányzati rendeletek miatt. Az eredeti helyszín a Tiszai Hajósok terén lett volna Szolnokon, azonban a járványügyi önkormányzati rendeletek értelmében kénytelenek voltunk megváltoztatni a helyszínt a verseny előtt pár nappal. Mivel új helyszínre kerültünk, alkalmazkodnunk kellett, így maga a verseny időpontja, menetrendje is változott. Természetesen a járványügyi előírásoknak minden szempontból sikerült megfelelnünk, amelyeket ellenőriztek is a rendezvény során. Ettől függetlenül az ország majd minden nagyvárosbából érkeztek hozzánk táncosok és hozzátartozóik, amiért végtelenül hálásak vagyunk. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ebben a miliőben azért lesz egy táncsportrendezvény az ami, mert a kultúra és a táncsport résztvevői közösen, együtt teremtik meg azt az atmoszférát és azt a különleges magával ragadó érzést, amit mi breaking battle-nek nevezünk.

Párizsban nagyon valószínű, hogy a breaktánc is szerepelni fog a sportágak között. Hogy látod, van esély arra, hogy a magyar színeket is képviselje valaki?

Bár a nemzetközi színvonal rendkívül erős és egyes országokban (például Oroszország, Japán, Franciaország) dinamikusan, sőt van ahol rohamosan fejlődik ez a táncsport, amitől mi sajnos jelenleg el vagyunk kissé maradva – azért a kivétel erősíti a szabályt –, van pár fiatal, aki érdemben képviselhetik Magyarországot az olimpiai kvalifikációs folyamat során. Aztán meg ki tudja? Merni kell nagyot álmodni és minden fiatalnak hinni azt, hogy nem egy álmot kerget, hanem ő maga formálja az álmait valósággá. A mi egyesületünkben van három fiatal, akiknek érdemes hinni magukban és abban, hogy bármire képesek lehetnek. A 2018. évi Nyári Ifjúsági Olimpiai Játékoknak Buenos Aires-ben már volt magyar képviselője a breaktáncnak, Török Enikő „Csepke” személyében.

A mostani győztesek közül lehet-e valaki tokiói kvótaszerző?

Személyes véleményem szerint a mostani győztesek mindegyikének; Erdei Dánielnek (Szolnok), Bradács Kevinnek (Szolnok), Pályi Dánielnek (Debrecen), valamint Szarvák Csengének (Szolnok), Szarvák Petrának (Szolnok) és Karvaly Mirának (Sopron) van miért küzdeniük és érdemes hinniük önmagukban. Én hiszek bennük.

Hogy látod a sportág hazai helyzetét?

Ahogy fent említettem, általánosságban sajnos jelenleg el vagyunk maradva a nemzetközi szinttől, de pont ettől szép ez a dolog, hogy van miért küzdeni és van hová fejlődni. Általánosságban megfigyelhető, hogy a kevésbé támogatottak, az “ismeretlenség árnyékából” érkezők, jobban motiváltak arra, hogy a napra törjenek. Ma hazánkban, a legfontosabb feladatunk az utánpótlásnevelés fejlesztése, támogatása és a táncsport népszerűsítése.

Mennyire népszerű ma Magyarországon a break? Mennyire lehet populáris, mennyire csak egy szubkultúra része?

A breaking valóban egy szubkultúra része és sajnos nem nevezhető ma túlságosan népszerűnek a hazánkban, valamint tényleg kevesen űzik ezt a fantasztikus táncsportot itthon. Kiemelt feladatunk, hogy ez változzon, hogy nagyot kiáltsunk, hogy az emberek felfigyeljenek ránk és a breakingre, hogy felismerjék a kultúránk szépségeit, és azt, hogy ez egy kiváló lehetőség a testi és lelki fejlődésre, hiszen ha táncolunk, az szívből “szól”.

Egyszer egy breaktáncos azt mondta nekem, „ne foglalkozz azzal, mások mit mondanak, nem tudják miről beszélnek, mert nem tudják milyen érzés repülni”. Azt kívánom, hogy minél több magyar fiatal ismerje meg azt az érzést, hogy milyen breaktánc közben – habár lenn a földön – de „igazán repülni”.

(Videó&Képek: Szolnoki Breaktánc és Extrém Sport Egyesület)