Még csak 21 éves, de már felnőtt Eb-ezüstérem lóg a nyakában. Magyarország élcsapatában játszik és bizakodva tekint a jövőbe. Férfi vízilabda-válogatottunk debütánsával, Vigvári Vendellel beszélgettünk.
Vigvári Vendel igazi sportos családba született, hiszen nagypapája kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívónk, Schmitt Pál, nagymamája pedig az a Makray Katalin, aki tornában szerzett ötkarikás ezüstérmet Tokióban, 1964-ben. De szülei is sportoltak, édesanyja és édesapja is egyaránt magyar bajnok lett a saját sportágában.
Adja magát a kérdés, hogy mennyire lehet teher egy ilyen famíliában felnőni? Ám Vendel ezt nem érzi annak, ahogy fogalmaz: „Egy olyan családból jövök, akik egyaránt ismerik a sportnak a jó és a rossz oldalát, tudják, mikor min megyek keresztül. Támogatnak jóban-rosszban, ezért ez nekem mindig is inkább pluszt jelentett, mintsem nyomást. De ugyanakkor nagyon motiváló is, hogy egyszer én is elérjem majd azokat az eredményeket, mint ők. Összeségében különlegesnek élem ezt meg és szerencsésnek érzem magam, hogy egy ilyen családba születtem bele.”
Ha már a születésnél tartunk! Szeptember 10. most már duplán is emlékezetes lesz Vendel életében, hiszen az Eb-döntő napján töltötte be a 21. életévét: „A szülinapján minden ember kicsit máshogy kel fel, ez velem sincsen másként. Ám ezzel most nem is foglalkoztam, hiszen az egyik gyerekkori álmom vált valóra azzal, hogy Európa-bajnoki döntőt játszhattam. Így csak abból tudtam, hogy szülinapom van, hogy éjjel-nappal csörgött a telefonom, amit természetesen próbálam kizárni. De pluszt inkább az adott, hogy a családom is ott volt a lelátón és szurkoltak nekem, nekünk.”
Vendel immár két szezon óta a Fradi játékosa, akikkel idén megnyerte a magyar bajnokságot. Előtte az UVSE színeit erősítette, ahol egy olyan legenda terelgette őt és társait, akinek korai halála máig nem hegedő seb. Benedek Tibortól minden téren csak tanulni lehetett, így megkérdeztük Vedelt, neki mi volt a legnagyobb élmény a közös munkában: „A sport iránti alázat. Hogy el lehet érni bármit, ugyan olyan alázattal kell dolgozni tovább. Sose felejtem el, ahogy reggel 6-kor is beugrott velünk a vízbe, ahogy rendíthetetlenül mutatta be, mondta el nekünk, akár századjára is azt, amit nem értettünk. Felejthetetlen évek voltak ezek számomra.”
Vendellel készült teljes interjúnkat YouTube-csatornánkon nézhetitek meg!