2016. augusztus 5-21 között rendezik Brazíliában a XXXI. nyári olimpiai játékokat. Ezt követi szeptember 7-18. között a paralimpia. A sportolók, utazók felkészítésével foglalkozó szakemberek hónapok óta izgatottan követik a járványügyi eseményeket, hogy a legfrissebb információknak megfelelően lássák el oltásokkal és tanácsokkal pácienseiket. A gondos, tapasztalt utazó is már legalább egyszer felkereste az utazási medicinában járatos szakembert.
Az egészségügyi kockázatot számtalan tényező befolyásolja, többek között az uticél, annak földrajzi elhelyezkedése, járványügyi helyzete, az utazó egészségi állapota, kora, oltottsága, tájékozottsága, a kint tartózkodás ideje és a kinti tevékenység. A gyakorlatban is ezt a gondolatsort ajánljuk utazónak és orvosnak a felkészülés/felkészítés során.
Hol fekszik Brazília és hol vannak az olimpiai játékok helyszínei?
Ha elővesszük a térképet és Budapesthez viszonyítva megnézzük, hol helyezkedik el Rio de Janeiro, akkor nyugat és dél felé is nagy távolságot kell a tekintetünknek bejárni. Az időzóna eltérés nyáron 5 óra. A biológiai óra átállása egyénileg változó, átlagosan 1 nap szükséges 3 óra időeltolódás megszokásához. Rendszeres gyógyszerszedők, vagy inzulinkezelésre állított cukorbetegeknek figyelembe kell venni, hogy „hosszabbodik a nap”, tehát eggyel több dózisra lehet szükség. A repülőút hosszúsága, egyéb kockázati tényezők esetén, fokozza a mélyvénás trombózis előfordulását. Ennek kockázatát a felkészítő orvos méri fel, szükség esetén injekciós formában ajánl véralvadás-csökkentő készítményt.
A szélességi körök tekintetében az egyenlítőtől délre, a Baktérítő magasságában fekszik az olimpia helyszíne. Augusztusban téli évszak van, az átlag hőmérséklet 17-23 0 C, kevesebb a csapadék és a páratartalom. A szezonnak megfelelően, ilyenkor esedékes az influenzajárvány. Az egészségügyi hatóság jelentése alapján már most – június elején – észleltek megbetegedést, amit a H1N1 influenza típus okoz.
Milyen a járványügyi helyzet Brazíliában?
Az elmúlt 5 évben kitolódott a sárgaláz előfordulásának területe. Az olimpia helyszíneit tekintve Belo Horizonte és Brazíliaváros helyezkedik el az érintett régióban. Kanyaró járványt is jelentettek az elmúlt években. A gennyes agyhártyagyulladást, főleg, a nálunk nem honos A csoportú meningococcus baktérium okozza. A szúnyog által terjesztett betegségek közül nagyon magas esetszámmal a dengue láz van jelen. Ehhez adódott a 2015-ben előretörő Zika-vírus, melynek terjesztője ugyanaz, az Aedes egypti szúnyogfaj. Az olimpia helyszínein malária kockázatával nem kell számolni.
Mi a dengue láz?
Általános tünetekkel, lázzal, bőrkiütésekkel, izom-ízületi és erős csontfájdalommal jár, emiatt „csonttörő láznak” is hívják. 3-10 nap alatt lezajlik, de a fáradékonyság, izomgyengeség hetekig tarthat. Nagyon ritkán súlyos lefolyású a fertőzés, aminek hátterében vérzékenység, és sokszervi károsodás áll.
Mi a Zika-vírus fertőzés?
A Zika-vírus fertőzések 80 százaléka tünetmentesen zajlik, illetve enyhe, magától gyógyuló betegség. A lappangási idő 3-12 nap. A láz, fejfájás, ízületi- és izomfájdalom, kötőhártya-gyulladás, a fejről a törzsre, majd a végtagokra terjedő bőrkiütések sok más vírusfertőzés tüneteivel megegyeznek. 1-2 hét alatt lezajlik a betegség. Ritka, de súlyos idegrendszeri szövődmény a bénulással járó Guillain Barre szindróma, és a kisfejűséget (mikrokefáliát) okozó magzati ártalom. A fertőzésen átesett szexuális partner az ondóval átadhatja a Zikavírust. Nem ajánlott Zikavírussal fertőzött területre utaznia várandósoknak. A fertőzött területről érkező férfiak, szexuális partnerük védelmében- legalább 4 hétig - óvszer használata javasolt. Zikavírussal feltőzött területről hazaérkező nők, legalább 2 hónapig, ne vállaljanak terhességet!
Milyen védőoltások jönnek szóba az olimpiára utazóknál?
Sárgaláz elleni oltás igazolása nem kötelező a beutazáshoz. Azoknak javasolt az oltás, akik a sportesemények megtekintése előtt vagy után utazást terveznek Brazília sárgaláz által érintett területeire vagy a szomszédos országokba. A sárgaláz elleni oltás ellenjavallatait, az esetleges oltási betegséget minden esetben mérlegelnie kell az oltóorvosnak. A dokumentálással kapcsolatos WHO előírásokat be kell tartani. A sárgaláz elleni oltást akkreditált oltóhelyeken adják, ezek listája a mellékletben található.
Az étellel, vízzel átvihető betegségek közé tartozik a fertőző májgyulladás (hepatitis A). A fertőző májgyulladás (hepatitis A) elleni első oltás után már 10 nap múlva kialakul a védettség, ami egy második oltással 15-20 évre meghosszabbítható. Az elölt vírust tartalmazó vakcina egy éves kor felett mindenkinek beadható. A hepatitis B elleni oltás is szóba jöhet. Orvosi beavatkozással, vérrel és szexuális utón vihető át a vírus. Aki Magyarországon végezte az iskolai tanulmányait és 31évesnél fiatalabb, biztosan védett az 1999-ben kibővített oltási gyakorlat miatt. Ha megfelelően hosszú idő áll rendelkezésre, azaz minimum 6 hét, a 30 évesnél idősebbeknek felajánlható a hepatitis A+B kombinált oltás, melyből az egy hónap időközzel adott két adag után két héttel már kialakul a védettség, a tartósságot a 6 hónap múlva adott harmadik adag fogja biztosítani. Hastífusz megbetegedés elsősorban azokat veszélyeztetheti, akik főleg utcai büfékben, olcsó helyeken étkeznek és az olimpiai játékok után meg utazgatnak az országban. A hastífusz elleni oltás a beadást követő 10-14 nap múlva ad védettséget, ami 3 évig érvényes.
Az apró balesetek okozzák a leggyakoribb egészségügyi problémát külföldön. Érvényes tetanusz elleni oltás mellett, csak alapos sebtisztítás és fertőtlenítés szükséges. Egy komponensű és kombinált (diftéria-tetanusz-pertusszisz+/-poliomyelitis) oltóanyagok állnak rendelkezésre. A védettség 10 évig tart.
Tömegrendezvények a légúti betegségek terjedésének kedveznek.
Ezek közül az influenza és a járványos agyhártyagyulladás ellen van védőoltás. Brazíliában június - augusztus az influenza szezon. A hazánkban használt oltóanyag tartalmazza a H1N1 komponenst, ami a most kezdődő járvány okozója. Aki még nem kapott H1N1 komponensű influenza elleni oltást, annak javasolt az indulás előtt 10-14 nappal oltatnia magát. Nemzetközi esemény lévén jó esély van arra, hogy a gennyes agyhártyagyulladás kórokozójának (meningococcus) bármelyik fajtáját behurcolják. Emiatt, a négykomponensű oltóanyag alkalmazása javasolt, aminek védőhatása 5 évig tart.
A védőoltások mellett más megelőzési módok is fontosak!
Az utazók hasmenése a leggyakrabban előforduló bakteriális vagy vírusos betegség. Hatalmas tömeget kell élelmiszerrel ellátni, utcai árusokkal vagy büfé jelleggel. Csak magas higiénés követelmények betartása mellett lehet elkerülni, hogy az elkészítés, a tárolás és a kiszolgálás során ne kontaminálódjon az étel. A fogyasztók kézhigiénéje (kézmosás, alkoholos kézfertőtlenítő használata) is feltétele az enterális fertőzések elkerülésének. Öngyógyításra csak a magas kockázatúaknak (reflux, krónikus bélbetegség, immunhiányos állapot) ajánlott antibiotikumot felíratni. Az átsült, átfőtt ételek, a palackozott víz, dobozos sör vagy üdítő fogyasztása, a jégkocka mellőzése alapvetően fontos a hasmenés elkerülésére.
Egyéb jó tanácsok
A „klasszikus”, szexuális úton átvihető betegségek közé újonnan a Zika-vírus fertőzést is besorolják. Az óvszer használata jelentősen csökkenti az átvitel esélyét. A versenyek alatt javasolt füldugót használni a halláskárosító erős zaj és az ennek következtében kialakuló pszichés és idegrendszeri tünetek megelőzésére. Tömegrendezvényeken gyakoribb a lopás, rablás, verekedés, alkohol abúzus, tülekedés és a pánik okozta baleset. Krónikus betegek konzultáljanak kezelőorvosukkal az utazás előtt. A feltétlenül szükséges gyógyszerekből legyen néhány napra való a kézitáskában is.
Az utazás előtti felkészítésben, a védőoltások beadásában az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontja is segítséget nyújt. A technikai információk, írásos tájékoztatók a www.oek.hu utazás és egészség honlapon találhatók. Zöld szám: 0680204217
Dr. Jelenik Zsuzsanna Főosztályvezető Főorvos
Országos Epidemiológiai Központ, Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont