A család tájékoztatása szerint 94 éves korában elhunyt Zarándi László, a helsinki olimpia 4x100 m bronzérmes váltójának tagja, Európa-bajnok atléta.
Zarándi László rövidtávfutó.
1929-ben Kiskunfélegyházán született, sportkarrierjét a Szegedi VSE futballcsapatában kezdte csatárként. Édesapja állatorvosnak szánta, de sikerült elérnie, hogy felvételizhessen a Testnevelési Főiskolára. Gyorsaságát és robbanékonyságát hamar felismerték, így 1949-ben a TF MEFESZ igazolt atlétája lett. Egyetemi és főiskolai országos bajnokságokon indult – elsöprő sikerrel.
1950-ben a férfi 4x100 méteres síkfutó váltó tagja lett: a Zarándi László, Varasdi Géza, Csányi György, Goldoványi Béla kvartett a pozsonyi, Csehszlovákia elleni válogatott találkozón győzelemmel mutatkozott be.
Varasdi Géza (elöl) és Zarándi László (fehér) atléták a XV. nyári olimpiai játékokon.
Sikeres nemzetközi premiert követően egyre stabilabb lett ez a négyesfogat, amely későbbi sikereit nem a váltóban szereplők kivételes futógyorsaságának, hanem rendkívül precíz váltásainak köszönthette.
A VIT 4x100 méteres futó váltó versenyén gyõztes magyar csapat tagjai: Goldoványi Béla, Csányi György, Varasdi Géza és Zarándi László az V. Világifjúsági Találkozó ideje alatt.
A helsinki olimpián dobogóra állhatott fel a „villámnégyes”. A döntőben az első két váltás olyan jól sikerült, hogy a Szovjetuniót is megelőzve a második helyen haladtak. „A harmadik, utolsó váltásnál Sír „Kaja bácsi” bekiabált Goldoványinak, hogy „Béla, lassíts!”. Ha ez a parancsra történt megtorpanás nem jön közbe, akár másodikok is lehettünk volna” – emlékezett vissza korábban egy interjúban a bronzérmes atléta.
Hogy ez az ötkarikás érem nem a véletlen műve volt, azt bizonyítják a későbbi évek eredményei. A helsinki olimpiát követően Turkuban a villámikrek legyőzték az olimpiai bajnok amerikai váltót is. 1954-ben a svájci Bernben Európa-bajnokok lettek, majd 1955-ben, Budapesten főiskolai világbajnoki cím következett.
Ez volt az utolsó, közös sikerük, mert egy izomsérülés miatt Zarándi László kikerült a váltóból.
Pályafutása befejezése után a Testnevelési Főiskolán dolgozott tanárként, egyetemi docensként, majd az atlétikai tanszék vezetőjeként vonult nyugdíjba. Mukásságát számos szakirányú műve, cikkei őrzik.
Edzőként hosszú ideig a kétszeres fedett pályás Európa-bajnok és máig a férfi távolugrás országos csúcstartójának, Szalma Lászlónak a trénere volt, munkásságát pedig mesteredzői diplomával jutalmazták.
A Magyar Olimpiai Bizottság együttérzését fejezi ki a családnak és az atléták közösségének. Az olimpiai bronzérmes Zarándi Lászlót a MOB saját halottjának tekinti.