7 Helsinki 1 e1641572457214

Etűd csellóra és tornára, avagy 101 éves Keleti Ágnes

2022. 01. 08.
Megosztás

A világ legidősebb élő olimpiai bajnoka Keleti Ágnes, aki idén már betöltötte 101. életévét.

Tavaly száz pontban összeszedtünk mindent, amit Ági néniről tudni érdemes. Idén 101. születésnapja alkalmából gondoltuk, kiragadunk egy momentumot, hiszen ha a sors kerekei máshogy fordulnak, ma akár mint híres gordonkaművészt ismernénk.

Ági néni tehetős családba született, és édesapja nemcsak a tanulás és a mozgás szeretetére nevelte, hanem muzikális ember lévén a zenei képzettséget is igen fontosnak tartotta. Ezért amikor elég érettnek gondolták hozzá, megkérték Friss Antalt – aki nemcsak a kor nagyra becsült gordonkaművésze, hanem a családhoz is rokoni szálak fűzték –, hogy adjon órákat a kis Ágnesnek.

Kezdetben egy úgynevezett feles hangszeren kezdte el elsajátítani a csellóművészetet, és elég hamar kiderült, hogy tehetség is szorult belé, nem kevés. Ám ekkor még ez a hangszer is gyakorlatilag nagyobb volt nála, így a szintén filigrán édesanyja segített neki cipelni addig, ameddig meg nem nőtt annyira, hogy már egyedül is elbírja. A tizenhatodik születésnapjára egy mesébe illő hangzású, olasz hangszert kapott ajándékba, melyet büszkén cipelt a zeneórákra. A torna továbbra is jelen volt az életében, és erre bíztatta is mestere, hiszen a csellóhoz is kell a fizikai erő annak, aki vinni akarja valamire.

Budapest, 1952. február 9.
Keleti Ágnes (j) tornász olimpikon édesanyjával otthonukban.
MTI Fotó/Magyar Fotó: Szécsényi József

Ági néni ekkor még inkább világhírű zeneművészként látta magát a jövőben, mintsem olimpiai bajnok sportolóként. A cselló mellett zongorázott, zenekari gyakorlaton pedig Ferencsik János, világhírű karmesterünk foglalkozott vele a Nemzeti Zenedében, a mai Bartók konzi elődjében. Mindeközben középiskolája, az Evangélikus Gimnázium zenekarát is erősítette csellistaként. Akkoriban Kapi-Králik Jenő tanár úr vezetésével intenzív zenei élet zajlott ott, rendszeresen adott koncertet az iskola ének- és zenekara. Ági néni hetedikes diák volt, amikor az év végi hangversenyen beütött a krach. A műsorban Saint-Saëns A hattyú című művének gordonka szólóját játszotta volna, íme a darab:

Ám a zenemű előadása közben egyszer csak megállt, nem tudta folytatni, belesült, ahogy szokták volt mondai. Az eset után mestere azt tanácsolta neki, hogy inkább tornázzon, azzal jobban jár, mintha csak gubbaszt a sarokban a hangszere mellett. Ahogy a róla szóló életrajzi könyvben fogalmaz:

„Igaza volt, én valóban nagyon mozgékony kislány voltam, imádtam a mozgást és ez döntött végül amellett, hogy a cselló végül háttérbe szorult. Gyerekszemmel a tornában nagyon inspiráló volt a sokféleség, a különböző szerek, melyek mind más tudást követeltek meg. A torna a lehetőségek végtelen tárháza, kombinációk és variációk sokasága.”

Így Ági néni döntött a tornaszőnyeg mellett, a többi pedig – ahogy mondani szokták – már történelem…

Budapest, 1952. február 9.
Keleti Ágnes tornász szabadidejében szívesen csellózik otthonában.
MTI Fotó/Magyar Fotó: Szécsényi József

Isten éltesse továbbra is a mi Ági néninket!

(Magyarock/Barát Kornélia; Fotók: MOB/Szalmás Péter; MTI, Keleti Ágnes saját albuma)