A 2016. évi XXXI. Nyári Olimpiai Játékok rendezési jogát 2009. október 2-án, a 121. NOB Közgyűlés és Olimpiai Kongresszus alkalmával Koppenhágában ítélték oda Rio de Janeiro városának. Ezzel Rio de Janeiro három sikertelen pályázatot (1936, 2004 és 2012) követően negyedik nekifutásra végül elnyerte a rendezési jogot.

Először Dél-Amerikában

Nemcsak Brazília, de Dél-Amerika is először ad majd otthont olimpiának. Latin-Amerika másodjára rendez játékokat az 1968-as mexikóvárosi csúcsesemény után, arra pedig legutóbb 2000-ben, Sydney esetében volt példa, hogy nem az adott ország fővárosa látja vendégül a világ legkiemelkedőbb sportolóit.

A játékokat 2016. augusztus 5-e és 21-e között rendezik a brazíliai metropoliszban. A világversenyt a 2016. szeptember 7-e és 18-a között zajló Paralimpiai Játékok követi.

Az olimpia mottója: Viva sua paixão – azaz: Éld át a szenvedélyt!

Rio de Janeiro („Januári folyó”) nemcsak a város neve, de az államé is. Szülötteit „cariocas”-nak, azaz kariókáknak nevezik. A város különleges gazdasági, turisztikai és kulturális központja a dél-amerikai kontinensnek, híres tánca a szamba, közkedvelt strandjai a hotelekkel körbevett Copacabana, Ipanema és Leblon nevezetű tengerpartjain találhatók. Különösen ismert Rio az évente megrendezett karneváljáról, a tengerpart melletti jellegzetes Cukorsüveg-hegyről, a Maracanã Stadionról és a hatalmas méretű Megváltó Krisztus-szoborról (képünkön, lent). Szintén a városban található a Föld harmadik legnagyobb lakott területen belüli erdeje, a Tijuca-erdő. Rio de Janeiro város lakossága 6 millió fő, területe 1182,3 km². Az elővárosaival együtt 11-12 millióra becsülik a lakosság számát. 1960-ig az ország fővárosa volt, jelenleg a második legnagyobb brazil város São Paulo mögött. Rio az egyik fő helyszíne volt a 2014-ben Brazíliában megrendezett labdarúgó-világbajnokságnak is.

Összefogás a legfelsőbb szinteken

Az ötlet, hogy Rio de Janeiro olimpiát rendezzen, 1993-ban fogant meg. João Havelange, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) akkori elnöke és Roberto Marinho, a Globo médiabirodalom első embere akkor kereste meg Cesar Maiát, Rio polgármesterét a játékok ötletével. Maiának eltökélt szándéka volt, hogy Riót a világ egyik legfontosabb városává fejlessze, és ebbe az elképzelésbe tökéletesen beleillett a felkérés, amelyet ennek megfelelően el is fogadott.

A pályázat mellett szólt, hogy a 400 millió lakosú dél-amerikai kontinens egyetlen olimpiának sem adott otthont korábban, ezt emelte ki Luiz Inacio Lula da Silva korábbi brazil köztársasági elnök is beszédében, hozzátéve: a világ tíz legerősebb gazdasága közül csak Brazília nem rendezett még ötkarikás játékokat.

A riói pályázati bizottság alapelveinek megfogalmazásakor leszögezte, célja, hogy technikai szempontból hibátlan olimpiát szervezzen, életre szóló élményt szerezve minden sportrajongónak, gazdasági átalakulást hirdetett és zászlajára tűzte, hogy minél többen megismerjék és megszeressék az Olimpiai és a Paralimpiai Mozgalmat. A remények szerint a játékok segít a szociális integrációban azáltal, hogy munkahelyeket teremt, és a helyszínek kijelölésekor szempont volt, hogy Rio elmaradott negyedeit is fellendítsék, élhetővé tegyék. A szervezők elmondták továbbá, törekednek a zöld olimpiára, azaz hogy a környezetet minél jobban megóvják.

Ami a helyszín kijelölését illeti, a 2007. szeptember 13-i határidőig hét város (Chicago, Madrid, Rio de Janeiro, Tokió, Baku, Doha, Prága) jelezte a 2016. évi nyári olimpiai játékok megrendezési jogára való szándékát, a végszavazáson azonban már csak négy város volt érdekelt, Baku, Doha és Prága a technikai értékelést követően elvérzett.

A 2016-os olimpia rendezéséről folytatott szavazás alakulása:

A golf és a rögbi áttörése

A Riói XXXI. Nyári Olimpiai Játékok sport és versenyszám programja viszonylagos eltéréssel megegyezik a londoni játékok programjával, ugyanakkor két új sportág, a golf és a rögbi csatlakozott az olimpiai programhoz.

Az Olimpiai Charta 44. kiegészítő cikkelyének 14. pontja szerint „the number of athletes competing in the Games of the Olympiad shall be limited to ten thousand five hundred (10,500)”, azaz az Nyári Olimpiai Játékokon legfeljebb 10 500 versenyző vehet részt.

A golf és a rögbi programra kerülésével előreláthatólag 350 sportolóval fog növekedni, illetve változni a részvételi létszám. Feltételezhetően nem fogja a NOB az Olimpiai Chartában rögzített versenyzői létszámot módosítani, ezért a 44. cikkelyben foglaltak teljesítése érdekében várhatóan az atlétika és úszás versenyszámaiban s főleg a váltókban indulók létszámán fognak változtatni annak érdekében, hogy a rögbi és golf létszámát biztosítani lehessen az Olimpiai Charta rendelkezéseivel összhangban.

Londonban pontosan 2231 atléta versenyzett, amelyet az IAAF hozzájárulásával 2000 főre csökkentenek Rióra, valamint az indulók létszámát fogják előreláthatólag maximálni. Kiemelten ettől a kettő intézkedéstől várja mind a NOB, mind a riói szervezőbizottság az Olimpiai Chartában meghatározott létszám teljesítését.

Versenyek négy klaszterben

A létesítmények többsége Rio de Janeiro négy zónájában, a Maracanã, a Copacabana, a Barra és a Deodoro klaszterben található.

A szervezőbizottság közel 11,1 milliárd dollárra becsülte az olimpia összköltségét a rendezési jog elnyerésekor. A büdzsét kedvezően befolyásolja, hogy a fejlesztések jelentős részét már a 2014-es labdarúgó-világbajnokságra elvégzik annak költségvetéséből, illetve a 2007-es Pánamerikai Játékokra is több létesítményt felhúztak.

A fejlesztési pénzekből az eredeti tervek alapján 5,5 milliárd jut közlekedésre, 1,2 milliárd környezetvédelemre, 813 millió a biztonság javítására, míg 770 millió az energiaszállítás modernizálására.

A közvetlenül az olimpiához kapcsolódó beruházások 3,1 milliárd dollárt tesznek ki, ebből 479 milliót fordítanak a sportlétesítményekre, 427 milliót az olimpiai falura, 812 milliót a médiafalura, 203 milliót pedig a sajtóközpontra. Valamennyi kiadásra teljes körű garanciát vállalt a brazil kormány.

A végösszeg ugyanakkor az előirányzott mértéket jócskán meghaladhatja, amit a szervezőbizottság az inflációval, illetve az új technológiák jelentette költségekkel magyaráz.

A szervezők 2014 januárjában úgy számolták, az addig elfogadott beruházások 2,3 milliárd dollár közpénzt emésztenek fel, 28 projektről ugyanakkor még nem született döntés.

Csak futballmeccsekért kell sokat utazni

Ez lesz az első alkalom, hogy nem ott rendezik a nyitó- és a záróünnepséget (Maracanã Stadion), ahol az atlétikai versenyeket is (João Havelange Olimpiai Stadion - képünkön, fent).

Noha a nyitóünnepséget augusztus 5-én tartják, a labdarúgótorna már két nappal korábban megkezdődik.

Rio de Janeirón kívül négy helyszín lesz, Salvador, Brazíliaváros, Belo Horizonte és São Paulo egyaránt labdarúgó-mérkőzéseknek ad majd otthont.

Az olimpiai falut (képünkön, lent) 75 hektáron építik fel 34, egyenként 12 emeletes apartmanházzal, melyekben valamennyi lakóra 22 négyzetméternyi hely jut. A falun belül külön edzőközpontot létesítenek úszómedencével, atlétikai pályával, csarnokokkal. A tervek szerint a sportolók számára külön tengerparti strandot is elkülönítenek egy rövid buszútra az olimpiai falutól.

Elvárások a Magyar Olimpiai Csapattal szemben

A Magyar Olimpiai Bizottság semmit sem bíz a véletlenre, tulajdonképpen már a londoni olimpia másnapján megkezdődött a felkészülés Rióra, és a szakmai programok sora mellett – amelyek az utánpótlástól a sportágfejlesztésen át az edzőkig mindent és mindenkit érintenek a magyar sportban – az egyeztetések is folyamatosan zajlanak valamennyi szinten.

„Az olimpiai csapatért felelősséggel tartozik a MOB, így a riói olimpia a MOB kiemelt projektje" - fogalmazott Szabó Bence főtitkár a sportági szakszövetségekkel folytatott konzultáción a közelmúltban.

A kétszeres olimpiai bajnok sportvezető akkor hozzátette, 150-200 magyar sportoló kvalifikációját tartaná reálisnak, és célként a nemzetek éremtáblázatán az első tíz helyezett közé kerülést fogalmazta meg.

Szabó Bence elmondta, a sportágak szakmai munkájába a MOB nem kíván beleszólni, az a szövetségek kompetenciája, és továbbra is kiemelt figyelmet kell hogy kapjon a doppingmentes felkészülés és versenyzés.

Fábián László is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a MOB folyamatosan egyeztet a szövetségekkel, a felkészülési terveket már ismeri a sportigazgatóság, hiszen a kiemelt sportágfejlesztés és a felzárkóztató program részben a riói időszakot is tartalmazza. A MOB sportigazgatója ide vonatkozóan utalt a golfozó Rózsa Csilla sikerére is, majd kiemelte:

„Fontos az egészségügyi és sporttudományos ellenőrzés, a call centert pedig kétezren vehetik igénybe, az egészségügyi ellátás tizenegy intézményben biztosít ellátást."

Dr. Nagy Zsigmond az egyeztetésen felhívta rá a figyelmet, az ötórás időeltolódás és a korai naplemente (17:35 óra) miatt várhatóan délután rendezik majd a döntőket, és erre külön oda kell figyelniük a magyar sportolóknak.

A MOB nemzetközi igazgatója hozzátette, az eseményre ötezer hivatalos kísérőt várnak, emellett nyolcezer alkalmazott, 70 ezer önkéntes és 80 ezer alvállalkozó dolgozik majd a játékokon.

„Minden sportolónak nagy élmény lesz Rio”

Mint azt fentebb említettük, Szabó Bence MOB-főtitkár az első tízbe kerülést célozta meg a XXXI. olimpián, és ennek érdekében sokat tehet Gyurta Dániel (képünkön, lent), aki két éve Londonban aranyérmet nyert 200m mellúszásban.

„Ott tartok a felkészülésben, ahol tartanom kell. A londoni siker nem tett jóllakottá, sőt megmutatta, érdemes keményen dolgozni, mert annak előbb-utóbb meglesz a gyümölcse” – mondta a klasszis versenyző a mob.hu-nak.

A kvalifikációs időszak a sportágak többségében még meg sem kezdődött, vagy ha igen, akkor is csak néhány pontszerző verseny ment le, így magától értetődő, hogy sem Gyurta Dániel, sem más magyar sportoló nem harcolta még ki az indulást.

Persze pontos ismeretek hiányában is meg lehet jósolni, hogy mely sportágakban várhatók magyar diadalok, a kajak-kenu és az úszás például mindig érmekkel kecsegtet minket, de sikeres kvalifikáció esetén Szilágyi Áront és a férfi pólóválogatottat is egészen bizonyosan kiemelt figyelem övezné. Kovács Antal szerint judóban is jól állunk.

„Hosszú évek óta elmondható, hogy rengeteg a kiemelkedő képességű magyar judós, és a fiatal tehetségek feltűnése is optimizmusra sarkall. Ebből valami egészen jó sülhet ki, akár már Rióban” – adott hangot bizakodásának Barcelona olimpiai bajnoka.

Hogy erről megbizonyosodjunk, már „csak” két évet kell várnunk. Rio felé, félúton.


(Czövek Oszkár)

- A napokban további cikkekkel hangolunk Rióra, amelyekben többek között Fábián László, Gyurta Dániel és Kovács Antal is megosztja gondolatait a játékokkal kapcsolatban. -