Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra (EYOF-ra) két okból is érdemes odafigyelnünk. Egyrészt, mert ez a nyári sportesemény a most leköszönő NOB-elnök, Jacques Rogge találmánya volt, és az elmúlt több mint húsz évben nagyon komoly rangot vívott ki magának. Másrészt azért is, mert 2017-ben Magyarország, azon belül Győr lesz a házigazdája a rendezvénynek, mely sportesemény az előszobája lehet egy Universiade, majd egy felnőtt olimpia megrendezésének is. 2013 nyarán azonban még egy tőlünk távolabb levő városban, a hollandiai Utrechtben rendezték ezt a sporteseményt, ahol 49 nemzet – ilyen sok még sosem szerepelt – 2300 fiatal sportolója mérte össze a tudását és a tehetségét. Az öt nap alatt összesen 690 érmet osztottak ki, ebből az oroszok nyerték a legtöbbet, ám számunkra a legfontosabb, hogy a magyar küldöttség a megszerzett 14 érmével a táblázaton – az oroszok, angolok és franciák mögött – a negyedik helyen végzett.

S miért írunk minderről? Mert az egyik zuglói iskola, a Városligeti Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola történetesen három diákkal is képviseltette magát a rendezvényen.

Aho Nina, Schmidtka Vince és Sós Dániel természetesen ma már valamelyik középiskolában képezi magát, ám a tanulmányaikat mindnyájan a Hermina úti iskolában alapozták meg. Nina két éve ballagott, a két fiú pedig az előző tanév végén búcsúzott az intézménytől. Hármójuk közül Utrechtben a legjobb eredményt Aho Nina Daniella érte el, aki a magyar lány kosárlabdacsapat tagjaként bronzérmes lett az EYOF-on.

Schmidtka Vince is kiválóan versenyzett Utrechtben. A fiatal magyar sprinter és távolugró azonban egy sérülés miatt nem tudott a döntőben rajthoz állni. Sós Dániel pedig a nagy magyar vegyesúszó-hagyományokat folytatva 200 méteren állt rajtkőre, ám egy hajszállal lemaradt a döntőről, és végül a 10. helyet szerezte meg.

A három tehetséges diák máris a nyomdokaiba lépett a zuglói intézmény eddigi legeredményesebb sportolójának: az U23-as és felnőtt Európa-bajnok, Főiskolai világbajnok, olimpiai 5. helyezett cselgáncsozónak, Joó Abigélnek, aki nemrég még szintén a Városligeti tanulója volt.

(Forrás: Riersch Tamás)