Női vízilabda-válogatottunk már túl van a világliga-szuperdöntőn, a férfiaké csak most következik. Júliusban pedig a vizes világbajokságon bizonyíthatnak a nemzeti tizenhármak. A Magyar Vízilabda Szövetséget Kovács Zoltán főtitkár, Märcz Tamás és Bíró Attila szövetségi kapitányok, valamint Cseh Sándor, az utánpótlás sportszakmai igazgatója képviselte.

Az olimpiai kvalifikáció mindkét válogatott esetében gyakorlatilag ugyanaz, bár a hölgyeknél 10, a férfiaknál 12 csapat lehet ott Tokióban. Az első kvalifikációs állomás a világliga-szuperdöntő, ahonnan a nyertes jut ki, a nőknél így már az USA csapata biztos résztvevő, a férfiak döntője jövő héten kezdődik Belgrádban. Ha itt nyerne Märcz Tamás legénysége, akkor ők már hátra is dőlhetnének, ami a nagyon sűrű klubszezon tekintetében nem lenne hátrány. Ám ha nem sikerülne, akkor a vb-elsőség, illetve a jövő évi Eb-győzelem számít mindkét együttesnél, a legrosszabb estben pedig a tavaszi kvalifikációs tornán kell a repülőjegyért megküzdeni, ahonnan majd az első 2-3 helyen végző csapat lehet ott a játékokon. Mindkét szövetségi kapitány bizakodó a tekintetben, hogy a lehetőség valamelyikén megszerzik a kvótát.

A sportág új szabályai nem nagyon kedveznek a játkosállománynak. A lerövidített kispad és a gyorsabb játék nagyobb leterheltséget jelent, ezáltal pedig nagyobb a sérülési kockázat. Aminek az sem tesz jót, hogy a klubszezon nagyon hosszú és zsúfolt, a játékosoknak alig van idejük regenerálódni, a hosszú erőnléti alapozás beiktatása pedig szinte lehetetlen. Ez a gond már utánpótlásszinten is felütötte a fejét. Itt is sok a meccs, egészen fiatal kortól a tétmeccs, holott a szakemberek szerint érdemesebb lenne, ha a 15 év alatti korosztály még inkább az úszástechnika helyes elsajátítására helyezné a hangsúlyt. A szövetség Párizs 2024-es stratégiájának egyik része, hogy az alsóbb korcsoportokban elindult egy tehetséggondozó program, valamint a 15-16 éves korosztálynál egy „A" illetve „B" válogatott.

A jövőre vonatkozóan a szövetség tervezi a részben már felállt (utánpótlásszint) videó-adatbázisának bővítését, valamint ezt egy adatbankformában a szakemberek rendelkezésére bocsátani, valamint egy egységes statisztika kialakítást. A szakedzőképzés a TE-n a következő tanévben is elindul, és megbeszélések folynak azügyben, hogy a tantervben sokkal több legyen a sportágspecifikus rész.

Egészségügyi szempontból a szövetség stratégiai megállapodást kötött a SOTE-val, és az ő segítségükkel frissítették, illetve bővítették a prevenciónál és a rehabilitációnál használatos gépparkot. A jövőbeni célok között szerepel egy olyan edzőközpont kiépítése, létrehozása, ahol a szárazföldi, illetve vizes edzés mellett megtalálható az orvosi ellátáshoz szükséges helyiség illetve felszerelés, és biztosítva van a szállás és étkezés is.

Európa Játékok, olimpiai első bálozás, Nemzeti Karate Akadémia: mozgalmas időszak áll a magyar karatesport előtt. A Magyar Karate Szövetség (MKSZ) nevében dr. Mészáros János, az MKSZ elnöke, Büchler Zsolt szövetségi kapitány és Földi Rita irodavezető vettek részt a MOB sportági konzoltuációján.

A beszámoló leghangsúlyosabb része a tokiói olimpiai szereplés kapcsán felmerülő észrevételek megvitatása volt, hiszen a sportág jövő nyáron debütál először felnőtt ötkarikás eseményen. Büschler Zsolt szövetségi kapitány elmondta, Kumite szakágban súlycsoportonként 10 versenyző indulhat Tokióban, országonként maximum 1-1. Ezúttal a megszokotthoz képest szűkített súlycsoportok lesznek, nemenként 3-3 kategória. A résztvevők egy része úgynevezett olimpiai ranglistáról, míg mások kvalifikációs tornáról kerülnek be. A végleges indulók névsora 2020 június elejére alakul majd ki. Kata szakágban súlycsoportok nincsenek, nemenként 10-10 versenyző utazhat az olimpiára. Itt Series A és Premier League versenyeken, illetve a kontinentális megmérettetéseken lehet kvalifikációs pontokat gyűjteni. A Magyar Karate Szövetség abban bízik, hogy a japán fővárosban akár négy versenyző is képviselheti a magyar színeket.

A soron következendő legfontosabb esemény a minszki Európa Játékok, mely egyben olimpiai kvalifikációs verseny is. Két magyar karatéka, Tadissi Yves Martial és Hárspataki Gábor versenyez a fehérorosz fővárosban.

Büschler Zsolt a sportág általános nemzetközi helyzetéről azt mondta, a küzdelmekben sűrű a versenyprogram, a Kata szakág képviselőinek több ideje van regenerálódni. A felkészülési programok változatosak, ennek oka a rekordszámú versenyzői létszám. A 2020-as Eb-t Baku rendezi, a jövő évi olimpia főpróbája a tokiói Premier League verseny lehet. Jelen állás szerint a karate kikerült a 2024-es párizsi olimpia programjából, végleges döntés az ügyben azonban csak Tokió után várható.

Budapest aktív szerepet tölt be a nemzetközi karateéletben is: idén korosztályos Eb-t rendeznek a magyar fővárosban, 2022-ben pedig a felnőtt világbajnokságnak lesz házigazdája.

Utánpótlásszinten tudatos építkezés zajlik. A sportág vezetői úgy vélik, világviszonylatban is a legjobb 10 utánpótlásbázis egyike a magyar, melyet a korosztályos eredmények is alátámasztanak.

Dr. Mészáros János, az MKSZ elnöke elmondta, létesítmény-fejlesztések is megindultak az elmúlt időszakban. Ezek főleg önkormányzati támogatásokkal valósulhatnak meg. Tervekben szerepel egy Nemzeti Karate Akadémia létrehozása is, mely versenyrendezésre is alkalmas lesz az elképzelések szerint.

A sportág edzőképzése két részre bontható: az elméletért a Testnevelési Egyetem, a gyakorlatért a szövetség felel. Éves szinten 60-80 edző végez a különböző oktatásokon. Jelenleg stílusonként kb. 2500 edző van Magyarországon, ebből 400 a szövetség által regisztrált és licenszelt. A licensz feltétele az edzői továbbképzéseken való részvétel.

(MOB, fotó: MOB)