Az olimpiai ciklusok óta sikert hozó angol sportirányítási és finanszírozási rendszer struktúrájáról és működéséről konzultáltak a Magyar Olimpiai Bizottság vezetői a Testnevelési Egyetem (TE) szakembereivel csütörtökön az ötkarikás szervezet irodájában.
A TE rektorhelyettese, dr. Sterbenz Tamás, valamint Gulyás Erika, az egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központjának kutatója Szabó Bence MOB-főtitkárral, Fábián László sportigazgatóval és dr. Géczi Mariann osztályvezetővel elemezte a riói olimpián a nemzetek közötti éremtáblázaton az Egyesült Államok mögött 67 éremmel (27, 23, 17) a második helyen záró Nagy-Britannia sportirányítási rendszerét.
„Az angolok olimpiai eredményességére már a riói játékok előtt is felfigyeltünk, és elkezdtük elemezni a Testnevelési Egyetem munkatársaival a sikerük lehetséges okait, annak hátterét. Rio után újra felvettük a kapcsolatot a TF-fel, és azon dolgozunk, a szakemberek segítségével együtt gondolkodunk, hogy az angolok mintáján mit tudnánk a magyar sport javára hasznosítani, mit tudnánk az olimpiai sikerességünk számára adaptálni” - foglalta össze a megbeszélést követően Szabó Bence főtitkár.
Az angolok kiemelkedő olimpiai sikerei már Londonban is megmutatkoztak, akkor az éremtáblán a házigazdák 65 éremmel (29, 17, 19) Kína után a 3. helyen zártak. Az éllovas 2012-ben is Amerika volt. Pekingben Kína, Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia volt a sorrend, az angolok Athénban és Sydneyben tizedikek voltak. A szigetországiak fölénye a több mint 200 olimpiai tagország között ciklusokra visszamenőleg kiemelkedő, és mindez természetesen Európára is igaz. Emlékeztetőül: Magyarország Londonban a 9., Rióban a 12. helyen végzett.
A megbeszélésen az egyetem szakemberei kitértek rá, hogy a britek olimpiai bizottságának (BOA) finanszírozási szerepe nem jelentős, a szervezet főbb tevékenysége a reprezentatív feladatokra, a NOB-bal való kapcsolattartásra és az olimpiai eseményekkel kapcsolatos szervezési munkákra terjed ki. Az állam közvetlen támogatási, szakmai szerepe sem számottevő. A sportot a kultúráért, médiáért és sportért felelős minisztérium felügyeli, a közvetlen szakmai kontroll és pénzügyi támogatás elosztása azonban két jelentős háttérszervezet kompetenciája. Az élsport, olimpiai felkészítés, a sportági szakszövetségekkel való szoros együttműködés a UK Sport, míg a szabadidő- és utánpótlássport támogatása, fejlesztése, a tömegbázis építése és a tehetséggondozás a Sport England hatásköre. A tudományos háttérrel, a sportot érintő fejlesztésekkel külön szervezet foglalkozik.
Elhangzott: a szövetségek támogatásához komoly feltételeknek kell megfelelni, az érintetteknek vizsgálatoknak kell alávetniük magukat. Az élsportra szánt támogatások több mint 70 százaléka a szövetségekhez az éremesélyes versenyzők felkészítésére érkezik, illetve a sportolók közvetlenül kapják. A kedvezményezettek köre nem terjed ki a professzionális sportolókra (labdarúgás, tenisz, rögbi és golf képviselői).
Az egyetem munkatársai az angol rendszer erősségei közt kiemelték az átláthatóságot, a világos célokat, a négyéves finanszírozási ciklusokat, az amatőr-profi, valamint elit- és tömegsport szigorú elválasztását. A rendszert különböző kiválasztási, sportolói és edzői programok erősítik. A sporttudományt, a fejlesztéseket, az innovációt, a technológiai újításokat az English Institute of Sport segíti.
A témában még több információt a UK Sport és a Sport England hivatalos oldalán talál.
(MOB/VF)